Jó olvasást!
'... a kezembe nyomott egy napló -féle könyvet.'
'Első bejegyzés:2010. 07. 27
Az életem egy kibaszott nagy szívás. Még is hogy gondolhatja a seggfej apám,hogy felnyom a rendőröknek?! Azok után amit csinált a családommal!Ki másnak ha nem nekem kell megvédenem őket tőle? Azt hiszem anyám rémült tekintete örökre belém égett,még a halálos ágyamon is tisztán emlékezni fogok arra a pillanatra mikor a félelemtől remegve hátrált előlem ahogyan véres kezekkel ültem az általam eszméletlen apám elhízott gyomrán... '
'Második bejegyzés:2011.02.09
Nem tudom miért,de újra láttam azt az angyal szerű lányt álmomban. Ez már idegesítő. Mindig csalogat maga után,szelíd még is gyönyörű mosollyal az arcán. Bennem annál inkább kezd előjönni a gonosz,akaratom ellenére. Talán ez az egyik ok amiért a környezetemben lévő emberek nem képesek elviselni. A dolgok könnyítése -képpen kétféle megoldás lebegett a lelki szemeim előtt. Az egyiket vegyük úgy,hogy kilőve. 17 évesen még nem akarok öngyilkos lenni,még ha ez már ezerszer át futott az agyamon. Talán majd a 18.dik születésnapomon. A másik a nő volt aki megadott nekem mindent amire szükségem volt. Az anyai törődést s szeretetet,na meg a szexet bármikor amikor csak akartam. Imádtam a tudatot,hogy majdnem az anyámmal egy idős. Imádtam,hogy képes irányítani. Imádtam,hogy új dolgokat mutat,tapasztalt. Szinte nem én dugtam,hanem ő engem. Imádtam,ahogyan kiabál velem,hogy szólítsam őt anyucinak,miközben ő kisfiának nevezett. Ő az én reményen. Talán ez vezérelt arra,hogy az egyik zord reggel úgy keltem,ezúttal elmenekülök innen. Az iskolába megyek címszó alatt teli tömtem a táskámat pár ruhámmal és indultam meg Caroline-hoz. Ki gondolta volna,hogy akkor hoztam meg életem legrosszabb döntését.'
'Harmadik bejegyzés:2011. 04. 11
Kidobta a szűrömet amikor megjelentem a háza előtt. Csak egy játéka voltam. Át vert a nő akibe szerelmes voltam. A kicseszett életemben először. Számára jó szórakozás volt kihasználni a testemet,de ha komolyabbra fordult a kocka már nem is volt annyira jó ember mint hittem korábban. Ezután haza sem mehettem. Senkim sem volt az ég adta világon. Aztán nem is részletezem mi követezett... A leges legaljára csúsztam. Valahogyan Londonba kerültem és kezdtem ott lézengni így hát megtálaltam az olyan rossz embereket mint én voltam,ha nem rosszabbakat. Esténként mikor besötétedett mentünk lopni pár suhanc gyerekkel. Igen,üzleteket raboltunk ki. Volt pár forró helyzet,de mindig megúsztuk a börtönt. Egy ház aljában lévő alaksorban laktam az apró,fűtés nélküli pincében aminek a pár fontos bére rengeteg pénznek számított. Sosem gondoltam volna,hogy képes leszek túl élni azt az időszakot ami förtelmesen sokáig eltartott.'
'Negyedik bejegyzés:2011. 09. 30
Nem tudom mi van velem... Talán túl erős volt a cucc amit az orromon keresztül juttattam a szervezetembe. Úgy éreztem,mintha elnyelte volna minden fájdalmamat,újra élővé tett úgy,hogy nem voltam magamnál. Végre kikapcsolt az agyam. Mintha a lágy virágok tengerében fürdőztem volna,a madár csicsergés kellemes nótát varázsolt a fülembe csicseregve. Úgy tűnik ebbe a kerületben ahol senki sem jár szívesen egész könnyű lesüppedni. Itt mindenkinél megtalálsz mindenféle kábítószert potom árért. Tisztában voltam azzal,ez azért van,mert a függője leszek,de tettem rá egy kalappal. Úgy sem számítottam senkinek.'
'Ötödik bejegyzés:2011. 10. 24
Csoszogva voltam képes járkálni az elhagyatott,sötét utcákon. Kibaszottul szükségem volt anyagra! Feszült voltam,legszívesebben mindent törtem zúztam volna. Kétséges volt,hogy a testem a hidegtől vagy az elvonástól remegett úgy mint a kocsonya. A szemeim felcsillantak mikor az egyik ház sarkon megpillantottam két ismerős férfiú testet.
