The Shadowhunters I. - A csábító vámpír ✔

19

"Esküvő megpecsételi az vőlegény és menyasszony életét."

•2 hónappal később•

/Aurora/

Anya mosolyogva tűzte a hajamba a leheletnyi anyagot. Aztán végig simított az arcomon.
– Annyira büszke vagyok rád, mint még soha! – mondta. – Frederick is büszke lenne!
Szemeiben felfedeztem könnyeket.
– Köszönöm anya!
Szorosan átölelt majd hátra lépett és végig mért.
–  Te vagy a legszebb menyasszony a világon! – mondta meghatódottan.
– Ne sírj kérlek!
– Ezek csak az öröm könnyei! Jonathan bárcsak itt lehetne!
– Velünk van!
Kinyílt az ajtó, ami mögül Isabelle mosolygott ránk. Gyönyörű arany színű ruha volt rajta. Beljebb lépett mögötte Clary, Liza és Charlie mamája, Maryse. Meseszépen néztek ki.
– Gyönyörű vagy kedvesem! – mondta Maryse majd megigazította egy tincsem.
– Köszönöm!
Isabelle a ruhám igazgatta, Clary a csokromat szépítette, Liza-val pedig beszélgettem. Anya Maryse-vel beszéltek valamit. Kopogtak majd Alec nyitott be. Sötét öltöny volt rajta. Mosolyogva mért végig. Anya és Maryse elmentek. Vörös hajú nő a kezembe adta a csokrot.
– Örülök, hogy a fiam megtalálta élete párját! – mondta Alec, majd a karját nyújtotta.
Bele karoltam és felemeltem a szoknyát. Lementünk a lépcsőn ki a folyosóra. Megszólalt a szokásos dallam. Biztatóan lenézett rám majd beindultunk. Mindenki felállt és csodálkozva pillantottak végig rajtam. Az emelvényre pillantottam. Magnus ott állt közepén fehér öltönyben mellette Charlie állt. Döbbenten nézett végig rajtam. Amikor odaértünk Alec homlokomra lehelt egy apró puszit majd át nyújtotta a kezem Charlie-nak. A leendő férjem mosolyogva nézett a szemeimbe. Liza elvette a csokrom. Magnus mögött ott állt egy néma testvér és elkezdődött a szertartás. Végig éreztem magamon anya pillantását. Ez erővel töltött el. Isabelle nyújtotta felém a fehér párnát, amin ott pihent az arany karikagyűrű. Óvatosan elvettem. Charlie felém nyújtotta a jobb kezét. Felhúztam a gyűrűs ujjára. Jace neki nyújtotta a karikát. Lassan az ujjamra csúsztatta.
– Ezennel az angyalok előtt hivatalosak férj és feleség vagytok! – mondta Magnus.
Az állam alá csúsztatta a kezét majd megcsókolt. Tapsvihar keletkezett. Elváltunk egymástól majd körbe néztünk. Anya könnyeit törölgette. Hatalmas szél kerekedett majd egy vörös kapun át megjelent Asmodeus.
– Elnézést a zavarásért, de ezennel vége az esküvőnek! – mondta majd el vigyorodott.
Egy suhintással el lökött Charlie mellől. Az árnyvadászok azonnal szeráfpengét ragadtak. Dühösen álltam fel. Asmodeus egy energia gömböt küldött Charlie felé. Anya elé ugrott és hárította a támadást. Szemeim izzani kezdtek majd Asmodeus-szal szembe álltam.
– Tarts velem Aurora! Én vagyok a hozzád való! – mondta.
- Már rég meg kellett volna tennem!
Nagy léptekkel felé indultam. Elmosolyodott. Ahogy egy méteres közelébe értem bal kezem körül energia keringett. A mellkasa közepéhez vágtam a kezem mire döbbenten nézett a szemembe.
– Soha viszont nem látásra!
Visítva vált hamuvá. Mindenki döbbenten mért végig. Anya azonnal hozzám rohant.
– A szemed! – suttogta.
Kirohantam a teremből be a szobába. A tükör elé léptem. Szemeim a vörös egyik árnyalatában izzott benne pedig lelkek keringtek. Nyeltem egyet majd nagy levegőt vettem. Furcsa érzésem lett majd egy vörös valami tört ki a testemből. Egy sárkány alakját vette fel. Körülbelül egy méteres volt. Szemei vörösen izzotak. Ijedten mértem végig.
– Ne félj tőlem Aurora! – szólalt meg a fejemben.
–  Ki vagy te?
– A lelked egy darabja vagyok Eros!
– Miért vagy most itt?
– Mert szükséged volt az erődre én pedig kiszabadultam abból a kalitkából, ahova a vámpír vér zárt!
Kinyílt az ajtó mire a bal karomra tekeredett ezüst karperecként. Charlie lépett be majd karjaiba vont.  

Victoria ♡