Nem a mi szavainkat akarják hallani, hanem a már meglévő szavakat. Nem a saját gondolataink és érzéseink érdeklik őket, hanem a már kigondoltak. Hiába írunk az esszéinkbe gyönyörű képeket, ha azokat nem mástól idézzük, semmit sem érnek számukra. Ha a haikuk nem egy verseskötetből vannak, senki nem értékeli őket, hiába görnyedtünk 5x7x5 darab szótag fölött órákat. De mi szeretjük a saját dalainkat, nem csak a beváltakat; akkor is, ha senki sem kíváncsi rájuk – ezt gondolta a könyvek között ülő fiú, míg a saját szavait igyekezett mindennek ellenére megalkotni.
YOU ARE READING
the masters of non-sophistication
Short StoryI've changed my mind. Azt hiszem, novellás gyűjtemény lesz ez is, habár inkább novellafüzér. Így nem egy regény fejezeteit tervezem, legalábbis nem lesznek mindig ok-okozati, logikai kapcsolatok az egyes részek között. Viszont a karakterek ugyanazok...
