Egy hete nem tett semmit éjszakánként. Figyeltem minden éjszaka, és, igaz így nappal kellett aludnom (mire jó a téli szünet), de úgy látom, sikerül majd kigyógyítanom. Egész jó úton haladunk. Kezdünk igazán boldogok lenni.
Én aludtam. Otthon voltam, délután 2-kor, és aludtam. Emma elment bevásárolni. Végzetes hiba volt. Emma skizofréniája elmúlni látszott az én szememben. Ő viszont eltitkolta, mennyire nehéz volt visszatartani. Nem bírta már sokáig. Okos volt, és nem szólt nekem. Nem szólt, mert meg akart védeni. Meg akart védeni a bukástól. És a csalódástól. Így tűrte csendben, és szenvedett. Elment bevásárolni. De az agresszív énje erősebb volt nála. Felriadtam álmomból. Rossz érzés fogott el. Találtam egy cetlit a hűtőn: „Elmentem bevásárolni ;) - XOXO Emma". Megnyugodtam kicsit. Elmosolyodtam. Milyen kínszenvedés lehetett szegény Emmának lemásolni a nővéremet. Szándékosan fájdalmasan helytelenül írni. Emma zihálni kezdett. Szíve erősebben dobogott, mint valaha. Nem tudta megfékezni magát. Elindult a gyógyszertár felé. Görcsbe szorult a gyomrom. Nem tudtam, hogy mitől, de félteni kezdtem Emmát. Úgy döntöttem utána indulok. A gyógyszertáros megkérdezte, hogy segíthet-e valamiben, de Emma mintha meg sem hallotta volna, céltudatosan haladt tovább. Nem törődve semmivel rohantam amerre a szívem húzott, nem tudtam hol lehet Emma, csak mentem, és mentem, és mentem. Emma üveges tekintettel leemelt egy doboz gyógyszervágó pengét, és nyugodtan a pultra tette. Elkezdtem futni. Nem tudtam miért. Emma kibontotta a dobozt, és kivett egy pengét belőle. Érzések nélküli arca tükröződött a fémtárgyban. Megláttam egy sor boltot, rájöttem, ide szokott járni Emma. Már az eszem vezetett, nem a szívem. Emma hüvelykujjával ellenőrizte, hogy mennyire éles a penge. Megpillantottam egy gyógyszertárat a bolt mögött, és valami azt súgta, hogy ne hagyjam figyelmen kívül. A gyógyszertáros megkérdezte Emmától, hogy minden rendben van-e, de ő rá sem hederített. Rohantam a gyógyszertár felé, amilyen gyorsan csak tudtam, minden pillanat egy órának tűnt. Emma jobb kezébe vette a pengét és beleszúrta a bal csuklójába. Hangot nem adott ki, de belülről ordított a fájdalomtól. Végighúzta a pengét a karján, majd összeesett. A gyógyszertáros felsikoltott. Odaértem a gyógyszertárhoz. Megpillantottam Emma véres kezét a padlón, majd hirtelen-