Reggel iszonyatos fej fájásra ébredtem, amin nem is csodálkozom, hiszen ittam is egy jó kicsit, meg majdnem az egész éjjelt átsírtam.
Feltápázkodtam az ágyamból és a fürdőszobámba vettem az irányt. A tűkörben egy meggyötört, másnapos arc fogadott. Szemeim kisírva, a festék elfojva, kócos haj, fáradt arc.... Szerentse, hogy anya nem jött még be a szobámba és nem látott meg így. Gyorsan rendbe szedtem magamat, majd lementem és készítettem magamnak egy finom kis reggelit. Apa dolgozik, anya pedig hagyott egy üzenetet, hogy elment valahová, így a vasárnapot egy kicsit egyedül tőlthettem.
Bekapcsoltam a Tv-t és kényelembe helyeztem magamat a kanapén. Már egy jó ideje üldögélhettem a nappaliban, amikor csöngettek.
Bizti anya jött és nem tudja kinyitani a bejárati ajtót. Gyorsan oda szaladtam és kinyitottam. Hát nem anya volt ott, nagyon nem. Jack állt az ajtómban. Amint megláttam az orrára akartam csapni az ajtót, de ő megtartotta a kezével,majd egy szó nélkül besétált a nappaliba.
Mégis mi ez a modor? Na mindegy is...
Becsuktam az ajtót és bementem én is a nappaliba. Jack felémfordult és mielőtt megszólalhattam volna belekezdett mondandójába.
-Emma nézd csak halgass meg, elmondom amit szeretnék, aztán ha azt mondod hagyjalak akkor megteszem.Bármennyire is nehéz de kilépek az életedből, ha azt akarod, de előtte végig kell hallgatnod. Nem bírom már ezt tovább. Nem beszélünk, nem is látlak napokig és a hiányod megőrjít.Kész elég volt!
-sóhajtott fel fájdalmasan.
-Rendben. 2percet kapsz. - adtam be a derekam.
Láttam rajta, hogy ő is kivan a történtek miatt.
-Köszönöm. - mosolyodott el.
-Halgatlak. - fontam össze kezeimet magam előtt és minden figyelmemet az előttem álló fiura szenteltem.
Már annyit próbálkozott megmagyarázni a dolgokat, most már meg érdemel egy esélyt azt hiszem.
-Amit láttál akkor éjjel, az nem az volt amit gondolsz. Akkor éjjel Emily átjött hozzánk azzal az ürűggyel, hogy nincs jól. Felkeltem és átkisértem a szobájába, de a fojósón megbotlott...én meg elkaptam. Ő meg hirtelen megcsókolt. Ezt láthattad te. Én persze nem viszonoztam és rögtön ellöktem magamtól,mert téged szeretlek és semmi pénzért meg nem csalnálak. Hidd el nekem, hogy nagyon bánt az hogy nem vettem észre, hogy mire megy ki a játék és hogy fájdalmat okoztam neked. Emma nekem mindennél fontosabb vagy és nem akarom, hogy egy ilyen lány véget vessen a kapcsolatunknak. - nézett rám.
-És mi volt az a jelenet szilveszterkor? Mért ölelgetett? - kérdeztem.
-Mert nem fogja fel, hogy nem érdekel,pedig próbáltam elmagyarázni, hogy én mást szeretek,de hiába.
-Jaj Jack... - sóhajtottam fel fájdalmasan.
-Ne hargudj kérlek. - fogta meg a kezemet.
-Te ne haragudj rám. Ha eleinte meghalgatlak, akkor nem kellett volna ilyen nehéz és fájdalmas napokon végig mennünk. Napokon át sírtam, mert azt hittem, hogy csak játszadoztál velem és csak arra kellettem, de ha.... Ha meghalgatlak és leülünk megbeszélni a dolgokat akkor nem így alakult volna semmi sem. Ne haragudj hogy nem halgatalak meg. - hajtottam le a fejemet.
-Baba nem haragszom. - fogta meg az állam és kényszerített, hogy a szemébe nézzek. - mind ketten hibáztunk. De most az a fontos, hogy megbeszéltük és hogy szeretjük egymást.
-Annyira hiányoztál. - öleltem át könnyes szemekkel.
-Te is nekem. - puszilt bele hajamba és szorosabban ölelte át aprócska testem.
