QuakeFire: The Beginning

3. Mire Vagy Képes?

- DAISY!!!
Daisy elengedte Ward karját, és a kezéből szeizmikus hullámokat lőtt a föld felé. Ezek lassították az esést, és Daisy gyönyörűen landolt.
Ward annál kevésbé.
Daisy már csak annyit látott, hogy a férfi a földön fekve nyöszörög.
- Ez mi volt? - kérdezte, amikor végre alkalmasnak találta magát arra, hogy felálljon.
- Te meg a földről repítettél a levegőbe! - felelte Daisy.
Körülnézett és rájött, hogy ez tényleg nem volt jó ötlet. Itt áll, a semmi közepén, egy pasassal, akit utál.
- De... Ide akartunk jönni... Ugye? - kérdezte elbizonytalanodva.
- Igen - bólintott Ward, és Daisy szemébe nézett. - Száz mérföldre van a legközelebbi lakóterület.
- Mit akarsz? - lépett hátra Daisy gyanakodva.
- Azt, hogy megmutasd mire vagy képes - felelte Ward.
- De... Nincs rajtam a... - Daisy felemelte a kezét, és a csuklójára nézett. - Nem tudok túl nagy erőt kifejteni...
- De igen, ha kiengeded magadból, és nem zárod magadba - felelte Ward.
Daisy megrázta a fejét, és hátrább lépett. Ward sóhajtott egyett, és felhúzta a ruhaujját.
Az alkarja tele volt mély égésekkel, és vörös foltokkal. Daisynek elállt a lélegzete.
- Eleinte én is azt hittem, hogy ártok magamnak, ha használom az erőmet - mondta és visszaigazgatta az ujját. - De aztán egy nap... - Széttárta a karját. - Kiengedtem magamból mindent. És egyáltalán nem fájt, pedig egy ilyen... piszkosul fáj.
- Szóval a te teóriád szerint - kezdte Daisy -, nem szabadna eltörnöm a karom?
- Igen. Ha nem akarod magadba zárva kontrollálni, akkor nem szabadna - mondta Ward, és törökülésben leült a fűre. - Hajrá.
Daisy megrázta a fejét - barna haja az arcába csapott egy kicsit. De aztán a földre nézett. Ezt ő egy apró erőlködéssel megrengetheti, megrepesztheti és utána abbahagyhatja amikor akarja. Egy földrengés ereje van a kezében, ami városokat dönt össze, és bár ez az erő rossz, és pusztít, attól még hatalmas, és bár ez benne van, még soha nem használhatta.
Hirtelen elkapta őt a vágy, hogy akkor földrengést keltsen, amit New Yorkban is megéreznek. Ha Wardnak igaza van, fájdalommentesen képes rá.
Tenyerével lefele kinyújtotta a kezét oldalra. Először csak a föld rezgésére akart hangolódni, ezért csak gyenge hullámokat keltett. Ward a földön ülve nézte őt, mosolyogva.
Daisy lehunyta a szemét, mély levegőt vett, és a hullámok erősebbek lettek.
A föld megremegett. Először gyengébben, majd egyre erősebben. Ward érdeklődve nézte, amit Daisy csinált, aki egyre erősebben rengette a földet. Elengedte magát, és a lába alatt megrepedt a föld.
Azt érezte, amit a quinjet tetején. Szabadságot. Elmosolyodott, és még erősebben rengette a földet. Ward kis híján felborult a földön ülve.
Daisy egyszer csak abbahagyta.
Wardra nézett, aki eléggé meg volt meglepve.
- Ezt én csináltam - nézett Daisy a repesésre a lába alatt.
- Igen. Te csináltad - állt fel Ward. - Ilyen erős vagy, és ezt magadban tartottad, hosszú ideig. Csodálod, hogy eltört a karod? Örülj, hogy csak az.
Daisy bólintott, és a kezére nézett. Egyáltalán nem fájt. Lehúzta a kesztyűjét, és még egy vöröses foltot sem látott. Se egy véraláfutás, se egy törött csont...
- Ezt el kell mesélnem Simmonsnak - mondta Daisy. Ward elsötétedő tekintetét látva elbizonytalanodott. - Szerinted félnének?
- Mit gondolsz miért nem engedték  eddig, hogy használd? - kérdezte Ward. - Ha ők nem is, mások félnének.
Daisy lesütötte a szemét. Ward a vállára tette a kezét. - De az nem a te hibád. Az emberek mindig félnek attól, amit nem ismernek.
Daisy bólintott, majd a karjait a mellkasa előtt összefonva hátralépett.
- Most te jössz - mondta.
- Látni akarod, hogy mit tudok csinálni? - kérdezte Ward, és a kezében megjelent egy apró láng. Daisy bólintott, és a férfi kezésben megnőtt a tűzcsóva.
Ward olyan mozdulatott tett, mintha földhöz vágná a tüzet, de megérintette a földet.
Vörös láng futott végig a földön, nagy tetületet felölve. A lángok kikerülték Daisyt és a nő háta mögött futottak tovább. A többi csak ment egyenesen.
- Azta - nézte a tüzet Daisy.
Ward némiképpen büszkén elmosolyodott, majd intett egyet, és a tűz kialudt. Megperzselt fű maradt a helyén.
- És most mi lesz? - kérdezte Daisy, és Wardra nézett.