A Mindent Eldöntő Csapás

1. Fejezet

- Most mihez fogunk kezdeni?- kérdezte Nebula keményen, apró kétségbe eséssel a hangjában. Tony lassan ráemelte tekintetét.

- Neked tényleg ez a legfontosabb!? A barátaink halottak. Thanos megtette!- ordította Nebula arcába, miközben felállt és lassan elé sétált.

- Igen, ugyanis a múltat nem tudom megváltoztatni, így inkább a saját életemet tartom szem előtt.- mondta a nő, szint úgy kikelve magából.

- Ch...- nézett a földre Tony- gondolhattam volna. Te csak magaddal törődsz. Jól mondom?- kérdezte gúnyosan a milliárdos playboy.

- Na és te?- Nebula ugyanazzal a hangsúllyal kérdezett vissza, ezzel még jobban idegesítve Antony Stark-ot.
Tony épp valami frappáns választ adott volna, mikor hirtelen egy hatalmas kék ködből álló lyuk jelent meg nem messze tőlük, a levegőben. Pont olyan volt, mint amilyenekkel Thanos közlekedik, csak ez nagyobb volt. Jóval nagyobb.

- Elbújni!- kiáltotta Tony, majd mind a ketten egy-egy roncs darab mögé ugrottak. Vártak egy picit, majd óvatosan kilestek. Nem az a látvány várta őket, mint amire számítottak. Két gyönyörű lány volt. Egy fehér, hullámos hajú és egy világosbarna, egyenes hajú. A hajuk copfba volt fogva. Mind a kettőjükön páncél volt és egy-egy sárkányon ültek. Miután ők leszálltak mögöttük az átjárón jött még 4 sárkány. Egyik hatalmasabb volt, mint a másik. Volt egy zöld, egy piros, egy fekete-kék és egy fehér, de mind közül a fekete hajú lányé volt a leghatalmasabb. Fekete volt, de nem csak egyszerű, kék mintákkal és szemekkel, azok izzottak, akár a kék led lámpa. Ha belenéztél valóságosan megvakultál. A lányok könnyed mozdulattal leugrottak sárkányaikról. A fehér hajú lány a sárkány felé fordult, majd valami érthetetlenséget suttogott neki, mire az többször is beleszagolt a levegőbe.
Tony és Nebula összenéztek a törmelékék takarásában, de a másik szemében mindketten csak kétségbeesést, félelmet és dühöt véltek felfedezni. Újra a "vendégekre" néztek. A sárkány már nem szagolt a levegőben, csak Tony, majd Nebula felé nézett és morgott kettőt. A fehér hajú is feléjük nézett.

- Tudod, néha úgy gyűlölöm, hogy csak te értessz a sárkányok nyelvén.- jelentette ki a barna hajú.

- Annyira pillanat rontó vagy. Most mondtam volna, hogy -segíteni jöttünk, nyugodtan elő jöhettek- erre te beleszólsz.- ingatta a fejét a fehérség. Tony összeráncolta szemöldökét, majd lassan felállt. A lányok csodálkozva meredtek rá.

- Szóval ti nem Thanos szolgái vagytok?- kérdezte. A kék szemű kedvesen elmosolyodott.

- Nem, nem vagyunk a Fekete Rend tagjai. Segíteni jöttünk, de ahhoz előbb meg kell találnunk Thort, a Villámok és Mennydörgés Istenét és Lokit, a Csínytevések Istenét és Jötünheim törvényes királyát.- ekkor Nebula is felállt.

- Akkor miért ide jötettek?- kérdezte. A fehér hajú ráemelte tekintetét. Kicsit meglepődött a kék nő kinézetén, de tudta, hogy ennek most nincs helye itt.

- Mert nem tudjuk merre vannak. Egy látó, azonban azt mondta, itt kell keresnünk azt, ki el tud vinni hozzá.- magyarázta a nőnek.

- Ki vagy te? És mégis hogyan tudnál ezen segíteni?- kérdezte, most Stark. A lány semmi féle dühöt nem mutatott a szakállas bizalmatlanságával kapcsolatban, ami a férfinek új volt.

- A nevem Heather. Az Éjszaka és a Sárkányok Úrnője. Ezért is értem a sárkányok nyelvét.- válaszolt Heather, teljesen nyugodtan.

-Szóval, afféle, Thor, Loki Isten vagy?- tette fel a kérdést Stark. Heather elmosolyodott ezen a kifejezésen.

