___________
"Csókolj meg."
___________
Egyáltalán nem úgy képzeltem el az estét, hogy a kanapén ülünk egymás mellett, és egy idióta filmet nézünk, amiben mindenki megöli egymást.
De nagyon gyorsan történt minden. Vacsoráztunk, nevettünk sokat, és már kezdtem annak örülni, hogy Ashernek jó a kedve, aztán hirtelen a semmiből veszekedés tört ki kettőnk között. Magam sem tudom pontosan megállapítani, hogy miért lett olyan ideges, amiért kérdeztem a hegéről. Egyáltalán nem olyat kérdeztem, amivel mélyre nyúltam volna, csupán annyit, hogy hány évvel ezelőtt szerezte. Bár belegondolva, nem is volt olyan remek ötlet erről faggatni őt, még ha nem is igazán faggatásnak szántam.
Poharamat felemeltem, két ujjam közé fogtam a szürke-fehér csíkos szívószálat, majd belekortyoltam a barack ízű üdítőbe. Asher felé pillantottam. Kezében szorongatta a fekete távirányítót, szemöldökeit összehúzva figyelte a tévét, de látni lehetett, hogy a gondolatai teljesen máshol jártak. Fekete haja hullámokban simult hátra fején, néhány rakoncátlan tincs homlokához, vagy arca széléhez hullott. Láttam, ahogyan belülről harapdálta az arcát, és elég nagyokat pislogott, fáradtnak látszott, meg kicsit idegesnek.
-Miért nézel? -szólat fel hirtelen, mitől azonnal zavarba jöttem. A szívószálat kivettem számból, majd leeresztettem a poharat és a sötétkék pléd alá bújtatott térdemre helyeztem a poharat, míg ujjaimmal erősen szorítottam. Asher lassan fordította felém fejét, éppen csak annyira, hogy láthasson szeme sarkából jobban engem.
-Nem néztelek. -mondtam. Fejét lágyan oldalra billentette, szájára egy ferde mosoly rajzolódott.
-Persze. Lassan nyolc perce azt éreztem, hogy engem bámulsz. Ne tagadd. -összepréseltem ajkaimat, szemeimet megforgattam kijelentésére. Igaza volt, és tökéletesen megérezte, hogy figyelem őt, ezért is jöttem annyira zavarba miatta.
-Csak elbambultam. -morogtam orrom alatt. Egy ideig egymás szemébe néztünk, és én voltam az első, aki elnézett róla, ezzel megszakítva a szemkontaktust. Poharam szélén kopogtattam mutatóujjamon lévő halványrózsaszínre festett, mandula alakú körmömmel, mialatt végig kiszáradt alsó ajkam szélét harapdáltam. Ötletem sem volt arról, hogy mondanom kéne-e valamit Ashernek, vagy inkább hagyni, hogy ő beszéljen elsőnek. Furcsán viselkedett, azonban már kezdtem úgy érezni, hogy mindent túlgondolok vele kapcsolatban, és lehet csak rossz napjai vannak, nincs kedve semmihez, beszélgetéshez sincs. Megértem.
Emlékszem, mikor Olaszországban voltunk a nagyszüleimnél, és az egyik hetem szörnyű volt. Apa sokáig faggatott engem, hogy mi bajom van, rám akasztotta a nagymamámat, aki persze nem kérdezett tőlem semmit. Pont a tengerparton ültem, a házhoz tartozó részen, egy zöldre festett padon. Figyeltem a tengert, lábaimat felhúztam, átkaroltam térdeimet, míg kezemben a rajzfüzetemet szorongattam. Teljesen elvesztem a gondolataimban, hiszen egyedül voltam a napjaim többségében, és hiányzott Boston, az itteni életem, az egyetem. Senkinek nem mondtam el, hiszen sose értettek, miért vágytam annyira vissza az egyetemre. Ezért elzárkóztam mindenki elől, és azt gondoltam, hogy ha egyedül vagyok, majd minden megoldódik. A mamám leült mellém, semmit nem mondott. Közelebb ült hozzám, átkarolt, és engedte, hogy fejemet az idős vállára hajtsam, amin már sok mindenki kisírta magát. Nincs szükség szavakra, ha valaki mellett akarsz lenni, és tudatni vele, hogy számíthat rád.
A poharat a dohányzóasztalra helyeztem, a lábaimat takaró plédet felemeltem, majd közelebb csúsztam Asherhez. Értetlenül nézett le rám, mikor kezemet a kézfejére simítottam. Az egyik ezüst gyűrűjét kezdtem piszkálni, ami koponyát ábrázolt. Hideg volt a keze, pedig a lakásban még télen is hőség van. Középsőujján lévő "K" tetoválására simítottam, majd a mutatóujján lévő "Q"-ra. Halványak voltak, már egészen biztos régebben csináltatta, de így valamiért még jobban is festett. Valójában nagyon is tetszettek az apró, értetlen tetoválásai is. Mesélnek róla, anélkül, hogy Asher mondani valamit. Kézfején erek futottak végig egészen alkarjáig, cirógattam bőrén az apró kis dolgokat, miket sosem simítottam eddig, és bevallom a szívem a torkomban kalapált. Ugyan nem emeltem fel fejemet, hogy Asherre nézzek, tudtam, hogy figyel engem. Éreztem igéző barna szemeinek égetését arcomon.
Mozgolódni kezdett, felém fordult, azt a kezét a combomra tette, amit eddig cirógattam, és most ő kezdte lábamat simogatni, a fekete cicanadrágom keresztül is hideg kezének éreztem érintését, ami valamiért még is olyan forró volt. Figyeltem folytonosan mozgó kezét lábamon, gyűrűit, ahogyan csillogtak a ráeső fénytől. Vettem a bátorságot, és a lehető leglassabban néztem fel rá. Szemeivel engem figyelt, sokkal közelebb volt hozzám, mint gondoltam. Lassan emelte fel másik kezét, arcomra helyezte ujjait, végig simított állam vonalán, majd a tarkómra csúsztatta kezét, és közelebb húzott magához. Éreztem meleg leheletét számon, parfümjének illatát, és ismét teljesen elgyengítette testem minden apró porcikáját. Alsó ajkamra haraptam, lassan engedtem el fogaimmal számat, aztán én magam is közelebb hajoltam Asherhez. Kezemet izmos combjaira tettem, azzal kicsit fentebb toltam magamat, hogy egy magasságban legyünk.
-Csókolj meg. -suttogta számra szavait. Szívem hevesebben kezdett verni, gyorsaságától éreztem mellkasomat szétszakadni. Levegőt gyorsabban vettem orromon keresztül, de még is mozogni kezdtem a kanapén. Térdeink összeértek, kezemet fentebb vezettem combján, meglepetésemre pedig engedte. Úgy mozogtam, mintha egy kis tizennégy éves lettem volna, aki éppen először fog csókolózni valakivel. De Asherrel minden olyan új volt számomra. Hiába csókolóztunk már több alkalommal, az összes alkalommal úgy éreztem, hogy az az első csókunk. Égett a testem, a szívemet testem összes zugában éreztem dobogni, kiszáradt a torkom, de mindenemmel vágytam rá. Érezni akartam száját az enyémen, a nyakamon, kezeit testemen, ahogyan ujjaival erősen markolja csípőmet. Ezért megcsókoltam. Kihúztam hátamat, így felé emelkedtem. Tarkójánál fogtam körbe nyakát. Ajkaink hirtelen gyorsasággal mozogtak egymás ellen, kezét derekam köré fonta, éreztem, ahogyan lábait terpeszbe tette, ezzel jobban magához húzott. Lábai között térdeltem, magasabban voltam tőle, és azt éreztem, hogy végre én irányítok. Tolni kezdtem őt, egészen addig, míg a kanapé háttámlájának nem verődött háta. Ajkai puhák és forróak voltak, szétnyitotta őket, így engedve, hogy nyelvem becsusszanjon az övéhez. Hajába túrtam tarkójánál, lágyan meghúztam fekete tincseit, ezzel kihúzva Asherből egy csöndes nyögést, mitől gyomromban bomba robbant. Csípőmről lecsúsztatta kezeit, fenekembe markolt, majd hirtelen mozdulattal ölébe rántott. Szájába nyögtem, mire jobban fogott magához. Csípőmet automatikusan mozgatni kezdtem, hullámoztam ölében, és csak jobban csókoltam. Valamiért elképesztően tetszett, hogy most én irányítottam. Kezét felvezette hátamra, onnan tarkómhoz, legnagyobb meglepetésemre pedig hajamba markolt, és meghúzta tincseimet elhúzva engem a csókunkból.
