❝A Sárkányok háza egyedül akkor bukhat el, ha saját maga okozza vesztét.❞
A Hódítás utáni 114. évben 𝓡haenyra 𝓣argaryen ikreknek ad életet: előbb egy lánynak, 𝓝aehrának, aztán egy fiúnak, 𝓙acaerysnek. Ahogy telnek az évek, a gyermekek lassan felcseperednek, 𝓡haenyra pedig újabb testvérekkel ajándékozza meg őket: 𝓛ucerysszel és 𝓙offrey-val. Aztán a családi idill, amely hosszú ideig burokként ölelte körbe 𝓝aehrát, hirtelen darabjaira hullik.
A lányt arcul csapja az igazság, miszerint ő és a testvérei nem többek egyszerű fattyaknál, akiket 𝓢er 𝓗arwin 𝓢trong nemzett. Az aljas gondolat, hogy nem tisztavérűek, hatalmas szakadékot ékel 𝓡haenyra és 𝓐licent gyermekei közé, és lassan mindent felemészt: az egykori barátságukat, az egymás iránt táplált gyengéd érzelmeiket, a jó családi viszonyt.
𝓝aehra esetlenül lavíroz a zöldek és a feketék között, kétségbeesetten keresve, hogyan oldhatná fel a megszilárdulni látszó ellentéteket. Igyekszik újból közel kerülni a rokonaihoz, és főleg nagybátyjához, 𝓐emondhoz, aki annak idején olyannyira belopta magát a szívébe, ám minden próbálkozásakor falba ütközik.
𝓐emond 𝓣argaryen örökre meggyűlölte 𝓝aehrát, vagy legalábbis nagyon el szeretné hinni, hogy így érez. Igyekszik figyelmen kívül hagyni a lányt, és mindent elkövet annak érdekében, hogy amaz végre békén hagyja. Ám minél távolabbra próbálja lökni magától 𝓝aehrát, annál közelebb érzi magához - veszélyesen, kínzóan, szenvedélyesen közel.