- Bocsánat. - ült velem szemben. - Nem vagyok, hozzá szokva, hogy így érjenek hozzám. - mondta vörös arccal. Átküldtem a filmet a tv-re és bementem a konyhába. Ittam egy rakat vizet, hogy lenyugodjak és valami másra gondoltam, hogy lecsituljanak a kedélyek alul.
Visszaültem a kanapéra viszont ami fogadott az a szívemet vajjá olvasztotta.
Leo összegömbölyödve aludt és csak a feje lógott ki a takaró alól.
Kikapcsoltam a tv-t és leültem mellé. Biztos érezte, hogy benyomódott a matrac mert kicsit mozgolódni kezdett és a lábát kinyújtotta, ami a combomba ütközött. Elmosolyodtam a látványra és mellé guggoltam. Egy-két kincset kisöpörtem a szeméből és egy puszit nyomtam a homlokára. Vajon, ha tudna erről elküldene a bánatba? Bár mindegy is. Mellettem van, vigyázhatok rá, és bámulhatom és ez egy ideig elég is lesz nekem. De meddig?
Óvatosan a háta és a combjai alá nyúltam és felvittem a lépcsőn. Befektettem az ágyamba és mellé ültem a földre a fejemet a karomra hajtva amit összefonva raktam az ágyra.
Hallgattam a szuszogását, és végül én is bealudtam.
Leo
Ráestem. Éreztem a tagját. És nem volt annyi eszem, hogy legalább lemásszak róla.
És a hasam kényeztetése? Ne már! Az a gyengepontom erre mit csinál a gyerek? Simogatta aztán megpuszilta. És élveztem. Mondjuk Mark szerint sem jelent semmit, hogyha élvezem, de akkor is. A tudat, hogy egy fiú kényeztet annyira fura.
Amíg az élet problémáit vitattam meg magammal Nick kiment a konyhába, nekem meg nem sok kellett ahhoz, hogy elaludjak a nagy elmélkedésben.
Az éjszaka közepén arra keltem fel, hogy dörög az ég. Félve összehúztam magam miközben majdnem felsikítottam ahogy megéreztem a kezemnél valami puhát aztán rájöttem, hogy az csak Nick haja. Elmosolyodtam és az alvó fiút nézve és visszahajtottam a fejem a párnára. Biztos felhozott miután elaludtam és ő is bealudt mellettem.
Az arcát fürkésztem és rá kellett jönnöm, hogy nem egy csúnya fiú. Lefogadom, hogy a lányok bomlanak érte. Talán ezért akarta titokban tartani hogy pánszexuális. Valószínűleg elítélnék ahogy engem is a vagdosásért. azt hiszem egy kicsit hasonlítunk.
Óriásit dördült az ég én meg félve összehúztam magam és reflexből Nick kezéhez kaptam. Biztos nem haragszik meg ha megfogom a kezét. Végül is normális indokom van rá. Na jó ez így azért nem teljesen igaz, de mindenki fél valamitől szóval egy szava nem lehet.
Végül Nick kezét szorongatva aludtam el.
Reggel egyedül keltem fel, de Nick takarója teljesen betakart. Összehúztam magam bebújva az anyag alá.
- Tökmag. - hallottam Nick kicsit álmos hangját. - Kelj fel! Mark itt van érted. -
- Hagyjál. - mondtam.
- Ne már! A tesód leszedi a fejem. -
- Miért? -
- Talál valami okot. -
- Ez nem normális válasz. -
- Esküszöm becsomagollak abba a takaróba és úgy viszlek le Markhoz, hanem mászol ki. -
Kidugtam az orrom a takaró alól és láttam ahogy a kötéseivel bajlódik.
- Újra kötsem?
- Aha. Este lejött, de nagyon aludtál, szóval nem volt szívem felébreszteni. -
- Köszi. - motyogtam.
Kikászálódtam az ágyból és megvártam amíg leül. Lehúztam róla a pólóját és elkezdtem, letekerni a kötést.
- Jól aludtál? - kérdezte, miközben elláttam a sebeit.
- Aha. Mondhatjuk. Neked nem fáj a hátad? Elég rossz pozíciót választottál az alváshoz. -
- Csak bealudtam, miután felhoztalak. - kuncogott.
Elmosolyodtam és az utolsó simításokat végezve adtam neki vissza a pólóját.
Na jó itt valami nagyon nem stimmel. Valami változott az eddigi beszélgetéseinkhez képest.
Láttam ahogy lehajtja a fejét aztán szinte egy emberként emeltünk egymásra a tekintetünket.
- Neked is gyanús? - kérdezte.
- Egy kicsit talán. De te kezdeményeztél beszélgetést, szóval gyakorlatilag te kezdted. -
Hangos nevetésben tört ki az ágyon ülő.
