[3]

1.2K 71 8
                                    


A nap további része szinte ugyanígy ment. Minden szünetben ott volt a srác és mintha arra várt volna,hogy én is ránézzek. A haverja folyamatosan beszélt neki,sőt néha annyira nem figyelt,hogy még meg is kellett bökdösni.

Becsuktam a szekrény ajtaját és indultam is a következő órára,bár még volt tíz perc. Elindultam,de mikor vagy három méterre elhagytam volna a szekrényemet,a könyveim mind a földön végezték. Tudtam ki volt az. Mióta itt vagy csak is ők piszkálnak.

Amúgy nem nagyon szoktak érdekelni az ilyenek. Mivel általában csak üzeneteket dobnak összegyűrva nekem,vagy a szekrényemre ragasztanak gyúnyos megjegyzéseket.

David Fall és Beca Iris.

Ha lehetne amúgy ki vágnám az ablakon őket. A tizedikről.
Unalmasok,ja és persze szánalmasok.
Talán nem kéne még rájuk se nézni,ahogyan eddig mindenkivel tettem. De az első nap,már muszáj voltam megnézni David gyönyörű arcát. Azt hittem,hogy ő nen ilyen. Viszont mikor Beca megtudta,hogy tetszik... Na azóta piszkálnak.

- Hé,haver! Egy bocsánat vagy valami?! – nem értettem a fiú viselkedését. Mintha rajta múlt volna az életem.

Pedig nem.

Sose múlna máson az életem,rajtam kívül.

Senkinek sem jeletek semmit.

Egy fehér csúfság,a gúnyok birodalmában.

David-ék még morogtak egymásnak valamit majd szó nélkül távoztak. A fiú azonnal letérdelt velem szemben,és szedegetni kezdte a holmiaimat.

- Jól vagy? – hanjából nem vettem ki semmit. Olyan semleges volt. Semmi érzelem,mégis mikor belenéztem a szemébe agódást láttam.

Csak azt nem értettem miért?

Kikaptam kezéből a könyveimet,és kikerülve a fiút elrohantam. Kapucnimat szabad kezemmel fejemre csaptam,majd engedtem,hogy a sós könnyek végig folyannak arcomon.

Ez vagyok én,Aisa Ford,a fehér lány.

Folytatjuk...

Tagnapmaholnap

Úristenem!
Annyira sajnálom,hogy ennyi ideig nem volt rész,de valahogyan nem éreztem,hogy lenne öteletem. Ezt is olyan összecsapottnak érzem,pedig elég sokáig gondolkoztam rajta.
De sajnos csak egy rövid és szar rész lett belőle.

Viszont köszönöm,hogy ennyien nézitek a könyvemet,és a vote-okat is persze.
Remélem nem haragszotok! 😳

Ui:próbálom minél hamarabb hozni a részt!

A fehér lányTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang