Tizenkettedik fejezet

283 7 1
                                    

Reggel arra ébredek, hogy nagyon kell pisilnem. Oldalra pillantok és Ádám itt fekszik mellettem meztelenül. Gyorsan vissza gondolok a tegnap estére. Jézusom, mi tényleg lefeküdtünk, ennek nem lesz jó vége. Nagyon óvatosan lehámozom magamról Ádám karját és lehajolok a földre az ingéért, amikor megszólal.
-Megbántad?
Hátra nézek és félelem tükröződik a szemében.
-Nem. Honnan veszed?
-Mert elmész.
-Nem megyek el.
-Akkor meg minek sunnyogsz?
-Pisilnem kell, és nem akartalak felkelteni!
-Oh, már azt hittem megbántad.
Vissza bújok mellé.
-Nem bántam meg.-megfogom az arcát, és lágy csókot lehelek az ajkára.-De most már tényleg pisilnem kell.
-Na menjél, nehogy bepisilj itt nekem.-Játékosan a fenekemre csap, én pedig bele bújok az ingébe. Gyorsan a fürdőszoba felé veszem az irányt és hatalmas megkönnyebbülést érzek, amikor végre eljutok a WC-ig.

Amikor kilépek a szobába, Ádámot már sehol se látom. Körbe nézek, mert tegnap este nem volt rá se időm, se lehetőségem. Az ajtóval szemben egy hatalmas ágy két oldalt éjjeli szekrénnyel. Az ágy felett egy hatalmas festmény, ami nagyon feldobja a szoba egyszerű, de nagyszerű stílusát. Az ágytól jobbra található a fürdő, bal oldalán pedig a gardróbszoba. Megkeresem a tegnapi bugyim felhúzom és össze gombolom magamon Ádám ingét. Amikor kiérek a konyhába Ádám  a reggeliző pultnál ül és kávét iszik, amikor megpillant a szája előtt meg áll a csésze, és tátott szájjal bámul rám.
-Basszus Írisz, azt hittem legalább felöltözöl.
-Először reggelizek.
-Ha nem öltözöl fel itt a reggeliző pultnál foglak megdugni.
-Nyughass, majd felöltözök, ha reggeliztem. Ne feledd, hogy csak az irodában vagy a főnököm. 
-Ne ingerelj!-Oh nem gondoltam volna, hogy ilyen hatással vagyok rá.
-Én nem ingerellek.-Felelem fapofával.
-Huh, így nem leszünk jóban.
-Miért nem?-kérdezem tetettet csodálkozással.
-Na elég ebből! Fél óra múlva találkozunk a liftnél.-ezzel feláll és elviharzik.
Én befejezem az elém rakott pirítóst. Majd elindulok lezuhanyozni.

Huszonöt perc múlva én már a lift előtt állok és várom, hogy mikor érkezik meg Mr durci. Amikor végre megpillantom a dolgozószobája ajtajában.
-Mehetünk?-kérdezi kicsit sem kedvesen.
-Igen. Valami baj van?
-Nem, ugyan semmi, az ég világon semmi!-dörren rám.
-Látom...
-Miért dacolsz velem?
-Tessék???
-Jól hallottad! Miért dacolsz velem?
-Én nem...
-De, reggelinél!
-Tudod mit?!-Most már én is kiabálok.-Berekesztem a beszélgetést.
-Jó.
-Jó.
-A lift csilingje ment meg minket.
Kirontok a liftből, és elhaladok Addams mellett, aki már kinyitotta nekem az ajtót. Ki állok az út szélére, nem törődve Ádám kiabálásával.Leintek egy taxit és a kis cetlit a kezébe nyomom, amin a cím van.A taxi gyorsabb, mint Addams-ék ezért nem érnek utol.Gyorsan bepötyögöm a telefonba, hogy mehetünk hosszabb úton is, és a sofőr felé tartom a telefont aki bólint, és lekanyarodik egy szűk utcába.

Egy óra múlva a kocsi megáll a hatalmas épület előtt, kifizetem és kiszállok. 
A lift előtt nagy levegőt veszek, és csak utána szállok be.

