Sziget /Shawn Mendes/

38.🏝️

Mindenem odaveszett csak a hátizsákom.. Na állj! Lehet nem is minden

=========

-Köszönöm szépen a segítséget! - intettem a pult mögött álló hölgynek és vidáman húztam magam után az újonnan megszerzett bőröndömet.

Hát ezek után volt annyi szerencsém hogy a mi repülőnkről 20 bőrönd egy Angliai járatra került ami már tegnap megérkezett.

Akkor ideje valami szállás után nézni

===Szombat reggel===

*Shawn szemszöge*

-Shawn mindjárt leszállunk ébredj- lökte meg a vállam egy kicsit Andrew

-Fenn vagyok, fenn vagyok - ismételgettem ásítozva

-Azt hiszem megtaláltam Liát - nyomta a kezembe a laptopját - Ott az-mutatott egy pontra - Abban a hotelben szállt meg felhívtam őket

-Tudom hol van csak szálljunk le - nyújtóztam

=========

Az Andrew által megadott címre mentünk és valóban egy hotel állt ott. Bár nem volt valami egyszerű mert minden 5. méteren meg akart állítani egy rajongó.

*Lia szemszöge*

Ma már vidamabban keltem. Kinyújtózva, álmosan szuggeráltam a fürdő felé vezető ajtót amin be kellene menni.

Pár teendőm elvégzése után az utolsónak láttam neki ami a bevásárlás volt.

-Nabazdmeg- hadartam el mikor visszaértem az ajtóm elé

Egy csokor virágba szó szerint belebotlottam.

Felvettem és megnéztem közelebbről is, Egy kis cetli is lapul a fehér és vörös színű virágok között. Érdeklődve nézegettem a 2 sort ami rá volt firkantva:

"I got you this rose ,and I need to know
Will you let it die or let it grow?"

Valamint a 17:00 és a "hall" szó. Na akkor lesz legalább programom.

Végre valahára magamhoz vettem a telefonom amit a bőröndömbe raktam de fogalmam sincs miért.

Felhívtam anyát és apát hogy Londonban vagyok semmi bajom és nemsokára mindent elmesélek, hazamegyek ami már csak napok kérdése.

=======

-Szóval csak azért hogy most jól értem-e- foglalta össze magában Fanni - Te egy vadidegen emberrel fogsz találkozni

-Na ez milyen? - fordultam meg a kamera előtt abban a ruhában amiben a Szigetre mentem- Jó igen de figyeljetek! - kerestem elő a kis papírt ami a virág mellett lapult - Annyira ismerős a szöveg és az írás is - mutattam feléjük, ők pedig kuncogni kezdtek

-Na akkor ez egy elég nagy meglepetés lesz - nevette el magát Nia

-Ennyiből rájöttetek? - fordítottam magam felé és újra elolvastam az egészet, persze semmi új nem esett le

-Na menj a hősszerelmed már biztosan vár.- küldött el Fanns és kinyomott

==========

Már majdnem fél órája itt várok az előtérben de semmi semmi semmi!
Akkor ma mégsem randizu...
Hát ez meg?

A bejárat tömve lett hirtelen emberrel és mind azt kiabálta "Shawn!"
Ekkor értettem meg honnan volt ismerős a szöveg és annak írásmódja

Szóval akkor ezért volt annyira titokzatos Nia és Fanns