Egy Creepypasta Élete

Pillagók 1. rész

1 hét. Ennyi ideje élek a házban, ennyi ideje nem aludtam egy pillanatot sem és ennyi ideje élek nyugtatókon. Kezdem megszokni.

A tető város felé néző oldalán ülve értek el a nap első sugarai. Szemeim alatt sötét karikák a kialvatlanságtól. A szemfedőt azóta a jobb szememre tettem át. Minek rejtegessem a jelet? Az emberek úgyis erről ismernek meg ha netán betörök hozzájuk. A kis kereszt egyetlen skill-je hogy igaz halványan de világít a sötétben ennek köszönhetően én is jobban látok a sötétben.

Kriss-t azóta se láttam. Nem is akarom. Már attól nyugtalan leszek ha rágondolok. Igaz a szolgám de megrémít a közelsége. Fucsa, mert mint kiderült Ben és Sally is szellem de tőlük nem félek. Mindkettővel jóban vagyok. Ben jó társaság, vannak fergeteges beszólásai vagy kissebb csínyei aminn mindíg hatalmasat nevetek. Sally pedig olyan mintha a hugom lenne.

- Hoztam a gyógyszered!- Ült mellém Zero.
- Köszi de már vettem be.- feküdtem hanyatt.- Mióta vagy fent?
- Mióta Nina elkezdett zenét hallgatni.- a szobánk az övé mellett van a falak meg vékonyak.
- Már megint?-néztem egyenesen szobatársnőm szemébe, amitől hirtelen összeszorult a gyomrom. Valami megfogott abban ahogy szürke szemeivel engem figyelt. Valahogy olyan tökéletesnek tűnt. Úgy éreztem mintha ezernyi pillangó repkedett volna a gyomromban. Nem figyeltem mit mond csak azt, ahogy tökéletes ajkai mozognak.

- Hahó! Föld hívja Korit! Jelentkezz!
- Ömm b..bocsi! Nem figyeltem! Megismételnéd kérlek?- ő csak sóhajtott és forgatta szemeit.
- Aludnod is kéne. Nem csak nyugtatón és kávén élni....Mindegy, azt kérdeztem nem-e jösz velünk portyázni?
- Hmmm...Kik jönnek?
- Én, Candy, Ben, Jeff-fehérke és te ha úgy gondolod.
- Más dolgom úgy sincs úgyhogy megyek. Mikor indulunk?
- 10 perc. Szóval illő lenne felöltözni!- Mutatott rám mivel igen csak lengén öltöztem fel, hogy szépen fejezzem ki magam.
- Vettem főnök!-másztam vissza a padlásra majd lerohantam a szobánkba és felvettem a kedvenc pulcsim és egy farmert, végül az én kis megviselt kondicipőm majd kiléptem a folyosóra ahol már a többiek vártak. Zero átnyújtotta nekem a bárdom és indultunk is.
- Nem tudom minek öltöztél fel. Tökéletes lettél volna ruha nélkül is.- nézett rám Jeff.
- Csípnéd mi? Mondjuk több esélyed úgy se lenne félmeztelen élő nőt látnod. Egszer talán megleshetsz.
- Há Jeff be lettél oltva!
- Pofa be pedo Ben. - morgott Jeff.
- 15 évesen nem lehet pedofil.
- És hány éve is vagy megmurdálva Beni fiú?- Szóltam oda, mire Ben számolni kezdett.
- Bekaphatod.- szolt oda végül.
- Kösz meghagyom Sallynek- kuncogtam. Majd Zero mellé léptem.
- És merre is tervezünk menni?
- Passz. Majd meglátjuk.
Lassan kiértünk az erdőből.

- Mi lenne ha a belvárosba mennénk?- Szólt Ben.
- Bolond vagy? Túl világos van. Különben is...én hivatalosan el vagyok tűnve.
- Jó...akkor jobb ötlet csajok?
- Passz. Váljunk szét. Kori jön velem, ti meg mentek amerre akartok.- Picit lefagytam. Hogy Zero velem akar menni gyilkolászni? Wao azt hittem csak azért hív mert a szobatársa vagyok. A gyomrom ismét összeszorult ahogy a fiúk eltűntek. Ilyenkor utálom az érzéseim.....bár sosem éreztem ilyet még senki iránt... Áhh teljesen meg vagyok zavarodva.