- Igen. Rokonok vagyunk. Vagyis Loki-val nem, de számomra olyan, mint egy kisöcsi, ahogy Thor is.- mosolygott tovább.

- El tudsz vinni minket innen?- lépett közelebb Nebula.

- Persze. Ám előbb tudni szeretném kik vagytok.- felelte komoly arccal a királynő.

- Tony Stark. Feltaláló, milliomos, playboy és én vagyok Vasember.- felelte eltelve magától, Tony. Heather furán nézett, de bólintott, majd a kék nőre nézett. Az csak bólintott.

- Nebula. És ő ki?- mutatott a barna hajú lányra.

- Ő i...- kezdte volna Heather, de a lány a szavába vágott.

- A nevem Ashley. A mi drága királynőnk legjobb barátja és legfőbb tanácsnoka.- mondta amaz. Heather csak megforgatta szemeit, majd mosolyogva nézett újonnan megismert barátaira.

- Hova kell menjünk?- kérdezte.

- A Földre.- válaszolta Tony. A fehér hajú lány bólintott, majd a még mindig nyitva álló átjáró felé fordult. Elmormolt valamit és mutató ujjával rajzolt egy furcsa jelet a levegőbe.

- Van pontos hely a Földön belül?- kérdezte a lány. Tony bólintott.

- Ha minden igaz, akkor Wakanda.- Heather még egy furcsa jelet rajzolt a levegőbe.

- Gyertek, szálljatok fel mögénk.- mondta, majd felfutva a sárkány kinyújtott szárnyán, a hátára ült. Tony és Nebula egyszere rázták nemlegesen a fejüket.

- Csak bízzatok bennünk. Én vagyok az egyetlen, aki letudja győzni Thanost, de ahhoz kell Thor és Loki segítsége is. -

- Ez viszont nem éri meg az életemet. Az övét igen, az enyémet nem.- mutatott Tony a mögötte álló Nebulára, aki viszonzás képpen, nagyon erősen fejbe vágta. A királynő kicsit elnevette magát, de aztán kezét nyújtotta Tonynak. Ő sóhajtatt egyet, majd megfogta, mire Heather felhúzta a három méter magas sárkányra. Nebula is így tett, fölült Ashley mögé.

- Indulás!- kiáltotta el magàt Heather, majd a sárkányok felszálltak az àtjáróhoz és a királynő vezetésével, egyesével átmentek rajta.

Heather, mikor átért a kapun, szóhoz sem jutott. Az egy gyönyörű város volt. Elképesztő. Egy baj volt vele. Tele volt tetemekkel. Fura lények tetemeivel. Nagyon sok élt még, egy hatalmas kupolán kívül.

- Ez lenne, Wakanda?- kérdezte ámuldozva és kicsit aggódva Tonytól.

- Bizony.- sutogta amaz a fülébe.

- Ott szállj le, a főépület előtt.- Heather bólintott, majd leszállt volna, ha egy hatalmas villám nem indul meg felé. A lány egy tizedmásodperc alatt, átölelte Tonyt, majd erejével, pajzsot képezett köréjük. Bohyne-t eltalálta a villám, de őt ez nem különösebben sebesíti meg. Tehetetlenül zuhantak egyre gyosabban, mikor a becsapódtak. Szerencsére a gömbpajzs elszívta az energiát, így nem annyira érezték a landolást. A többiek azonnal utánuk indultak. A pajzs eltűnt, és mikor Heather és Tony felnéztek kopasz, izmos, barna bőrű harcosokat làttak. Nőket és férfiakat egyaránt. Sárkányai, amint ezt meglátták, zuhanó repülébe kezdtek, majd utorsó pillanatban kinyitva szárnyukat, annyira lassították az esést, hogy biztonságosan leérkezzenek. Körbeálltál Heathert és Tony, majd morogni kezdtek. A kiràlynő felpattant a milliomos mellkasáról és körbenézett.

- Merre talàlom Thort, a villámok istenét?- kérdezte.

- Heather?- a lány megfordult és amikor szembe talàlta magàt a férfival, a nyakába vetette magàt.

Szorosan ölelte a férfi nyakát, míg Thor a lány derekàt szorította. Hirtelen megkönyebbülés fogta el. Itt van dédanyja keresztanjának a lánya, Heather. Nagyon kicsi szál köti őket egymáshoz, de attól még rokonok. Ráadásul Heather a egyetlen, aki visszatudja szerezni a köveket és használni tudja azokat. Még van miért küzdeni. Még van remény!