A perc amikor a világ megszűnt

594 42 6
                                    

....Majd..egy csillag jelenik meg..nem is egy nagy fényszerű dolog..majd egy édes hangon hozzám szól

》▪︎Báttyó▪︎《

A hugom jelent meg...ott állt elöttem...majd a kezét arcomra vezette és így szólt..

-Neked nem szabadna itt lenned..neked még sok teendőd van az az életbe...lehet, hogy fáj de hidd el jobb lesz...a hegek egyszer beforrnak és rájössz, hogy erős vagy-mondta aranyos hanggal
-De én..én már nem bírom..elhagyott..itt hagyott engem-sírtam el magam mire hugom másik kezét is arcomra helyezte majd magához szorított
-Tudom, hogy fáj...de nem halhatsz meg
-De én már nem bírom...vágyom a halálra..én már nem akarok ott lenni...anya..apa..Bakugou...mind.......mind elhagytak.
-Tudod báttyó..szeretnek téged..még ha nehéz is elhinni..de gondolj azokra akik mindig itt vannak neked..a barátaidra akik imádnak és sose tudnák felemészteni hogy meghaltál...és gondolj rám..ha te meghalsz kifog a síromhoz virágot hozni-mosolyodott el-minden hónapba kijössz hozzám és hozol nekem egy virágot..de csak évente egyszer hozod a kedvencemet..amikor minden történt...
-Én miattam volt...megérdemled..neked kéne élned...neked kéne ott lenned..apuval és anyuval..annyi minden várt még rád és..és én
-Kiri..ez egy jel volt, hogy sokkal jobb hely vár rám..kérlek ígérj emg valamit nekem..
-Bármit-mondtam szipogva édes hugomnak
-Éld túl..és hozz nekem virágot ugyan ugy mint eddig-mosolygott rám, azzal az elbüvölően aranyos mosolyával..
-Neked bármit..-öleltem meg szorosan

-Báttyó..-nézett fel rám gyönyörű gesztenyebarna szemeivel-szeretlek
-Énis téged Megan...nem is tudod mennyire-csak öleltem és könnyeim csak ugy záporoztak majd egyszer csak szerte foszlott és köddé vált....ekkor fejem zúgni kezdett és összeestem..mikor újra felébredtem aprókat pislogtam...és megláttam barátaimat..ott voltak velem.
Denki és Sero a kis fotelbe feküdtek keresztbe egymáson...Jirou és Momo a kis kanapén igazak álmát aludták összebújva...aranyosak..és Mina..Mina melettem ült és kezemet szorította de nem aludt..feje levolt döntve de tudtam jól, hogy sír...csak szorította kezem..gondoltam jelzek neki..így megszorítottam kezét mire fejét felkapta...és még nagyobb sírasba tört ki
-Kih..Kihri-sírt keservesen
-Nah..nah nyugodj meg-mondtam neki és másik kezemet óvatosan hátára tettem majd lassan simogatni kezdtem, hogy megnyugodjon-Itt vagyok..aztán egy olyan történt amit nem hittem volna
-TE IDIÓTA FASZ-ordította mire mindenki felébredt..Denki akkorát esett, hogy hallottam a koppanást.-HOGY A FASZBA KÉPZELTED HOGY ÍGY RÁNK IJESZTESZ...DE IDIÓTA VÖRÖSHAJÚ FAROK...BAZDMEG-orditotta majd nyakamba borult és megkeservesebb zokogásba tört ki
-Ne haragudj Mina..nagyon..nagyon sajnálom-mondtam majd szorosan megöleltem-és srácok..ti se haragudjatok..nagyon sajnálom..és köszönöm, hogy itt vagytok nekem..-mondtam majd szememből távozó könycseppemet akartam letörölni de Mina gyorsabb volt
-Idióta-mondta majd egy mosolyt villantott amin én is elmosolyodtam
-Srácok..nagyon örülök, hogy itt vagytok..de kicsit beszélhetnék Minával négy szemközt?
-Persze haver..ugy is éhesek vagyunk..eszünk valamit-mondta Sero és kiment a többiekkel...de az utolsó pillanatba Jirou vissza fordult
-Soha többet ne csinálj ilyet-szólt halkan majd rámnézett és szeme sarkaba könnyek gyúlnek..majd egy aprót bólintok majd kimegy...

-Mina...én ..én azt hiszem végleg összetörtem...-engedtem ki könnyeimet-olyan..olyan üres itt minden-mutattam mellkasomra-minden..üressé vált..és fáj..fáj hogy ezt tette...fáj a hiánya..haragszom rá de közbe mindent megtennék hogy lássam...szakítani akarok vele mert fáj de...de..-
-De szereted...-fejezte be mondatom majd mellémfeküdt és szorosan karjaiba zárt engem...annyira jól esett..ugy alal jaraton egy ölelés ami szeretetet és biztonságot ad..annyira hiányzott..-Semmi baj Kiri sírd csak ki magad..én itt vagyok...és itt is leszek...és tudom hogy nagyon rossz.. else tudom képzelni mekkore űrt hagyhatott benned...de..de valamit elkell mondanom neked..fájni fog de muszáj hogy tudj róla..-nézett le rám..szemei szomorúságot sugároztak..és a pillantásái összetört szívemig hatoltak és éreztem ahogy kés ként hatolna belém...valami nincs rendben...elfogott egy rossz érzés..
-Igen?-
-Kiri..én..én annyira sajnálom de Bakugou........

Naaa halii!itt is lenne egy új rész..igen tudom szomorú..i m so sorry..de most ilyen a hangulatom és ez az ötlet pattant ki a fejemből.
Remélem azért tetszett!
Nem sokara hozom a folytatást..addig sziasztok💕

Minden idő kérdése ▪︎《Befejezett》▪︎Where stories live. Discover now