Hevesen kapkodtam levegő után, éreztem ajkaimat bizseregni, csípőm még mindig égett az ujjai fogásától. Száján mosoly volt, az a halvány, ferde vigyor. Amikor így figyelt engem, csillogó szemeivel, és vigyorával, olyan volt, mint amikor a hullámvasúton hirtelen zuhanunk lefelé a mélybe, és a gyomrod összerándul.
Kezét derekamra tette, és egy erős, hirtelen mozdulattal a hátamra fektetett a kanapén. A lepedőt kitépte alólam, a földre dobta, hallottam a távirányító csattanását a padlón, ami lezuhant a lepedő miatt. És miattunk. Egyik kezét csípőcsontom felé tette, másikat nyakamhoz vezette, ujjait torkom köré fonta, lágyan megszorítva azt. Térdeivel lökte szét lábaimat, csípőmről levette kezét, másik kezét fejem mellé tette. Megfogta bokámat és az ő csípőjére helyezte lábam, mire a másikat már magamtól tettem oda. Szokatlan póz volt, egészen váratlan is. De nem panaszkodtam ellene. Tetszett, ahogyan felettem volt, ahogyan barna szemei elsötétültek. Ezüst nyaklánca előrelógott, összevissza inogott, Asher mozgásától. Ujjammal belekapaszkodtam a nyakláncba, és magamhoz akartam húzni, azonban ő meg se mozdult.
-Nem te vagy az, aki irányít. -súgta. Elengedtem nyakláncát, fejem mellől elvette kezét, és térdére emelkedett, hogy megtámassza magát, mint az előbb is. Lábaim lecsúsztak csípőjéről. Ujjaival rózsaszín pólóm alját kezdte piszkálni, majd fentebb tolta az anyagot testemen, nem ellenkeztem. Ezt akartam. Erre vártam. Fejem fölé emeltem kezeimet, szabad utat adva Ashernek, hogy lehúzza a pólómat. Vad mozdulattal tépte le rólam a pólót, éreztem arcomat elpirulni, amiért csak egy melltartóban feküdtem alatta. Torkomban éreztem dobogni szívemet, féltem talán Asher is hallja azt a hangos dobogást. Egyik kezét alhasamra tette, testem megrándult hideg ujjai érintésétől. Körmeivel cirógatta hasamat, egyenesen felfelé vezette ujjait, mellemnél állt meg keze. Jobb mellemen vezette végig elsőnek mutatóujjának hegyét, nézte ahogyan mellkasom hevesen emelkedett fel-le keze érintésétől. Melleim libabőrösök lettek, mitől Asher -csóktól piros száján -, mosoly formálódott. Úgy érintett engem, mintha ő sem csinált volna még ilyet ezelőtt. Mintha sosem érintett volna más lányt, úgy mint engem. Haja kusza volt, amiért összeborzoltam tincseit, arca kicsit piros volt, orra is, de tudtam, hogy a heves, vad csókunk miatt. Tudni akartam, hogy ő is érezte-e azokat az apró pillangókat a hasában, vagy csak olyan volt mint minden másik csókja. Azt akartam, hogy megcsókoljon, bánjon velem úgy, ahogyan akar, nem ellenkezek érintése ellen.
Vállamról óvatos, lassú mozdulattal csúsztatta le fehér melltartóm vékony pántját. Engedte, hogy segítsek neki kihúzni kezemet. A másikkal ugyan ezt tette. Torkom teljesen kiszáradt, mert tudtam, hogy mi fog következni. Úgy fog látni, mint ezelőtt soha senki. Azonban nem kapcsolta ki melltartómat, csak lehajolt hozzám, és nyakamat kezdte csókolgatni. Lehunytam szemeimet, erősen vészem fogaimat alsó ajkamba, hátra billentettem fejemet, és engedtem, hogy nyakam minden apró részét forró csókjával lepje el. Néhol megszívta vékony bőrömet, mitől bizseregni kezdtek végtagjaim. Össze akartam szorítani lábaimat, hogy combjaim között elmúljon az égető érzés, viszont az ő lábaitól nem bírtam megtenni. Egyik kezemet felvezettem hajába, tincsei közé markoltam. Nyakamra nyomott csókjai miatt csöndesen nyögdécseltem, csípőmet felemeltem, így az ő ágyékával ütköztem, de pontosan azt akartam elérni. Úgy mozogtam, mintha nem is én irányítottam volna saját testemet.