- Nos hova menjünk?- Nézett rám gyönyörű szemeivel.
- H...hát...n..ne..nem tudom. Talán árra?- mutattam egy random irányába. Nem tudom mért jöttem ennyire zavarba de éreztem hogy kezdek vörös színben pompázni.
- Jól vagy? Tiszta vörös vagy.
- P...persze csak egy hete nem aludtam tudod....
- Össze ne ess itt nekem.
- Nem fogok nyugi.
- Akkor menjünk.- Indult el én pedig utána. Le se tuttam róla venni a szemem. Ahogy előttem sétált...ah meg tudtam volna őtülni. Aztán megállt egy ház előtt.
- Ehhez mit szolsz?
- Ez jó lesz.
- Akkor csak ön után újoncka.
- O..oké.- Léptem az ablakhoz.

Az ablak betörése és a sikeres bejutás után egy nappali szerű részbe értem. Üres volt ezért a folyosóra mentem és benyitottam ez első szobába. Két ágy volt bent a szoba két legtávolabbi pontján. Ikrek lehettek azt hiszem. Oda léptem a legközelebbi ágyhoz. Egy barna hajú fiú aludta az igazak álmát. Egy mély lélegzetet véve elvágtam a torkát. Ahogy a meleg vér az arcomra sriccelt hatalmába kerített egy furcsa, kéjes érzés. Mintha hosszú idő után először lenne orgazmusa az embernek. Egész testemben megremegtem az érzéstől, s arcomon elkenve a vért halkan felkuncogtam.
- Még!-sóhajtottam majd a másik ágyhoz sétáltam.
Egy ugyan olyan fiú feküdt ott....vagyis még nem ugyan olyan.
- Mehetsz a testvéred után.- vigyorodtam el majd az ő torkát is elvágtam. Újra jött az érzés. Remegtem tőle, s ahogy újabb és újabb sugarakban spriccelt a vér rám hangos nevetésbe kezdtem. Csak arra tudtam gondolni hogy szükségem van erre az érzésre.

Egy hangos sikoly ütötte meg a fülem. Azt hittem Zero is akcióba lendült de nem. Mikor oldalra pillantottam egy barna hajú nőt láttam. Elindultam felé, mindvégig lefagyva ált. Még akkor is mikor elé léptem. Megtört, fájdalommal és félelemmel teli szemeiben láttam az arcomon elterülő hatalmas mosoly. Megragadtam a nő torkát ám ebben a pillanatban egy lövés dördült el majd hatalmas fájdalmat éreztem a nő torkát szorító ball kezemben. A fájdalomtól felüvöltöttem és a karom szorongatva vissza botorkáltam a szobába. Tudtam hogy cselekednem kell mielőtt a rendőrség ideér. A fájdalmat elnyomve ugrottam bárdomért majd azt megragadva a lövést leadó férfi fejébe hajítottam aki holtan esett össze. Majd az azóta futásnak eredt nő után idultam mikor is meghallottam a szirénák hangját. Candy jelent meg előttem majd vállamat megfogva elteleportáltunk a helyszínről. A házunk nappalijába érkeztünk ahol össze is estem volna ha a fiú nem tart meg.

Két eszmélet vesztés között csak veszekedés hangjait hallottam.
- Hogy lehettél ennyire felelőtlen? Első alkalommal cserben hagyod?- hallottam egy férfi hangot de túl ködös volt az elmém hogy megismerjem.
- Mégis honnan tudhattam volna hogy van fegyverük?
- Ez már a második eset hogy megdérül valaki mikor veled van!- itt elvesztettem a fonalat mivel elájultam és hál istennek nem álmodtam semmit. Mikor felkeltem rettenetesen kipihentnek éreztem magam. Ball kezem csuklótol könyékig be volt kötve és rettenetesen fájt. E.J ült az egyik fotelben.
- Ah....mi történt?
- Portyázni voltatok és meglőttek. Candy hozott haza és én láttam el a sebed.-tömörítette a történetet.
- Értem. És ő hol van?
- El ment kötésért és fájdalomcsillapítóért.
- Köszi. És neked is köszönöm.
- Nem tesz semmit. És javaslom látogasd meg Zero-t. Nincs túl jó paszban a történtek miatt
- Mindenképp. De előbb megvárom Candyt a fájdalomcsillapítóval.