Csak egy éjszaka....vagy mégse? (szünetel)

6.fejezet

Sziasztok!
Tudom rég volt, de kicsit sok minden összejött és az ihletem is elhagyott. De most úgy döntöttem, hogy a biztató szavaitokra hallgatva mégis megpróbálkozom a folytatással. (Közben már más történet ötleteim is vannak, de tanultam a hibámból és azt majd csak akkor rakom ki, ha már kész lesz az egész.)
Sok puszi 
Réka

Zoé szemszöge

Péntek reggel nagy csörömpölésre ébredek és azonnal kipattanok az ágyból, hogy megnézzem mi történt. A konyhába érve látom, hogy Jake és Aliz áll lefagyva a földre esett serpenyő előtt, amiben mintha elszenesedett tojások lennének.Hirtelen mindkettőjükből kirobban a nevetés, majd fiam gyorsan Ali és a saját szájára tapasztja a kezét és az irányomba néz. Amikor meglátja, hogy ott vagyok rögtön bűnbánó arcot vág, legjobb barátnőmmel egyetemben.
-Bocsi anyu, hogy felkeltettünk, csak reggelit akartunk készíteni neked és meglepni vele.
-Sajnálom Z, azt hittem már megtanultam legalább rántottát csinálni. -neveti el magát Ali és én sem bírom magamban tartani a kuncogásom. Imádom Alizt, de pocsék szakács. Én sem nyernék díjat, de ő még, -mint a példa is mutatja-, egy tojást se tud megsütni.
-Rendben gyerekek, menjetek el fürdeni meg összekészülődni, amíg én feltakarítok utánatok és összedobok valami ehető reggelit. -tapsolok kettőt,mire mindketten elszaladnak a fürdő felé. 

Én csak elmosolyodom és lemondóan rázom a fejem, majd nekilátok a reggelinek. Villámgyorsan elfogyasztjuk és pattanunk be a kocsiba, hogy el ne késsünk az iskolából.

-Figyelj Szívem, ma nem csak Aliz nénikéd és én megyünk érted a suliba, hanem megismerkedhetsz a bácsikáiddal is, rendben?
-Nekem nem csak Louis a bácsikám? -kérdez vissza értetlenül Jake.
-Louis a nagybátyád, de a többiek olyanok lesznek neked, mint Aliz nénikéd. Nema vér szerinti rokonaink, de ugyanúgy családtagok. -próbálom a lehetőleg egyszerűbben elmagyarázni neki a helyzetet.
-Akkor majd tőlük is fogok ajándékokat kapni karácsonyra meg a szülinapomra?-csillan fel hirtelen a szeme.
-Igen Drágám, így is lehet mondani. -neveti el mellettem magát Aliz és én is elmosolyodom.
-Szuper! -mondja most már vigyorogva. Leparkolok a suli előtt és gyorsan elbúcsúzunk, majd Alit is kiteszem a szerkesztőségnél.
-Ha mindenki eljön ma Jacobért akkor én miért menjek? -néz rám kérdően és némi félelemmel a szemében, mire nekem rögtön leesik, hogy mire gondol.
-Azért, hogy te is megismerkedhess velük és ne aggódj imádni fognak téged. Nem is tehetnek mást, hiszen csodálatos vagy és nem mellesleg a legjobb barátnőm.-kacsintok rá és megszorítom a kezét bátorításképp.
-Hahh, rendben remélem igazad van. Na menj Niall már biztosan vár. -mosolyodik el halványan, majd megölel és elsiet. Értetlenül nézek utána és nagyon olyan érzésem van, hogy valamit elhallgat előlem.  (szerk.: imádom Zendayát, úgyhogy Aliz karakterét róla mintáztam.)