- Még mindig nagyon makacs vagy. -
- Nem is. - fontam össze a karom a mellkasom előtt.
- Akkor csak úgy megjegyezném, hogy reggel nem is én ébredtem arra, hogy a kezemet fogod. - mondta kaján vigyorral. Kétszer akkorára nyíltak a szemeim és kezdtek előjönni az este emlékei.
- Vihar volt. - mondtam durcásan. Kuncogott egy kicsit aztán odajött hozzám és megemelte az állam.
- Akkor legközelebb kelts fel és bebújok hozzád. - mondta szórakozottan egy perverz mosollyal.
- Oh te kis... -
- Leo! - hallottam Mark hangját ami miatt nem tudtam befejezni a mondadóm.
- Szóval mivel akartál megsérteni? - nézett rám a piercinges egy huncut vigyorral.
- Majd legközelebb elmondom. - húztam vigyorra az ajkaim.
- Ha felöltöztél men... - mondta Mark benézve a szobába. Szóval a szitu elég rosszul jött ki.
Nick még mindig az állam fogta és egymásra meredtünk vigyorogva. Cseppet sem félre érthető helyzet igaz?
- Megzavartam valamit? - kérdezte hatalmas vigyorral nézve a haverjára.
- Ha csak nem arra, gondolsz, hogy megint belemásztak az aurámba akkor de megzavartad Nicket. - mondtam gonoszan és hátra léptem egyet. Az előttem álló leengedte a kezét és az íróasztala felé bökött a fejével ahol a tegnapi ruháim díszelegtek.
- Megtiszteltek azzal, hogy kimentek? -
- A saját szobámból kizavarsz? Milyen gonosz vagy. -
- Öt perc nem fog megártani. -
- És honnan tudjam, hogy nem kutakodni akarsz a cuccaim között és elcsórni egy pulcsi? -
- Látszik, hogy magadból indulsz ki. - csóváltam a fejem.
Mikor ránéztem a feje le volt hajtva és nagyon bűntudatosan nézte a földet.
- Tényleg nem akartam nálad kutakodni. Még egyszer sajnálom. -
Egy ideig nem esett le mire is gondol aztán felkapcsolt a fejemben a villanykörte.
- Ha nem így lenne, nem kérnél bocsánatot, de nem fog semmissé válni, hogy előhoztad a múltam. Nem haragszom, csak megviselt. -
- Igen gondolom. - mondta és egy apró mosollyal rám nézett.
- Valamiről lemaradtam? - kérdezte Mark, nekem meg csak akkor esett le, hogy ő is itt van.
- Semmi fontosról. - mondta Nick és vállon ragadva a mostohatesóm vezette ki a szobájából így nyugodtan felöltözhettem a tegnapi gönceimbe.
Miután ezzel megvoltam elköszöntem Nicktől és Markkal haza mentünk.
- Megjöttünk! - kiáltott Mark amint beléptünk az ajtón.
- Nem kell ordítanod fiam. - hallatszott Mary hangja a konyhából. - Leo, éhes vagy? - kérdezte mosolyogva.
- Aha. - válaszoltam.
- Akkor gyere. Jó sokáig maradtál Nicknél. -
- Igen mert tegnap elég későig néztünk filmet és szeretek aludni. -
- Nem féltél a vihartól? - bökdösött Mark.
- Ne szurkálj már a virsli ujjaiddal! - szóltam rá mire vigyorogni kezdett.
Mary kuncogva elhagyta a konyhát és a hátsó udvarra ment.
- Mit csinálnak a szüleid? -
- A te szüleid is. -
- Ez nem válasz a kérdésre. -
- Csak a kertet teszik rendbe. -
- A nyár utolsó napján? -
- Mikor máskor? - vont vállat bár szerintem ő sem értette ezt a logikát. - Jut eszembe. Sulira minden megvettünk amíg te Nicket idomítottad. -
- Én aztán nem idomítottam. -
- A lényeget érted nem? -
- De. -
- Akkor ne köts belém! -
- Oké oké. -
Ebéd után a szobámba mentem ahol egy halom sulis cucc fogadott és az ágyamon egy rakat ruha volt ami nem az enyém legalább is nekem nincsenek ilyen ruháim.
A kupac tetején volt egy cetli.
Összeszedtünk pár cuccot anyuékkal. Most már a tiéd, de vigyázz rá mert Nicknél töltöd az éjszakát.
Nem tudom, hogy miért ezzel fenyeget de ő tudja.
Végig néztem az összes cuccot. Volt fekete bőr és farmer kabát legalább tíz nadrág néhány sötétebb árnyaltú póló, pulcsik és rohadt sok fehérnemű. Legalább erre is figyeltek.
