Loki továbbra is az őrkapitány páncélját viseli, ránk meg a biztonság kedvéért bilincset rakott, hátha összefutunk valakivel kifelé menet. Ráadásul halál humorosnak gondolta, hogy olyan láncot varázsolt mellé, ami összekötött engem, Tomot meg az öcsémet is. Nem vicc! Estünk-keltünk és mire kiértünk a folyosókról már egészen összeszoktunk. A lépcsősorhoz keveredve rám jött a para, mert ezeken a robusztus köveken már lefelé jövet Thor hóna alatt is tériszonyom volt, hát még most! Totálisan berezeltem.
– Loki... – nyüszögöm. – Nem mehetnénk egy másik irányba...? – pillantok a mélybe és halálfalók legyenek a tanúim, a Roxfort lépcsőitől nem pisiltem volna össze magam ennyire, mint itt. Kiköpött úgy festett a hely, mint a Dark Worldben, csak élőben milliószor lidércesebb látvány nyújtott. – Én itt nem megyek fel...
– Befejezted?
– Nem. Tuti tudsz másik kijáratot. Arra megyünk.
– Nincs másik.
– Beköplek a bátyádnak!
– Megint? Nem unod még?
– Ne rinyálj már hugi, nem olyan mély – lépett oda Richárd a szélére, és egy isteneset csulázott a semmibe. De nem toccsant.
– Fúj!
– Undorító halandó! – hördült fel Loki is. – Kaptass fel a lépcsőre, és tartsd a szádban a fertőző nedveidet, vagy örökre beléd fojtom mindet.
– Nyugika pióca, csak a teszteltem milyen magas.
A piócára Tommal elfojtottunk egy kitörni kívánkozó kuncogást.
A következő percben valami batár nagy puffanás visszhangzik odalentről, amit a hangok alapján két katona szóváltása követ.
– Mi a...?!
– Neked meg mi bajod?
– Elcsúsztam valamin...!
– Na kapd már fel magad, mielőtt a parancsnok meglát.
– Heimdallra mondom, itt valami csúszik...
Sunyin összemosolygunk mielőtt neki indultunk a termetes lépcsőknek. Tom javaslatára a fal mellett megyek és nem bámészkodom. Na nem mintha sok látnivaló akadna a félhomályban. Ráadásul ő szorosan mellettem sétál, hogy kitakarja előlem a kilátást. Olyan elképesztően figyelmes tőle! Ráadásul mikor az imént megöleltem már éreztem azt a pokolian szexi illatát, de akkor csak az járt a fejemben, hogy örülök, hogy életben látom. Viszont most épp elég időm volt azon agyalni, hogy lehet valakinek ilyen szívdöglesztően finom a parfümje?! Nem bírtam ki és feltűnés mentesen igyekeztem szagolgatni, a fejem meg közben vöröslött mint a pipacs, hogy ilyen ciki dolgot művelek. Mindez bőven elterelte a figyelmem a tériszony okozta félelmemről.
Azzal viszont egyikünk se számolt, hogy a lépcső tetejére érve épp Thorral futunk össze. Őviharsága összefont karokkal vár ránk, hogy felérjünk.
– Hova-hova?
Loki einherjar alakban és elváltoztatott hangon így szól:
– Mindenek atyja kéreti a foglyokat. Kihallgatásra kísérem őket, herceg.
– Majd én átveszem – somolygott felénk Thor.
– Ne fáradjon vele, én majd --
De mielőtt Loki befejezhette volna a szövegelést, Thor a semmiből előrántotta a Mjölnirt. Meglendítette a kalapácsát és oldalba vágta Lokit, aki lerepült a lépcsőről egyenest a mélybe. Hangos sikantással ugrottam távolabb Thortól, aki morcosan bámult ránk. Richárd lelkes buzditással emelte magasba hüvelykujját:
YOU ARE READING
Istenem, az agyamra mész!
HumorFülszöveg: Történetünk egy fiatal lányról szól, aki imád mindent, ami fantasy, rajong a skandináv mitológiáért, de soha sem gondolta, hogy egy óvatlan imával ő maga is egy őrült univerzum részesévé válik, ahol rajongásának tárgyai is életre kelnek...