Elhúzódott nyakamtól Asher. Szemei világosabbak voltak, de ugyan úgy csillogtak. Ajkait résnyire nyitotta, levegő után kapkodott. Egy ideig szemeimbe nézett, majd a lehető legváratlanabb dolog történt. Leszállt rólam. Értetlenül könyököltem fel, hajam hátamra hullott, szemeimmel Ashert figyeltem. A kanapé szélére ült. Kezeit térdein támasztotta, fejét előre hajtotta, egyik kezével hajába túrt, és láttam, ahogyan vett egy mély levegőt. Megköszörülte torkát, két ujjával megtörölte szája széleit, aztán telefonjáért nyúlt. Összehúztam szemöldökeimet, de mielőtt megszólalhattam volna, ő tette meg előbb.
-Öltözz fel. -mondta csöndesen, de elég hangosan, hogy meghalljam szavait, amik hirtelen lyukat véstek gyomromba. Felém sem fordult, úgy tett, mintha ott se lettem volna. Arcom égni kezdett szégyenemben, ezért gyorsan pólóm után nyúltam, és magamra húztam.
Néztem, ahogyan felállt a kanapéról. Fekete nadrágja zsebébe dugta telefonját, majd a cipőtartóhoz indult. Lábaira húzta fekete bakancsát, minek be sem kötötte fűzőjét, csak egyből bőrkabátjáért nyúlt.
-Most hová mész? -szóltam utána, és azonnal felálltam helyemről. Ujjaimat hasam előtt tördeltem, szívem mindig gyorsan dobogott, de egyre fájdalmasabban. -Én tettem valami rosszat? Sajnálom, ha... -
-El kell mennem. -hangja rideg volt, és kemény. Arcán semmiféle érzelem nem rajzolódott ki. -Majd jövök. -kitépte az ajtót, kiviharzott rajta, maga után erősen becsapta. Ott maradtam egyedül, és az ajtót bámultam könnyes szemekkel. A tévé csöndesen szólt a háttérben, később Asher kocsijának dörömbölő hangja szállt be a lakásba, a nyitott ablakon keresztül. Nem bírtam megmozdulni, teljesen lefagyva álltam egy helyben, bámulva a csukott ajtót, remélve, hogy visszajön. Bár tudtam, hogy elhajtott a kocsijával, és egy darabig nem jön vissza, én tovább reménykedtem. A remény pedig a legrosszabb dolog az emberi életben, az öl a legjobban, és a legfájdalmasabban. Szétmarja a testet, a szívet, majd a lelket, és a végén, mindent elvesz tőled. Magamat hibáztattam újra. Talán erőltettem. Talán nem voltam elég jó. Talán teljesen elveszettem az eszemet, és azt hittem, hogy Asher úgy akar engem, mint én őt. Lassan talán rá kéne ébrednem, hogy ő neki ez semmit jelent, és minden csak egy játékja volt. Egy mocskos játék, amit elkezdett túlságosan is élvezni, annyira, hogy elfelejtette, hogy mindez, ami köztünk van nem is igazi. És most jött rá.
Talán sosem leszek elég jó.
Telefonom megrezzent a konyhapulton. Fejemet fordítottam oda elsőnek, majd a második rezzenésre azonnal oda siettem. Remegő kezembe emeltem a még mindig világító készüléket, és feloldottam. Az üzenetekbe léptem, ismeretlen számtól érkezett mind a három üzenet. Gondolkodás nélkül nyitottam meg.
"Asher eljött a versenyre, amit tegnap még visszamondott."
Összeráncoltam homlokomat, és tovább olvastam a másik két üzenetet.
"Idegesnek tűnik. Lehet nem kéne így versenyeznie."
"Nem tudom mi történhetett, próbálták megállítani, de nem hallgat senkire. Ha tudsz gyere ide. -Flynn."
Újra és újra átolvastam az üzeneteket. Kezemben remegett a telefonom, torkom teljesen kiszáradt, nyelni is képtelen voltam. Asher versenyezni fog.
Cipőmért rohantam, közben taxit hívtam. Felvettem bakancsomba, belebújtam kabátomba majd kirohantam a lakásból. Nem érdekelt, hogy nem zártam be, vagy az, hogy a hajam egy madárfészek volt, az, hogy otthoni póló volt rajtam és egy cicanadrág, hogy még mindig szólt a lakásban a tévé, semmi. Oda akartam érni a verseny kezdete előtt.
Meg kell állítanom őt.
Ha tetszett, ne felejtsd.:
Vote / Komment
<3
A legújabb történetemet már olvashatjátok az oldalalom! "Kék lagúna" -címen találjátok.
Ig.: @the_1moongirl