Performer /Woosan/ (Befejezett)

4.rész

~San szemszögéből~

Igen, komolyan küldtem egy hülye szívet. De... Az semmiség nem?
-Uram...
-Igen! Bocsánat! - kaptam a fejem az eladóra, mivel mikor jött az értesítés Woo videójáról, azonnal megnyomtam. Így percek óta a kasszánál állok a koronával a kezemben. Gyorsan fizettem, és a zacskót fogva kisiettem a boltból. Egy cifra káromkodással konstatáltam hogy eleredt az eső, nekem pedig nincs esernyőm. Remek. Letelepedtem a bolt teteje alá, hogy majd én megvárom amíg eláll.
Aham. Csakhogy egy óra múlva is szakadt.
-Ajj! Ezt nem hiszem el! - zsörtölődtem.
-Mi a baj szöszi? - hallottam egy ismerős hangot, mire azonnal az irányba kaptam a fejem.
-Ah!Wooyoung, szia! - néztem a fekete hajúra, aki mosolyogva nézett egy esernyő alól. Na várjunk csak... Szöszi? - Szöszi?
-Aham. Gondoltam jól megy hozzád- rántott vállat mosolyogva - Jól sejtem hogy nincs esernyőd és nem tudsz hazamenni? - kínosan bólintottam - Mióta ülsz itt?
-Lassan 1 órája... - ismertem be nevetve.
-Van egy ajánlatom. - kíváncsian figyeltem rá - Ha segítesz Jehyun félszülinapjára ajándékot venni, hazaviszlek.
-Rendben! - azonnal rávágtam. Mit kell ezen agyalni?
-Na akkor gyere! - sétált közelebb, majd a csuklóm megragadva berántott az ernyő alá. Közel húzott magához, és átkarolta a derekam - Csak hogy ne ázz meg. - bólintottam, de biztos hogy full vörös voltam. Ezt a pillanatot választotta hogy végignézzen rajtam.
-Te nem fázol? - utalt a rövid ujjú pólómra, de csak megráztam a fejem. Furán méregetett, mint aki nem hiszi el, és el is indultunk. A kezével még mindig a derekamon. Valami felébredt a hasamban. Ezek a lepkék? Soha nem éreztem még ilyet, és miért pont most, és nála kezdem el? Miért tekintek rá máshogyan? Hiszen csak nemrég ismerem. Alig tudok róla valamit.
-Merre megyünk? - tettem fel a kérdést mikor realizáltam hogy nem játékboltba fogunk menni.
-Jehyunnak van egy kedvenc fajta cukra, amit egy boltban lehet kapni errefelé. Gondoltam veszek neki olyat, de sokféle ízben - mosolygott rám. Egy nagyot nyelve bólintottam, jelezve hogy értem. Te jó ég... Miért van rám ilyen hatással?!  Ez tuti nem normális.

Percek múlva megérkeztünk a kis üzletbe, és Wooyoung leeresztette az esernyőt, elengedve engem. Be kell vallanom egy kicsit szomorú lettem. Hiányzott a keze a derekamról.
A sorok közt bolyongva kerestük a cukrot, majd sikeresen meg is találtuk. Csakhogy volt belőle vagy hatvan féle, és különböző kiszerelésekben.
-Jelly Beans... - olvastam le egy csomagolásról. - Ez nem az amiben rossz ízűek is vannak? - mutattam a dobozt Woonak, aki csak bólintott.
-Amit fogsz, abban de. De vannak mások is, miiiint... Ez! - kapott le egy kicsit nagyobb kiszerelést - Ebben csak jó ízűek vannak, azokban - mutatott egy helyre, ahol egyszínű dobozok sorakoztak szivárvány elrendezésben - pedig csak egyféle íz van. Viszont nem tudom mit szeret, mostanában válogatós.
-Hm...az eper és a lime mostanában nagy kedvencei, de szerintem a málnát is megeszi, meg úgy kb az összeset. - soroltam kivéve Wooyoung kezéből, míg ő figyelmesen hallgatott.
-Akkor a legjobb, ha a legnagyobb kiszerelésből veszek, és akkor nincs baj. - agyalt hangosan, mire bólintottam - Akkor ez lesz! - kapta le a polc tetejéről a méretesebb csomagot, és másik kezével meg akarta ragadni a csuklóm, csakhogy nem sikerült. Véletlen a kezem fogta meg. Azt hittem elhúzza, de ehelyett rámarkolt, és a pénztár fele húzott.
Gyorsan fizetett, és ki is léptünk. Felhúzta az ernyőt, majd folytatva az előbbit, a derekam fogva karolt át jobban, hogy ki ne lógjak.
-Meg tudnád ezt fogni nekem? - tartotta az esernyőt meg a zacskót. Amint bólintottam, át is adta, és lekapva a kabátját visszavette a dolgokat, felém nyújtva a kabátot.
-Vedd fel, nem akarom hogy agyonfagyj!
-De mondtam hogy nem...
-Vedd fel. Kérlek - mondta lágyan, mire duzzogva, de felvettem. Mosolyogva nézte ahogy felhúzom a cipzárt.
-Nem vagy éhes? - szólalt meg pár perc múlva.
-Egy kicsit. - vallottam be hiszen nem ettem lassan 8 órája.
-Nemrég nyílt egy jó hely, menjünk el enni, ha ráész!- enni, vele? Még akkor is azt mondanám hogy ráérek, ha a világot kellene megmentenem!
-Persze, ráérek. - mosolyogtam, és elindultunk a kocsi felé.

Wooyoung kocsijáról zenghetnék ódákat, hogy milyen jó. De nem értek a kocsikhoz ezért max annyit tudok mondani hogy szép, meg kényelmes.
Percek múlva elértünk a helyre, ahova gondoltuk nem viszünk esernyőt, gyorsan be tudunk futni. Szóval így is tettük. Levettem a kabátját, és azt a fejünk fölé tartva futottunk be az épületbe. Thai kajálda, én pedig imádom a thai kajákat.
-Voltál már itt? - kérdeztem miközben a sorba álltunk. Megrázta a fejét, majd mosolyogva felém fordult.
-Még nem, szóval akkor veled próbálom ki én is. - kacsintott a végére. A szívem megállt a cselekedetére. Ez jelenthet valamit vagy csak ilyen? Jesszus lassan rosszabb leszek mint egy szerelmes tini! Mit teszel vele Wooyoung...?

Na hello bello! Aki olvassa más könyveimet is, talán már tudja hogy ma van egy éve hogy Kpopper vagyok 😍 (éljen éljen) Tudom, ezt titeket nem igen érint meg, de az talán igen hogy ezért ma minden könyvemben publish van! 😌
Remélem tetszett a rész❤️