Ádámhoz kopogtatás nélkül benyitok, amikor meglátja, hogy én vagyok felpattan.
-Hol a faszba voltál?
-Milyen kedves, leüvölti a fejem és még ő kér számon?!-a hangom tiszta gúny és megvetés.
-Írisz tudod mit hagyjuk a francba.
Mondani akarok valamit, de inkább az ajkamba harapok, mielőtt kimondom. Ádám tekintete elsötétül. Már megint mi van?
-Zárd be az ajtót!
-Mi?
-Zárd már be azt a kurva ajtót!
A lábam megremeg, nagy nehezen oda batyogok az ajtóhoz és elfordítom a kulcsot.
-Gyere ide!
Ádám felé indulok, aki lerántja magáról a nyakkendőt.
Amikor oda érek az asztala mellé, elkap, ajkait az enyémre tapasztja és szenvedélyesen megcsókol.Ajkaink szétválnak, oda lép az asztalhoz és mindent lesöpör róla. Utánam kap az asztalra fektet, majd birtokba veszi az ajkaim és a nyakam.A szoknyámat a csípőmre hajtja.A hideg falap csupasz bőrömhöz ér. Lehúzza a cipzárját és a zsebében kezd matatni. A vágy végig száguld a testemben. Nagy nehezen kirángatja a kis fólia csomagot, a fogával kinyitja és feltekeri magára.
Pillanatokon belül magáévá tesz, én pedig az ajkamba harapok nehogy hangosan felnyögjek.
-Ne harapdáld a szád, mert begerjedek tőle!
Nyögéseimet egy-egy csókkal némítja el. Egyre csak döf és döf, miközben én egyre jobban haladok az orgazmus felé.
-Ez az Baby élvezz el!
Csak ennyi kell és robbanok. A gyönyör szétárad a testemben.
Ádám további két döfés után hangos kiáltással megy el.
Rám fekszik, úgy, hogy testsúlyát két kezére teszi, miközben az asztalra támaszkodik. Hallgatjuk a folyamatosan lelassuló lélegzetünket. Amikor légzésünk egyenletes lesz, Ádám kihúzza magát belőlem, miközben nekem megrándul az arcom.
Gyorsan felhúzom a bugyim és megigazítom a szoknyám.
Lehajolok és neki állok összepakolni.
-Írisz ne legyél már ennyire pedáns.
Ádámra nézek, akinek eszméletlenül jól áll a most dugtam haj és mosoly. Az ajkamba harapok, hogy elrejtsem a mosolyomat. Ádámnak azonnal lefagy az arcáról a mosoly.
-Attól még, hogy most dugtalak meg, nem jelenti azt, hogy ne dughatnálak meg még egyszer. Gyorsan elengedem az alsó ajkam és a pakolásra koncentrálok. Ádám lehajol mellém és segít nekem a pakolásban.
-Már azóta vágytam erre, amióta először beléptél az irodámba.
-Tényleg?-kérdezem, miközben próbálom elrejteni az önelégült mosolyomat, több kevesebb sikerrel.
-Tudom, hogy te is arra gondoltál.
-Dehogy is, akkor még volt barátom.-hazudom. Tuti, hogy nem hitte el. Jajj.
-Aha, persze.-mosolyog gúnyosan.
-Na jó. Inkább dolgozzunk!
-Ahogy óhajtja Dr. Kárász.

Papírmunka, papírmunka és papírmunka. Így jellemezném a délutánunkat. Este hatkor végezünk, és így is dög fáradtak vagyunk.
-Szólok Adams- nek, hacsak nem megint taxival akarsz menni.-mondja gúnyosan.
-Haj, de szellemes.
-Ugyan már Baby, megbeszéltük a dolgot.
-Te azt nevezed megbeszélésnek, hogy szexeltünk?-felháborodotságom meg sem próbálom leplezni.
-A szex is a kommunikáció egy fajtája Doktornő.
-De...
-Nincs de Baby! Én nagyon is élveztem.-perverz mosolyra húzza a száját, miközben közeledik felém.
-Állítsd le a meredező farkad, mert álmos vagyok.
Már csak a meglepődött arc kifejezése miatt is megérte ezt mondani.
-Szerencséd, hogy  itt van Addams, különben tuti megdugnálak.
Tátott szájjal meredek rá, ő pedig elégedett mosollyal az arcán indul el a lift felé.

Amikor leérünk Addams már vár ránk.
-Good Afternoon Miss!
-Good Afternoon Adams. Sorry.- utalok a reggeli viselkedésemre.
-No problem!
Na legalább értettem.Szégyenlős mosollyal szállok be a kocsiba.

Ádám egész úton simogatja a kezem. Addams megáll a penthouse előtt, majd kinyitja nekem az ajtót.Megköszönöm, ő bólint. Ádám kézen fogva vezet a liftig. Amint belépünk a liftbe a levegő megváltozik. Ádámmal egymásra nézünk, az ajkamba harapok. Ádám pedig rám veti magát. A falnak nyom és szenvedélyesen csókol, amikor a lift ajtó kinyílik, akkor sem hagyjuk abba a csókolózást a nappali falának nyom és ajkai az ajkamra majd a nyakamra tapadnak. Felkap és meg sem áll a hálószobáig. Ledob az ágyra és leveszi az ingjét, majd a nadrágját, végül pedig már boxer sincs rajta. Rám néz a szemében csak úgy ég a vágy. Mellém fekszik, majd csókolni kezd, de olyan erővel, hogy szinte már fáj. Lehúzza a ruhám cipzárját. És úgy látszik örül annak, hogy nincs rajtam melltartó. Neki áll játszadozni a mellbimbóimmal. Majd bugyin keresztül simogatni kezd. Végül megelégeli és letépi rólam a bugyit. Az éjjeliszekrény fiókjából elővesz egy óvszert és magára tekeri. A szemembe néz miközben belém hatol. Magáévá tesz én pedig mindig egyre feljebb emelem a csípőm, hogy még jobban magamba fogadhassam. Óriási nyögésekkel jelezi, hogy tetszik neki. Így én is felbátorodom és nyögéssel válaszolok.
-Gyerünk Írisz élvezz el. Add nekem Baby.
Ennyi kell egyszerre megyünk el egy óriási nyögés közepette.

Touch my Body.Where stories live. Discover now