Lucifer [BEFEJEZETT_évad] -ff.

Alku

/Ha Lucifer lennék... /

Megérkezve a beszállítójához, a folyosón várakozva Lucifer igencsak megkívánta az alkoholt. A flaskája keresgélése közben, melyet már egyre feltűnőbben kutatott - eléggé elbújt az az üveg - meglátta emberét.

Jóvágású, hasonló öltözködési stílusú üzletember volt, bár nem álltak rajta olyan jól a ruhadarabok, mint Luciferen, nem is könnyű olyat mutatni, aki felülmúlja a tökéletességét - gondolta szórakozottan.

Barnabas két emberével az oldalán indult Lucifer felé, egy átlagember számára ijesztő arcot vágva, ám egy dílertől ez elvárt apróság. Pár lépésre tőle boldogan rikkantotta;

- Mr. Morningstar! Milyen jó újfent látni! - ezt követően szó nélkül megölelte, megpaskolva Lucifer hátát. Így fogadta a tehetősebb ügyfeleit. - Éppen időben érkezett.

- A pontosság az egyik alapkövem - rendezte el mandzsettáját.

- Sok egyéb mellett igaz? Jöjjön utánam - invitálta egy kivilágított irodaszobába. A falra függesztett polcról leemelt egy üveg whiskyt és két poharat, majd töltött Lucifernek is, figyelve meddig kéri.

- Kétujjnyi elég lesz - segítette.

- Egy pillanat és hozzák az árut - tájékoztatta Barnabas. Ebben a minutumban jöttek is a csomaggal. Nem szeretett nagy felhajtást csapni, alapjába véve Lucifer csak egy pillantást vetett a dobozban lévő tárgyra és vissza is zárta. Barnabas érdeklődve figyelte minden mozdulatát.

- Nos? Mit gondol? Minőségi gyártás, mint minden rendelésnél.

- Tökéletes - emelte fel a poharát. - Olyannak lesz, aki nem foglalkozik a tervezéssel - ivott bele az italba. Már hiányzott neki az íze.

- Hmm, ez egy 37-es Glenfiddich? - kérdezte. Rendkívül ízlett neki. A második világháború óta nem ivott ilyet.

- Nem sokan tudják megkülönböztetni - bólogatott Barnabas elismerően. Leült egy bőrkanapéra, csak illedelmességből ivott ő is a drága whiskyből. - Ha már itt van, nem vásárol a legfrissebben beszerzett élvezeti cikkeinkből? Új szakácsunk révén kétszer jobb lett az eladásunk…

- Eléggé sürget az idő, de mindenképp számíthat a leggyakoribb vendégére - Belső zsebéből elővette, majd lerakta a pénzkötegeket az asztalra, közben a flaskáját is megtalálta.

Felkapta a csomagot, kiitta poharát; a legkevesebb energiát beletéve a mozdulatba, visszahelyezte az asztalra. Búcsúzott és úriemberként távozott.