A mostoha tesóm haverja / A haverom mostoha tesója

14. fejezet - Gyanús idegen

Nick

Egy héttel később...
- Szóval, hányszor? - kérdezte Mark. 
- Kétszer. - válaszoltam mosolyogva.
- Háh, háromszor. Én nyertem. - lelkendezett Mark. 
- Mit csináltok fiúk? - jött be Leo, Deannel az oldalán. 
- Semmi érdekeset. - mondtuk egyszerre Markkal. Jaj ezért nagyon kapni fogok. 
- Mark ugye ez nem az amire gondolok. - kérdezte Dean méregetve a barátját. 
- Ööööööhm, esküszöm megmagyarázom. - próbált mentegetőzni Mark. 
- Nick!! Fogadtatok, ki hányszor szopja le a pasiját? - emelte fel a hangját Leo. 
- Neem, esküszöm nem erről van szó. - próbáltam én is menteni magam. 
Leo és Dean összenéztek és akkor már tudtuk Markkal, hogy bajban vagyunk. 

Lerohantunk az emeletről, nyomunkban a két fiúval akik eléggé fel voltak tűzelve az idegességtől. 
- Mark Miller és Nick Andrews ne rohangáljatok a házban. - szólt ránk Mary. 
- De a fiad meg akar ölni. - mondtam. 
- A fiadat meg akarják ölni. - mondta Mark is. 
- Mit csináltatok már megint? - csóválta a fejét. 
- Ment a farok méregetés, csak mi voltunk az eszköz. - mondta Leo idegesen. - Nick Andrews idejössz és talán nem kapsz nagyobbat mint amit terveztem. - 
- Fiúk magyarázatot. - tette csípőre a kezét Mary. 
- Ne már drágám, hadd szórakozzanak. - mondta William. - Ki nyert? - 
- Én voltam. - emelte fel a kezét büszkén Mark. 
- Ez az én fiam. - mondta szórakozottan William. 

És ez volt az a pillanat amikor támadhatók voltunk és ezt a két fiú ki is használta. Azonnal letepertek minket a kanapéra és csikizni kezdtek minkettőnket. Hangosan nevettünk Markkal és szépen le is fordultunk a bútorról mi Markkal a hátunkra a srácok meg ránk. 
Leo a mellkasomra dőlt nevetve miközben én szenvedtem. 
- Örülök, hogy jól szórakozol a barátod fájdalmán. - 
- Te csináltad magadnak. - vont vállat. 
- Egy ördög vagy. - mosolyogtam rá és a fenekébe markolva megcsókoltam. 
- És még rám mondod, hogy nyálas. - hallottam Mark hangját.
- Te is az vagy, csak Nick jobban. - mondta Dean. 
- Ezt magamra veszem. - szakadtam el egy kicsit Leotól, aztán újra az ajkaira tapadtam. 
- Jó hülye vagy haver. - hallottam Mark hangját de nem foglalkoztatott túlzottan. 

Annál inkább az én kis drágám, aki történetesen a tagomon ült csókolózás közben, és felteszem érezte mit okozott nekem. 
- Haaah. - sóhajtott Leo, ami perverz mosolyt csalt az arcomra. 
- Felmenjünk? - kérdeztem mosolyogva. 
- Aham. - suttogott. 
- Rendben van tökmag. - 
Felültem és a karjaimba kaptam őt és kajánul Markra vigyorogtam. 
- Döntetlen. - 
Mark tágra nyílt szemekkel nézett rám aztán mikor leesett neki mire gondolok Deanre nézett. 
- Nem. - mondta a srác és megpöckölte a pasija homlokát. 
- Au... Jól van. Döntetlen. - 
A vigyorom még szélesebb lett és azon a héten harmadjára elégítettem ki a szerelmemet aznap. 

Hétfőn kézen fogva mentünk be Leoval és tökéletes pontossággal ugyanolyan a tekintetek kaptuk mint az előző héten mindennap. 
- Mikor fogják megunni? - kérdezte félve Leo. 
- Ne félj! Vigyázok rád, és ha bárki bántani mer eltöröm a kezét. - 
Ezen elmosolyodott, és megszorította a kezem. 
- Leo! - szaladt felénk Oli. Igen, most már Olinak hívom. Nem is olyan rossz fej, és ezt nem csak azért mondom mert biztosan nem jön be neki Leo, hanem mert tényleg az. 
- Szia Oli. - mondtuk egyszerre Leoval. 
- Hello srácok. Na, ki nyert? - 
- Van aki még tud róla? - nézett rám Leo hitetlenkedve. 
- Én nem mondtam el másnak Olin kívül. - mondtam feltartva a kezem. 
- És apának ki mondta el? - 
- Szerintem Mark, de nem tudom. Tényleg nem. -
- Menthetetlen vagy. - csóválta a fejét, majd a galléromat megragadva lehúzott és megcsókolt. 

- Srácok elég az enyelgésből és menjünk be. - hallottam Willt. 
- Majd ha lesz csajod akkor mond ezt. - vigyorogtam és Leo derekát megfogva magamhoz húztam.