Ellenségbe szeretve/JAVÍTÁS ALATT/

24.rész-Azt hiszem kedvelem..

🔴Sara szemszögéből🔴

Miért pirulok el midig amikor vele vagyok?Egy fiú sem váltott ki belőlem ilyen reakciót.És amikor közeledett felém a gyomrom szinte liftezett és a szívem vadul kalapált.

Az előbb...az előbb láttam valami újat a szemében mikor egymásra néztünk.Mintha ő is érezné azt amit én.Istenem azok a gyönyörű szemei.

Belegondoltam,hogy hogyan csókolhat és elöntött a bizsergés.Miért?Miért most kellett bejönnie anyának?Váárj! Nem,nem Sara ezt nem teheted.Ő a mostohatesód..Ezt nem lenne szabad. Ki hagyva a vacsorát átmentem a szobámban.

Feküdni a sötétben és csak azon gondolkodni,hogy mi lett volna,ha...

3 óra forgolódás után valahogy sikerült elaludnom.Reggel iszonyatosan álmosan keltem.Leérve a lépcsőn megláttam Jamest.De most valahogy más volt..valahogy helyesebb és..egyszerűen csak meg akartam ölelni amit persze nem tehettem.Hogy csinálja ezt?
Hogy vonzódom hozzá ennyire mikor utálnom kellene.Sara gondolj arra,hogyan viselkedett Emyvel.Ő egy faszfej.Legalább is ezt kellene gondolnom róla....

-Jóreggelt-mondta nagy mosollyal.Jaj ne érzem,ahogy olvadozik attól a mosolytól a szívem.

-Jóreggelt-válaszoltam mosolyogva.

-Mehetünk bestia?-kérdezte,majd felkapta a kocsi kulcsot én pedig bólintottam.

Az út csöndesen telt el.

-Figyi Sara-törte meg James a csendet-Ami tegnap történt..-itt már elöntött a félelem. - Felejtsük el... -jelentette ki könnyen de én lefagytam.Mit is hittem?

-Seggarc azt hiszed,hogy komolyan vettelek egy pillanatra is?-nevettem el magam holott sírni volt kedvem.Megtanultam már ezt a technikát,hogy nevess még akkor is ha baj van.James csak rám sem nézett de a kormányt annyira szorította,hogy elfehéredtek az ujjai.
Most meg még ő az, aki ideges?

-Akkor okés,mert bottal se piszkálnálak meg-mondta felröhögve és leparkolt a suli utcájában.

-Anyáddal szórakozzál-mondtam majd kiszálltan a kocsiból de mielőtt becsuktam volna az ajtót visszafordultam-Nem tudom,hogy miért gondoltad azt,hogy én bármikor is visszacsókoltalak volna.Ja és még valami.Udvariasan megkérlek,hogy baszódj meg.-mosolyogtam majd rábasztam az ajtót.

Csak mentem egyenesen.Olyan gyorsan jött rám a sírás,hogy időm sem volt megállítani.Nem akartam ezt.Azt sem tudtam,hogy miért sírok hiszen semmi nem történt köztünk.De azért..mégis..fájt ezt hallani tőle..

351 words