"Ha az ég újra kék lesz..."
Feketeség.
Sípolás.
-Kicsim vigyázz, nehogy nekimenj a fának - kiáltott utánam apám nevetve. Én csak édesen kuncogva csúsztam le a szánkómmal a dombról, vigyázva nehogy nekimenjek bárminek is. Hallottam, hogy fut utánam, ezért hátrafelé fordulva integettem neki. Apu visszaintegetett, majd arca hirtelen eltorzult, és tátogott valamit. Megfordultam és egy hatalmas fával találtam szembe magam.
-Chaerin- kiáltott anyám is. Nem bírtam megmozdulni. Nem engedett.
Nem engedett a kínzó fájdalom. A megszégyenülés.
-Apa- suttogtam halkan. Apám letérdelt mellém, és megfogta a fejem.
-Mindig csak a baj van veled. Olyan szerencsétlen vagy.
Sípolás.
Erős fény.
Hangok.
-Hogy van?
-Semmi reakció még mindig.
-És meddig áll még fenn ez az állapot?
-Nézze Uram... nem csak fizikailag, hanem lelkileg is nagyon meg volt terhellve. Kell neki a pihenés. Higyje el, minden rendben lesz. Csak idő kell.
Legszívesebben ordítottam volna, hogy itt vagyok, de a szám nem nyílt ki. A szemem sem reagált. Végtafjaim ólomsúlyúnak érződtek.
Kétségbeesés.
Tehetetlenség.
Feketeség.
-...tam neki egy verset. Felolvassam neki?
-Úgy sem hallja.
-De hallja Yoongi!
-Rendben Taehyung. Olvasd fel Kicsi Lánynak.
"Gyenge szellő csapja meg az arcom,
És én kiváncsian várom,
Mikor tudatja a szél velem:
Gyere Taehyung; Chaerin felébredt.
Várom a nap minden percében.
Hangod hallom minden rezdülésben.
Hallom halk kuncogásod,
Mely most hiányzik a házból.
Ha az ég újra kék lesz, Te itt leszel velünk.
Boldogan mosolyogsz Te majd csak nekünk,
De most még borús az ég,sötét, lomha,
S Várjuk, hogy újra ránk ragyogjon a virító, piros nap.
Ha az ég újra kék lesz,
Te is itt leszel velünk.
Mi pedig boldogan,
Szívjuk a nagy napot magunkba. "
Annyira szép vers volt. Annyira édes. Legszívesebben sírtam volna.
-Nézzétek!
-Sír?
-Tényleg hall minket?
-Jungkook, nézd; sír.
-NŐVÉÉR!
Sípolás.
-Chaerin, hogyha hallasz engem szorítsd meg az ujjamat.- hallotam Jungkookot, de cselekedni nem tudtam.- Képzeld, ma debütáltunk az új albummal. Lassan már egy hónapja alszol, ezért már nagyon aggódom, de az orvosok szerint erre nincs szükség. Amint késznek érzed magad, én itt leszek. Itt leszek és segítek. Amúgy, a számod hatalmas sikernek örvend, a menedzser szeretne további szerződéseket kialakítani, valamint mindenki kérdezi, ki az a Chaerin. Arc nélkül is híres lettél, és ez hatalmas szó...
Megemeltem zsibbadt ujjamat és halovány mozdulattal megszorítottam az ujját. Jungkookból egy megkönnyebbült sóhaj szakadt fel, majd megéreztem a könnyeket a kezemre hullani.
Feketeség.
-Anya, anya, anya - futottam boldogan anyu karjai közé. Anyu soványka alkat, ezért nehezen bírt felkapni egy hétéves lányt. Meglengettem a kezemben a papírt, majd végigmutogattam, mi mit ábrázol. -... és ez te és apa vagy. Tetszik?
-Igen, nagyon - mosolygott szívbőljövően.
**
-Anya...anya szólalj már meg - sírtam mellette az ágyon. Ő csak meredt maga elé, még csak nem is pislogott. Apa berontott a szobába, az alkoholos üveggel a kezében, majd anyára vetette magát. Megpróbáltam leszedni róla, de egyetlen ütéssel leterített.
Szapora.
-most meg mi történik?
-Miért csipog ennyire hevesen?
-Chaerin... itt vagyunk. A BTS. Mindenki itt van. Nincs semmi baj. Minden rendben van .
Nyugalom.
Feketeség.
-..imin vagyok. Tae mondta, hogy mindig számoljak be mindenről. Jungkook teljesem szét van esve. Estig a táncteremben van, a fellépéseken sem tudja a meggyötört arcát eltakarni és a sminkesek sem tudnak mindent eltüntetni. Jó lenne, ha felébrednél Csipk........
Feketeség.
-Már nagyon hiányzik.
-Nemsokára két hónapja nem hallottuk beszélni.
