Szjg instagram

Reni szemszöge

Eddig egy olyan csodás napom volt! Gondolkoztam magamban, amikor mentünk a pláza felé. Nem vagyok benne biztos, hogy Cortez és Cameron mit akarnak annyira. Főleg Cortez. Évek óta ismerem és magától nem megy, csak úgy egy plázába shoppingolni, emiatt nagyon gyanús. Mindegy addig Alexszel elmegyünk a könyvesboltba, palacsintázóba. Beértünk a plázába Cortez és Cameron már el is rohant. Ém odafordultam Alexhez és megkérdeztem tőle, hogy mit szólna a könyvesbolthoz. Ő furán elmosolyodott, nem úgy, mint ma egésznap, amikor nevetett. Kissé gonoszkásan nevetni kezdett. Megfogta a csuklómat. Felsikítottam.
-Alex ez fáj! Engedj el!
-Nem! Most gyere velem!
-Rendben! Akkor most megyünk a könyvesboltba?
-Háhá nem! Most megyünk aaaa kávézóba!
-Iszunk kávéééét! Ááááá ez fáj!
-Buta kislány!
Berángatott a Starbucksba, ahova az életbe be nem mennék. Milyen mű ott a kávé! Elkezdett rángatni a wc felé és ekkor esett le, hogy mit akar. A legmocskosabb dolgot a világon!
-Hülye kislány! De ha akarod, akkor itt is meg lehet csinálni, nem nekem az érdekem.
Úristen, hogy mennyire megijedtem tőle! Nem így ismertem meg! Annyira megijedtem! Odajött Alexhez egy másik fiú, aki ugyanúgy gyanúsan nézett ki.
-Szia haver! Akkor vele kellenek a képek?
-Igen. Úgy, hogy Cortez nem vesz észre semmit és akkor feltöltöm Instára és szakítanak és a csaj idefut hozzám és én segítek neki.
Hülye ez az Alex! Nem veszi észre, hogy úgy beszél rólam, mintha itt sem lennék. Ja és, hogy nem esek szét lelkileg, vagy nem mondom meg Corteznek. Ez a terv, úgy selejtes, úgy ahogy van. De fáj, amit művelt. Ez a fiú pont olyan, mint amit Kinga emleget rossz példának.
Jézusom, de jöjjön meg Cortez!
-Na, akkor kezdhetjük!-mondja a srác,aki elővette a telefonját és gondolom bekapcsolta a kamerát. Alex odafordult hozzám.
-Na gyere bébi! Nézz rám, hát minden lány rám vágy! Legyél megtisztelve!
-Nem, nem! Nekem, csak Cortez kell!
-Ne legyél már ilyen!-pofozott fel.
-Mit képzelsz!...
Odaszorított a falhoz, annyira, hogy nem kaptam levegőt. Rám mászott. Elfordítottam a fejemet, de ő megfogta az egyik kezével visszafordította, utánna  két kezével a hajamat annyira odaszorította a hajamat, hogy a fejemet meg se bírtam fordítani. Ő rám nézett és erőszakosan megcsókolt. Annyira rossz volt! Összeharapdált. Felrepedt az ajkam, vérzett a nyelvem, mert beleharapott. Én a mellkasát ütögettem, hogy szálljon le rólam. Akinek elege lett és elkezdett üvölteni hozzám, hogy egy utolsó nagy rib@nc vagyok és nem érdemlem meg a boldogságot és, hogy örökké üldözni fog. Ekkor valami megváltozott. Alex eltűnt végre! Ekkor valaki felkapott. De már nem láttam mi történik velem. Teljesen elgyengültem, nem tudtam koordinálni magamat. Mintha lebénultam volna. Kivittek a kicsit túlzottan fűtött kávézóból ki a hidegbe. Beraktak gondolom egy kocsiba. Szólongattak, de én egyszerűen nem tudtam válaszolni. Nem tudtam mit kezdeni magammal. Egyszerűen féltem, hogy mi fog történi. Alex üldözni fog! Valamit babráltak a telefonnal. Egyszer, csak valami ismerőshangot hallottam. Elkezdet az ismerőshang, aki Ricsijére emlékeztet szólongatni. Valaki hozzám bújt és elkezdted puszikkal hinteni az arcomat. Mint régebben anyu csinálta, például amikor letört a kedvenc játékomnak a füle kicsikoromban. Ricsi felhívta magára a figyelmet, Cortez odahajolt és bekapcsolta a kamerát. Ricsi kicsit csavarta az agyunkat. De végül elkezdett hozzám beszélni. Én felnéztem és a könnyeimet át néztem és odaintettem neki. Fiúk próbáltak lelket önteni belém, de nem nagyon sikerült. Ilyen még soha nem történt velem. Voltam már kicsit hasonló helyzetben még 10.-ben szilveszterkor. Az az élmén volt életem egyik legszebb és legrosszabb napja. Elértünk Cortez szülei házához, Cortez felvitt a szobájába és lefektet aludni. Innentől már nem éreztem semmit. Csak aludtam, mert tudtam, hogy Alex ide nem tudd, csak úgy betörni, de ha megy neki, akkor Cortez megvéd. Megpróbálok hamar túllépni rajta, de szerintem Cortezzel együtt menni fog.