-Csá Niall. Liam,két pakkot dobj ide.-Minden másodperc kínzóan lassan telt. Nem bírtam kivárni az időt míg a pénz elő kaptam volna a zsebemből szívtam fel a fehér port előtte. Azonnal megnyugvás szállt rám ahogyan az agyam kissé elkezdett búgni. Oh,igen...
-Tesó,szét vagy csúszva...
-Mi a faszt mondtál?-Kaptam felé hirtelen mozdulattal a fejemet. Az orromat és a számat mozgatva próbáltam legyűrni a kissé kellemetlen szúrást a homlokomban miközben rá meresztettem a szemeimet ami rögtön vissza vett a szőke hajú fiú nagy képéből. Annyira elegem volt belőlük! Liamhez vágva az utolsó pár fontomat trappoltam el tőlük. Cseszd meg,valahonnan szerválnom kell,hogy legyen pénzem újabb adagra.'
'Hatodik bejegyzés:2011. 12. 29
Felbukkant az a személy az életemben akire igazán szükségem volt. Louis,a legjobb barátom. Több hónappal ezelőtt lelépett,mert megutálta az anyját. Ezt még sem értettem miért. Jay annyira gondoskodott a gyermekeiről amennyire csak tudott. Mindig is olyan életre vágytam mint Loueh-é. Aki fel sem fogta mekkora kincset dobott el azáltal,hogy Amerikába szökött az nap ahogy betöltötte a nagykorúságot. Az olyan szerető család,háttér a legfontosabb mint amilyennel ő rendelkezett.
-Hogy az a... Mi a picsa van veled Harold?! Hogy nézel ki? Mikor néztél te tükörbe,meg mikor fürödtél? Úgy bűzlesz mit egy döglött macska! Mi ez a pince,hol élsz te? Köcsög,hallasz engem egyáltalán?!-Lökdöste a szinte szét folyt,semmi tartással nem rendelkező testemet ami az itt-ott szakadt kanapéban pihent. Dehogy figyeltem rá. Nem hiányzott a felesleges papolása,nem volt rá szükségem. A véremben folyó anyag jelentősen csökkentett az irritáló magas hangjától. Ami idegessé tett.
-Ez mi?Jól látok?! Te drogozol?!-Emelte fel a sajnálatosan üresen kongó vodkás üveget,na meg az átlátszó kis zacskómat amiben pár erős nyugtató volt.
-Tedd azt le!
-Most megyünk és kimosatjuk a gyomrodat! És ezt örökre elfelejted,megértetted?!-Húzta le a számomra éltető pár kapszulát a lepusztult garázs lakásomhoz tartozó fém vécén. Az agyam azonnal elborult és indultam meg az immáron kisebb alkatához fenyegetően felszívott mellkassal.
-Tomlinson,ezt nem teheted meg velem!-Ordítottam rá torkom szakadtából. Azt hittem helyben szét robbanok a dühtől figyelembe véve ahogyan undorodva rázta meg a fejét,semmi félelmet nem mutatva.
-Na...Cs-csak még egy utolsó adag,é-és le állok. Ígérem!-Dadogtam vágyva vissza a kábulatba amiből oly rondán kiszakított.
-Felejtsd el!
-Louis,kérlek! Ne tedd ezt velem...Könyörgöm...-Rogytam le a lábaihoz kisgyerekeket megszégyenítő bömböléssel. Elmondhatatlanul kétségbe voltam esve. Nekem hatalmas szükségem volt azokra a gyógyszerekre! Ezt nem értheti meg... A tudat,hogy esetleg soha többé nem csinálhatom megrémisztett,úgy,mint ezelőtt semmi.'
'Hetedik bejegyzés: 2012. 03. 05
Az elvonó a legkegyetlenebb kínzó hely a világon. Azt hittem meg fogok halni. Mindenem fájt,feszített a kábítószer hiányában. Örült drogossá váltam 18 éves létemre. Rengeteg olyan emberrel találkoztam akik hasonlóan élték át ezt a rossz korszakukat amit én. Ha nem rosszabbul. Akadt aki a szemem előtt kaparta a falat vagy tépte ki a haját nagy csomókban. Komolyan mondom,féltem tőlük. Bár,nem tehetek úgy,mint aki ezt nem csinálta volna legalább egyszer a kúra alatt. Egy hónap alatt jelentősen csökkent a vágyam,még ha minden gondolatom a drog körül forgott. Kívántam a kábulatot,az álom világot ami elfelejtette velem a jelent. Úgy tűnt,mintha ebből sosem lenne kiút,csak rosszabbodna pillanatról pillanatra. Utáltam ezért Louist mert ide juttatott. Nem maradt számomra semmi más a Hiten kívül. Reggel ahogyan kinyitottam a szemeimet mentem a templomba imádkozni Istenhez. Ha Ő nem élt volna a szívemben akkor biztosan nem élnék. A második hónaptól elkezdtem fokozatosan vissza térni a jelenbe. Szavak nem voltak rá mennyire szégyelltem magam. Mindenért. Azért a csalódásért amit anyukám ellen vétkeztem,na meg a rengeteg bűnömért. Azért,hogy legyen anyagra pénz raboltam ki ártatlan gyermekeket vagy öregeket. Megérdemlem minden fájdalmamat,nem kérdéses. Undorító emberré váltam. És már nem akartam ilyen lenni,ki akartam törni. Meg akartam mutatni,igen is képes vagyok a lábaimra állni. Az elvonón megismertem egy velem egyidős párt. A csaj neve Ashley a pasijáé Zayn. Jó fejek voltak,tényleg. Ők is hasonló cuccot csináltak mint én ezért könnyen megtaláltuk a közös hangot. Szerencsére tisztábban láttam a világot ezért rá jöttem senki sem lesz belőlem az életben ha nem tanulok éjjel-nappal hogy legalább egy kicsit is behozzam az elmaradásomat.'
'Nyolcadik bejegyzés: 2012. 06. 19
Amerikában vagyok,hihetetlen. Miután kiengedtek az elvonóról nagyon nehéz volt megállni,hogy ne nyúljak kábítószerhez,főleg úgy,hogy az orrom előtt folyt. Rosszul voltam a 'lakásomtól' amiben gőzöm sincs hogy tudtam ezelőtt élni. Haza menni nem volt képem. Tudtam,anyámnak van fogalma arról,hogy miket művelhettem. Éreztem. Még sem keresett egyszer sem. Mindegy. Louis újra meglátogatott azzal az elhatározással,hogy igen is magával fog vinni Washingtonba.
-Loueh,nagyon szépen köszönök mindent. Ha te aznap nem bukkansz fel akkor... Most nem élnék.
-A legjobb barátom vagy Harold. Tudom,te is megtetted volna értem.'
'Kilencedik bejegyzés: 2012. 12. 25
Egy évvel ezelőtt legvadabb álmomban sem mertem volna arról álmodozni,hogy egy nevezetes egyetemen fogok tanulni. És kikerülök végre abból a szörnyű körforgásból ami rabjává tett. Egy nap Louis egyik sulis foci meccsére beugrottam csupán nézőnként. Aztán az egyik támadó lesérült más nem volt aki helyettesíthetné. Ezért Lou beajánlott. Az Amerikai foci mindig vonzott,és annyit néztem az életem alatt,hogy szinte már tapasztalatot nyertem. Annyira hirtelen jött minden ezután. Mindenki számára meglepő volt az első díjas kupa amit miattam nyertünk meg. A Potomac egyetem azonnal ösztöndíjas tanulás ajánlott. És én elfogadtam. Az azt követő hétvégét a legközelebbi templomban töltöttem. Ekkora esélyt,új életet nem mindennap,nem mindenki kap az Úrtól.'
'Tizedik bejegyzés: 2013. 02. 29
Mint kiderült Louis világa sem volt olyan fényes mint hinné az ember. Egyik este szinte ránk törték az ajtót. Azt sem tudtam ki kicsoda csak ütöttem ököllel akit értem. Louis apja a fiának adott egy házat amibe ő élt,a 15 éves húga Felicité és immáron én is. Ennyivel tartoztam nekik,hogy védjem őket, a lakhelyünket és saját magamat is.
-Mi a szar?-Kiabáltam amikor egy ismerten hapsi megrángatta Fizzy karját. Az idő alatt míg a kiabálásommal eltereltem a figyelmét a lány gyorsan elszaladt. A böhöm nagy férfi megindult felém. Látszólag volt ereje,és ki is volt gyúrva,de nekem voltak előnyeim. Rajtam is akadt izom réteg,de sokkal fürgébb voltam mint bárki gondolná.
-Az anyádat te kis buzi,mit akarsz te tőlem?-Röhögcsélt dörmögően.
