14.

1.7K 40 1
                                    


/Sofia szemszöge/
Reggel nem a saját szobámban ébredtem. Kellett egy kis idő amíg felfogtam hogy ez Jason szobája. Aztán kelett még pár perc amíg felfogtam hogy valaki átkarolja a derekam. Hát persze hogy Jason volt az. Éreztem hogy elkezd mocorogni,majd amikor felkelt édesen rámmosolygott .
-jóreggelt-köszöntem neki mosolyogva
-jóreggelt-ismételt meg ő is modolyogva
-megyek reggelit csinálni. Te kérsz valamit?-kérdeztem
-téged-mondta alig hallhatóan
Nem hittem el. Komolyan ezt mondta vagy csak beképzeltem?
-mi?-kérdeztem -mármint..ne menj,olyan jó ölelgetni-mosolygott önfeledten
-szeretetrohamod van?-nevettem
- mim van?-kérdezte grimaszolva
-szertetetrohamod. Néha nekem is van,olyankor mindenkit ölelgetek-nevettem fel mire ő is felkuncogott
-hmm.. akkor lehetne többször szeretetrohamod neked is-vigyorgott mire ismételtem felnevettem.
Olyan aranyos volt így. -cuki vagy amikor nevetsz-jelentette ki mosolyogva,mire meglepetten felé kaptam a fejem,majd elpirultam-meg akkor is amikor zavarba jössz-folytatta-főleg akkor amikor alszol-mosolygott még mindig
-hmm..szóval te nézel miközben alszom?- fontam fel a szemöldököm mosolyogva mire alig észrevehetően elvörösödött.-nocsak,a nagy Jasont is zavarba lehet hozni-vigyorodtam el
-hát az igaz hogy nagy-vigyorodott el ő is mire felröhögtem-amúgy este majd beszélhetnénk?-kérdezte komolyra fordítva a szót
-most is beszélgetünk,szóval nyugodtan mondhatod most is-mondtam
-hát oké-mondta, majd felült. -jóreggelt gyerekek-nyitott be anya
-neked is-mosolyogtunk vissza
Hát erről ennyit.
Vajon mit akarhatott mondani?

Mostohatesók |ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ|Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt