𝙰 𝚑𝚊́𝚛𝚘𝚖 𝚋𝚊𝚓𝚔𝚎𝚟𝚎𝚛𝚘̋ //𝚆𝚎𝚊𝚜𝚕𝚎𝚢 𝙺𝚕𝚎𝚌𝚑𝚎𝚛𝚢 𝚃𝚛𝚒𝚘́//

✨Egy percre úgy nézett ki, hogy minden rendbe jön.✨

- Klaus!- szólítottam a bátyám, most egyedül volt

- Szia Emily. Mit szeretnél?

- Érdeklődni. Hogy mennek a dolgok Annie-val?

Persze nekem Annie sok mindent elmondott, de az ő szájából akarom hallani.

- Nem mennek rosszul a dolgok.- mosolygott

- Mesélj!

- Igazából, csak megittunk egy vajsört.

- CSAK? Nagyon örült neked!- vettem csöndesebbre a hangerőm- Azt is elmondta, hogy veled megy a bálba!

- Ted meg téged hívott meg. Amúgy. Most beszéljünk te rólad. Van olyan ember, aki tetszik neked?

Nagy levegőt vettem, majd kifújtam.

- Csak nem Ted?

- Megbízok benned, mert a bátyám vagy. Az idősebb Weasley iker...

Meglepődött. Nem kicsit, hanem nagyon.

- Azt se tudom melyik melyik.- szólalt meg végül

- George. De ő más lányt szeret ezért valahogyan ki kell vernem az emlékeimből.

Egy fájdalmas pillantást vetett rám és a vállamra tette a kezét.

- Tökös lány vagy te. Ne add fel.

Felcsillant a szemem.

- Nem bánom, hogy Ted-el megyek a bálba. Régebb óta ismerem jobban is tudok vele beszélgetni.

- Ha ez az álláspontod. Beszélj többet Fred-del. Hátha valamit félreértettél.

- Hogyan lehet azt félreérteni, hogy együtt voltak a könyvtárban?- motyogok és elviharzok.

Szomorúan sétálgattam a folyosón. Lógattam a fejem, közben gondolkoztam. Összefutottam Cedric-el.

- Emily.

- Szia Cedric. Miben segíthetek?

- Ha van időd mártózz meg a prefektusi fürdőben. És a vinnyogót is vidd magaddal.

- Kösz.- mondom neki

Szaladtam a Griffendélesek klubhelyisége felé. Éppen kijött onnan Ron.

- Ron!- üdvözlöm barátságosan

- Emily! Szia!

- Hol vannak a bátyjaid?

- Bent csinálnak valamit ketten.

- Hívd ki őket!

- Rendben! De majd avass be!- bújt vissza

Pár perc múlva kijöttek az ikrek.

- Emily!- ölelt át Fred

- Olyan buta vagy!- ölel magához a lehető legszorosabban George

- Na mi van? Csodálom, hogy nem vagy a barátnőddel.

- Istenem Emily.- nem engedett el az istenért se

- Nagyon félreértetted a szitut.- világosít fel Fred

- Johanne távoli rokonunk! Anya kérte, hogy foglalkozzunk vele többet!- mosolyodik el George

- He? Rokon? Istenem de hülyeséget csináltam!

- Meggondoltad magad? Eljössz velem a bálba?- enged el George, tudtam levegőt venni

- Épp ez az! Más már meghívott...

Láttam ahogyan a mosolya lekonyul. Csalódottság ült ki az arcára.

- Igent mondtam neki.- hajtottam le a fejemet

- Emily.- csapja homlokon magát finoman Fred

- Sajnálom.

Ekkor megtörtént a lehető legrosszabb dolog. Ted jött ki a Griffendélesek klubhelyiségéből.

- Sziasztok, szia Emily.- jött közelebb hozzánk

Mellém állt, átkarolt. Én el akartam húzódni, de a fiú keze útban volt. Az ikrek kérdően néztek rám. Főleg George.

- Mi újság?- néz először rám, majd az ikrekre

Láttam a szándékot a szemében. Össze akarta kulcsolni a kezünket. Nem engedtem neki. Ted-be meg mi a fészkes fene ütött.

- Majd később beszélünk .- nézek szigorúan Ted-re

- Rendben. Sziasztok.

Csak én köszöntem neki. Az ikrek egy szóra se méltatták.

- Ez mégis mi volt?- szólal meg majd George indulatosabban

- Én sem tudom!- válaszolok neki vissza

Egy percre... egy percre úgy nézett ki, mintha minden rendbe jönne... de csak úgy tűnt.

- Én ezt nem bírom felfogni! Mégis mikor akartad nekünk elmondani. Jártok?

- George! Nem!

- Nagyon úgy tűnt.- vetett rám egy fura pillantást Fred

- Vele mész a bálba... fogadjunk.

- Igen de...

George nem hallgatott végig... elsétált.

- Fred állt előttem.

- Én csak féltékennyé akartam tenni.- gurult le egy könnycsepp az arcomon

Fred elmosolyodott.

- Szerelmes vagy George-ba? Mióta? Mesélj!- érdeklődéssel felém fordult, majd a testvére felé mosolyogva, az legyintett és elsétált

- Olyan három éve tudom biztosra.

- Összehozlak titeket! Kettő idióta a legszebb pár.

- Ch... kösz. Akkor te mi vagy, ha nem idióta?

- Egy Weasley.- mosolyog- Na de igyekszem kiverni a gondolatot a fejéből, hogy te és Ted.

- Tájékoztass!- kiáltok utána

Én siettem a klubhelyiségbe vissza a tojásért.

Sziasztok... nem tudom hogy vagytok vele de én egy kis Alan Walker zene mellett elsírtam magam ahogyan írtam. Lehet, hogy csak én vagyok érzékeny lélek. Egy rövidebb résszel jöttem az átlagosnál. Remélem nem baj?