-Az anyámat hogy merted a szádra venni?!-Kattantam be. Az agyam teljesen kikapcsolt. Csak az öklöm verte a debil fejét olyan erővel ahogy csak tudtam. Vér szemet kaptam,kétségtelenül. Egy értelmes gondolat sem fordult át a fejemen,mindent pirosan láttam. Leszartam,hogy a kezeim már sajognak ennek a seggfejnek szánt ütéseimtől,egyre nagyobb erő jött belém. Talán rajta vezettem le azt a feszültséget ami az évek alatt kreálódott bennem. Minden dühömet rajta vezettem le,ami arra késztetett erősebben és annál erősebben püföljem.
-Harry,megölöd!-Csengett a fülembe Fizz hangja aki a szobájából kukucskált ki félve. És itt tértem észhez. Louis pofozkodott még egy nála nyüzügébb fiúval,az alattam lévő manus a saját vérében feküdt csukott szemekkel.
-Baszki...'
'Tizenegyedik bejegyzés: 2013. 07. 21
-Szóval motor versenyekre jársz pénzért?-Szívtam bele a félig meddig elszívott cigimbe.
-Ja... Valahogy el kell tartanom a húgomat,de amúgy is élvezem.
-Mi lenne ha én is kipróbálnám?
-Hétvégén teszünk egy próbát a főnökömnél tesó!'
'Tizenkettedik bejegyzés: 2013. 07. 25
Ha eddig valaha azt hittem,hogy szabad vagyok akkor kurva nagyot tévedtem. Nincs annál felszabadítóbb érzés mikor a motort te irányítod miközben a szíved a torkodban dobog,az adrenalin uralja az egész tested. A nyári fülledt levegő egyre jobban kezdett hűvösebb lenni ahogyan fokoztam a gyorsaságot.
-Wohoo!-Kiáltottam tiszta erőmből amikor az élet veszélyes kanyart sikeresen bevettem. Végre boldog voltam. Semmi gyógyszer nélkül. Élő voltam,úgy igazából. Első alkalommal ültem ilyen pokol gépen,de nem okozott csalódást az egyszer biztos. Soha nem akartam abba hagyni a száguldást. Jól esett ahogyan a bukó sisak nélküli fejemen lévő bőrt mintha húzná hátra a gyors tempó. A göndör tincseim mögöttem száguldottak. Nem foglalkoztam semmivel,az autó pályára kanyarodtam és sedeltem eszemet vesztve. Nem érdekelt,hogy az autóban ülők furcsán néznek rám. Eddig is tök nyilvánvalónak számított a 'furcsaságom' mások számára.'
'Tizenharmadik bejegyzés: 2013. 08. 01
-Kösz,Nad! Eddig még senki sem cumizott így le. Hidd el,ez nagy dolognak számít!-Ütögettem meg lekezelően a szőke lány fejét aki a fehér spermámat nyalogatta a szája sarkából. Mindig is bejöttek a pompom lányok,főleg ezek után,hogy kiderült milyenek is az ágyban. Vagy... a bokorban.
-Harry cica...-Ült az ölembe és kezdte csókolgatni a nyakamon a bőrt. Nem számított neki,hogy egy szál pöcsben ülök az egyetemhez tartozó foci csapat öltözőjében ahová bárki,bármelyik pillanatban benyithat kezdett újra izgatni.
-Azt is megfogod bánni,hogy rám néztél.-Mosolyogtam rá féloldalasan mielőtt végig nem fektettem a kemény padon majd (...)
Az életet nagy kanállal habzsoltam. Mindenem meglett amit gondolni sem mertem volna. Egy nevezetes egyetemre járhatok,ahol kissé nehéz tartani az ipart a nagy fejekkel,de nem lehetetlen. A foci csapat kapitánya lettem röhejesen kevés idő alatt,így beköltöztettek egy akadémiába ahol nekem volt a legnagyobb szobám. A csajok csak úgy folytak utánam. Louis segítségével nekem is lett egy saját motorom amivel minden péntek este kerestem a pénzt amivel képes vagyok vissza adni a több száz dolláros adósságomat a járműre,na meg ennem kellett. Még sem hagyott valami nyugodni. Vagy inkább valakik. A gyermekkori legjobb haverjaim,rajtuk kívül Ashley és Zayn. Nem voltam képes totálisan élvezni a paradicsomot ahová Louis szó szerint magával rángatott miközben azok az arcok jelentek meg előttem akik ott voltak velem amikor át éltem a legrosszabb időszakomat.
-Lou... Nem tudnák valahogy segíteni a Londonban maradt Liaméken?-Pásztáztam az orrom előtt lévő gyönyörű Seattle-i és a Washington-i határ mellett húzódó panorámát.
-Azt hittem sosem fogod megkérdezni!'