A telefonomat előkerestem a és elindítottam egy lejátszási listát amibe tipikus bulis zenék voltak. A zenére mozogva raktam be a szekrényembe a dolgaimat és szedtem össze füzeteket, hogy aztán a nagy fekete tatyómba belerakhassam.
Nagyjából egy óra alatt végeztem a pakolással és levágtam magam az ágyamra. Hirtelen megcsörrent a telefonom én meg annyira megijedtem, hogy lefordultam az ágyamról.
Gyorsan a kezembe kaptam a készüléket és láttam, hogy csoport hívást indított valamelyik nagyokos.
Felvettem.
- Valakit kifogok belezni. -
- Miért? - hallatszott Nick hangja.
- Mert leestem az ágyról miattad. -
- Pedig már reménykedtem, hogy valami más miatt estél le. - mondta Will.
- Esküszöm neked keresek egy kötelet. -
- Mark segíts. Az öcséd egy szadista. - nyavalygott a srác.
- Elég égő hogy egy ilyen kis gyerekkel szemben nem tudod megvédeni magad és még nyafogsz is. -
- Emiatt van az, hogy az eddig le élt 16 évéből egyet sem töltött kapcsolatban. - röhögött Nick.
- Ezt nem hallottam. - mondta sértetten Will.
- Jut eszembe. Leo milyenek a ruhák? - kérdezte Mark
- Mind jó lett de tudod mi a legjobb? -
- Én? - kérdezte Nick mire felnevettem.
- Ja biztos te is de én arra gondoltam, hogy a szomszéd szobában vagy Mark. -
- Az lehet de így könnyebb volt. -
- Ennyire még te sem lehetsz lusta. -
- Ennél sokkal lustább. - nevetett Will. - Egyszer nem akart lemenni a sulibüfébe, pedig a hasa hangját az épület túl oldalán is lehetett hallani ezért lefizette az egyik osztálytársunkat, hogy menjen le neki kajáért. -
- Én is meséljek a flörtölős storyaidról? Azok még ennél is jobbak. -
- Bocs most ne élnék a lehetőséggel. -
- És Nick pasizós és csajozós dolgairól. -
- Pofád lapos, vagy két kötelet kell keresnie Leonak. -
- Ti tényleg hülyék vagytok. -
- Elég szomorú, hogy ezt csak most vetted észre. - mondta Will és szipogott néhányat, hogy hitelesebb legyen a bánata.
- Mikor jön rá hogy ez nem vicces? - kérdezte Nick.
- Majd valamikor. - mondta Mark.
- Na jó srácok én megyek. -
- Hova? -
- A konyhába. Éhes vagyok. -
- Ha már ott vagy megkérdezted apát mikor lesz vacsi? -
- Gyerekek! Pizza jó vacsira? - hallottam Willamet felkiabálni.
- Nekem jó. - mondtuk egyszerre Markkal.
- Akkor 7 körül gyertek le. -
- Most 4 óra van. - kiáltott Mark.
- Igen tudom, de pizzázóba megyünk. -
- Jejj. -
- Azt hiszem hagyunk titeket készülődni. Addig a tanítványommá fogadom Willt, hogy legalább egy csajt szedjen össze. - kuncogott Nick.
- Ásnád el magad. - mondta dühösen az említett.
- Én is szeretlek. Na hello. -
- Sziasztok. -
Hátra dőltem az ágyon és néztem ki a fejemből ami tartott öt percig mert Mark berontott a szobámba.
- Kopogni nem tudsz? -
- Most ez nem fontos. -
- Akkor miért törtél rám? -
- Mert apát felhívta az egyik kollégája azzal, hogy beszélniük kéne szóval drága kis öcsém vegyél fel valami ütőset mert az apánk nagy üzlet előtt áll. - mondta ujjongva.
- Aha. - részemről ez inkább kérdés ,,aha" volt ugyanis nagyjából annyit fogtam fel, hogy el akarnak rángatni egy olyan találkozóra amihez semmi közöm.
- Majd útközben elmeséljük normálisan, de most öltözz! - mondta és ahogy bejött, úgy ment ki. Csak pislogni tudtam de aztán elkezdtem összerakni néhány elfogadható göncöt és nekem nagyon is bejött az amit sikerült összehoznom.
Egy fekete farmert vettem fel a bőrkabáttal amit kaptam és egy fehér pólóval.
Miután felöltöztem lementem a földszintre ahol William a nyakkendőjével szerencsétlenkedett.
- Jaj drágám. - mondta idegesen Mary és odament segíteni a férjének.
Új rész 🥳🥳
Amúgy eddig milyen?
És igen, észre vettem hogy a piercing az nem pirszing. Bocsánat 😖🙏