-Már nekem is hiányzik.
-Jéé, Yoongi tud együttérzést kimutatni?
-Menj a fenébe.
-Maradjatok már nyugton.
Valaki nekiment az ágyamnak. Testem beindult, éreztem a hirtelen szétáramló energiát. Ez az energia annyira volt elég, hogy amikor megfogták a kezem, egy rángással reagált.
-Woo, látt...
Némultság.
-Apa... mit csinálsz? - hátráltam az előszobában ittas apám elől.
-HÁT NEM FOGOD FEL, HOGY FOGD BE A SZÁD?- üvöltötte el magát. Összerezzentem az erős hang hallatán. Anya nincs itthon, elment egy csajos napra a barátnőjével. Apa egy erős mordulás után hozzámvágta az üveget, ami teljesen szétvágta a bőrömet. Hangosan felsikítva rohantam át a nappaliba, majd valami menedéket kerestem. -Hova menekülsz?Gyere elő! Úgy érzem, kell egy kis illemet tanulnunk.- ciccegett hangosan. Hallottam, hogy lassan megindul felém. Megbújtam egy sarokban, amit egy asztal, és egy hosszú terítő takart. - Első lecke: ha beszél valaki- legyen az idős vagy fiatal - nem mehetsz el addig, amíg be nem fejeztétek a beszélgetést. ÉS ÉN KURVÁRA NEM FEJEZTEM BE. -felborított egy fotelt hirtelen haragjában. Még a levegőt is visszatartottam. -Második: soha, semmilyen körülmények közt ne szemtelenkedj velem. UTÁLOM A SZEMTELEN KURVÁKAT . - a mellettem elhelyezkedő ülőalkalmatosságot is elhajította. Már szinte mellettem volt.- És a legfontosabb szabály: ha valamire parancsot adok, akkor azt csináld meg. MERT ÉN KURVÁRA AZT MONDTAM, HOGY GYERE ELŐ- felemelte az asztalt, majd hozzámvágta. Sikítottam, de itt már mindegy volt. Apám egy állat. -És akkor most jöjjön a gyakorlati rész - undorítóan megnyalta alkoholtól bűzlő ajkait- amit egyébként a szoba másik végébe is lehetett érezni....
Majd megkezdődött életem legrosszabb fél órája...
Feketeség.
Sutyorgás
-Szerinted mikor ébred fel?
-Már ideje lenne.
Testem teljesen kipihent volt. Éreztem a szétáramló energiát.
Megmozdítottam a nagy lábujjam.
-Jungkook már tiszta ideg.
-Nem csak ő. Az egész banda.
-De szerintem őt viseli meg a legjobban.
Megmozdult a másik nagy lábujjam is.
-A rajongók is folyton kérdezősködnek, miért vagyunk ennyire szomorúak, és miért járunk állandóan kórházba. Szerinted?
Megremegett mindkét kezem, mire a sutyorgás abbamaradt. Mégegyszer a lábak, majd a kezek.
-Te is látod?
-Ugye te is látod??
-Én is ezt kérdeztem te idióta.
Megremegett a szám, kétszer is, majd megemeltem a lábam.
-ÚRISTEN.
-Szólok egy nővérnek.
-Chaerin hallasz engem? Nyisd ki a szemed - könyörgött valaki a fal túloldaláról.
Háromszor kíséreltem meg ezt a műveletet, de nem jártam sikerrel.
-Úristen, Chaerin - rontott be valaki az ajtón. Lihegve ért mellém, mentolos lehellete csiklandozta az arcom. Érzek. -Nyisd ki a szemed Rin-ah... kérlek csak nyisd ki... én vagyok az, Jungkook. A Seggfej, a pöcs, az akit utálsz, de mégis szeretsz... barátilag vagy mittomén' hogy... - zavartan felnevetett, majd újra megszólalt - Nyisd fel a szemed és lásd mennyire szexi vagyok még szomorúan is.
-Héé, ez az én dumám lett volna!
-Fogd be, Jimin!
Szemhéjam megremegett, majd nagyon lassan kinyílt. Nagyon bántott a fény, ezért vissza is csuktam egyből. A szobában megkönnyebült sóhajok és sírás tőrte meg a fullasztóan beállt csendet.
Amikor az ég újra kék lesz...
---------------------------
Sziasztok!
Ez egy átérősebb rész akart lenmi, hogy belelássatok Chaerin múltjába és megtudjátok mennyire kesze-kusza ...
Remélem tetszett:)
Ha igen, és van kedved/időd, akkor voteolj:)
A kommemteknek nagyon örülök :3
Amúgy a történet elérte a +7K megtekintést, amit nagyon szépen köszönök, valamint az +1K voteot!
Nagyon jó érzés! <3
<a helyesírási hibákért elnézést>
Csóközön