𝙰 𝚑𝚊́𝚛𝚘𝚖 𝚋𝚊𝚓𝚔𝚎𝚟𝚎𝚛𝚘̋ //𝚆𝚎𝚊𝚜𝚕𝚎𝚢 𝙺𝚕𝚎𝚌𝚑𝚎𝚛𝚢 𝚃𝚛𝚒𝚘́//

✨Arról nem volt szó...✨

- Phú fiúk! Nagyon izgulok.- harapok bele az alsó ajkamba

- Megnyered!- biztatnak

Most én nagyon stresszes vagyok. Labirintus az utolsó feladat. Mi lesz ha eltévedek? Soha nem látom ezt a kettőt. Mindkettőt szorosan átöleltem, mély levegőt vettem.

- Indulok.

- Mindennél jobban szurkolunk.- adott egy gyors puszit a számra George

- Ahogy mondja az édestestvérem.- ölel meg Fred

- Igyekszem.- bólintok

- Emily Klechery és Harry Potter indul először. Ha valaki bajban, van, vagy úgy érzi fel adja küldjön jelet!- lőtt fel egy piros lövedéket az égbe. Amikor eldördül az ágyú indul a menet...

Frics szokás szerint előbb sütötte el az ágyút, mint kéne. Együtt futottam be a Potter kölyökkel.

- Klechery. Maradjunk együtt.- kéri

- Együtt fogjuk majd meg a kupát.- próbál meggyőzni

- És kettő nyertes lesz.- mosolyodok el- Nekem nyolc, csak nyerjem meg. Gyere, siessünk, nem érünk rá egész nap!- kezdtem futni

Közben agyaltam. Év vége van. Június. (Lehet korábban márciust írtam a harmadik próba időpontjának, azt kijavítom) Tehát, ha valakin használom például a krucio-t akkor nem kerülök a bizottság elé. Elmúltam tizenhét. Persze ezeket nem gondolom komolyan, csak akkor használnám, ha valaki ellenem fordulna. Túl gonosz vagyok. Itt elengedtem egy apró vigyort. Egyszer csak megpillantottuk Fleur-t. A földön feküdt. A növények már húzták be. Szórtunk arra a valamire átkokat, de nem használt.

- Küldj fel jelet Potter!

- Miért én?

- Mert a tiéd ugyanúgy piros, az enyém kék, és nem akarok kiesni.

Harry felküldte a jelet és haladtunk tovább, már közel voltunk, de a kölyöknek nekiugrott valaki. Krum.

- Krucio!- morogtam, az idősebb megbénult és Cedric is megjelent

Kiütötte a pálcát a kezéből és felállt.

- Normális vagy?- kérdi Harry

- Megmentettem az életed vagy nem idióta? És erről senkinek egy szót se.

- Megátkozták.- állapítja meg Diggory

Őt is elkapta a növény a következő pillanatban. Hevesen vert a szívem, picit megijedtem. Potter kiszabadította a Hugrabug-os diákot és futottunk. Mögöttünk a sövény kezdett összezáródni.

- Egyszerre fogjuk meg!- kiáltottam- Talán akkor leáll.

Sikerült ahogy elterveztük. Egyszerre fogtuk meg. A szél már nem süvöltött a fülünkbe. De el teleportáltunk valamerre.

Mindhárman a földön voltunk és lihegtünk. Nekem a bal karom felszakadt.

- Ácsi, arról nem volt szó, hogy ez a serleg teleportál. Basszus a karom!- állok fel

Mindkét fiú hozzám sietett.

- Rendbe hozzák.- nyugtat Cedric

- Tudom mi ez a hely.- folytatja Potter

Halk beszédet hallottunk. A két fiú belökött egy kő mögé ahol mindent csodálatosan láttam és engem nem vehetett észre senki. Féregfark-ot láttuk előjönni a sötétből.

- Féregfark.- suttog Harry

- Öld meg a másikat.- hallottunk egy hangot

Mindannyian nagyon jól tudtuk milyen hang ez. Voldemorté. Tisztára olyan, mintha ki lenne száradva a torka. Brr.. A következő pillanatban... Féregfark kimondta a gyilkos átkot.

- Avada kedavra!

Cedric Diggory holtan összeesett. Elővettem a pálcám. A házam színeivel ellátott felsőm meg elázott a véremtől. Harry-t foglyul ejtette valamilyen szobor. Ha jól láttam akkor féregfark szerzett a Potter gyerek véréből. Újra akarja éleszteni. A nagyurat...

Pár perc múlva már halálfalók álltak mindenhol, de hála istennek semelyik sem olyan okos, hogy észre vegyen. Harry évfolyamtársainak a szülei voltak többnyire. Pl az az aranyvér mániás Lucius Malfoy. Hánynom kel a fajtájától, de tényleg. (Malfoy fan-ok bocsesz) Nem hallottam, hogy miről dumálnak, de egyszer csak elengedte Harry-t és átkokkal bombázta meg. Nem ülhettem tétlenül a seggemen. Harry valamit csinált, fehér lények röpködtek a nagyúr felé. Itt az én időm.

- AVADA KEDAVRA!- ordítom el magam

Ekkor nem az alsóbb éves fiúra fókuszált hanem rám.

- A Klechery lány!- hallottam az egyik halálfalótól

Az átok nem sikerült, de én és Harry egymásra néztünk.

- MOST!- ordítottam el magam

Cedric holttestével együtt visszatértünk a helyre ahonnan elindultunk.

Ilyen hangosan még soha nem ordítottam ahogyan most. A zene abbamaradt, mindenki nézett. Potter hangosan sírni kezdett én meg felálltam.

- Orvost.- sikított fel valaki

- Az az én fiam!- kiáltott valaki és futott felénk

- Az ott történtekről nem szólsz semmit. Világos Harry?

- Meg ígértem Klechery.

- Helyes.

A hangok tompulni kezdtek. Térdre rogytam. A pálcám kiesett a kezemből. A látásom egyre homályosabb lett.

- Emily!- ezt hallottam, ez George hangja

Ez adott erőt. Ő itt van, figyel, vigyáz rám. Nem ájultam el. Az aurám körbefonta a sérült részét a karomnak. Valaki felkapott engem. Rohant velem egyenesen az orvoshoz. A gyengélkedőre. Végig eszméletemnél voltam.

- Ennyire még nem fájt semmi.

- Elhiszem Emily.

- Ted!- ült mosoly az arcomra

A kezemen égést éreztem, felszisszentem.

- Voldemort... ott volt... harcoltam vele...

- Mi?

- Harcoltam Voldemort-al.

Na itt a szervezetem feladta. Minden elsötétült.

Az egyik kezemet valaki fogta.

- Túléli George. Erős lány. A legerősebb akit ismerek.

- Az aurája. Eltűnik!- aggodalmaskodik Fred

- Ne, Ne!- szorítja még jobban a kezem

Pár nedves könnycseppet is éreztem a testrészemen.

- Igaza van Ted-nek. Túléltem.- motyogtam

- Úristen!- borultak rám az ikrek

- Megijesztettél.- kezd bele Fred

- Rohadtul.- fejezi be Fred

- Élek nemde?

- Felébredt!- hallom Ron hangját

- Hála az égnek jól vagy Emily.- hallom Harry-t

- Ó Potter.- nyitom ki a szemem

Annie sírva rám borult.

- Nyertünk Harry?

- Idén először ketten nyerték a trimágus tusát.- büszkélkedett Klaus, de látszott, hogy aggódik értem

Ennek az évnek a végén kezdtem összehangolódni Harry-vel. Nem is annyira rossz fej.

MINDENKINEK KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!❤️❤️