Egy Creepypasta Élete

Hogy is kezdődött?

Korina Jeferson vagyok. Szólítsatok csak Korinak mint mindenki. Egy átlagos család átlag feletti középső gyermeke ként jöttem a világra. Van egy Bátyám (Alex) és egy húgom (Lina). Mint ahogy mondtam, nem vagyok egy átlagos gyerek. Erről árulkodik a szem fedő a ball szememen. Noha nem ezért mert hiányzik vagy sérült. Nem nem. Elrejti a kis titkom. Mivel a sötét barna szememben egy fehér kereszt látható. Ez a kereszt egy jel, jel egy szerződésről amit egy kísértettel kötöttem. Ez kimondja hogy ha életem végéig szolgál övé a lelkem. A neve Kriss.
Már tíz éves koromban elkezdtem érdeklődni az okkult dolgok iránt. Hamar kitanultam a kártya jóslást és a woodoo "mágiát" is. Sosem voltam egy túl népszerű gyerek. Általánosban 5-6 barátom volt, gimiben 2-3. Jegyeim jók voltak, külőnösen bioszból és fizikábol. A szüleim nem panaszkodhattak. De egy gondolat sose hagyott nyugodni "vajon milyen lehet embert ölni?". Sokat gondolkoztam ezen. Kitanultam hol kell elvágni az ember nyakát, hogy elvérezzen, hogy mivel érdemes vágni, hol a legsebezhetőbb egy ember.

Most hogy ezeket tudjátok belekezdhetek a mesémbe.

Épp bioszról csengettek ki mikor az egyik barátom Betty lépett oda hozzám.
-Hey Kori!- Mosolyodott el.
-Szia Betty. Mi kéne?-
-Először is a matek házid. Másodszor meg: Holnap este át tudnál jönni? A szüleim elutaznak és kéne valaki aki apám helyett anyám lesz, és segít felkészülni a pénteki fizika dogáta.
-Persze, hogy segítek- kuncogtam- bármikor segítek a lányomnak- erre felnevetett.
-Köszi. Akkot holnap mondjuk 7-kor áttudnál jönni?
-Természetes, megbeszélem anyuékkal.-mondtam majd át nyujtottam a matek füzetem.

~Másnap~

Éjjel nem aludtam valami jól....konkrétan semennyit, ezért hajnalban gondoltam elmegyek sétálni. Szóval magamra kaptam valami ruhát és elindultam. Egész úton mintha követett volna valami, vagy legalábbis figyelt, de semmit sem láttam ezért betudtam annak hogy fáradt vagyok. Ahogy elhaladtam az erdő mellett, észrevettem egy házat a fák között. Sokszor hallottam már arról a házról. A fiatalok odajárnak bulizni vagy éppen egy fogadás miatt bemennek körülnézni és sose jönnek vissza. De ez csak valami városi legenda lehet, hisz nincs olyan hogy valaki csak úgy eltűnik.
Ezen gondolkodtam mikor észrevettem, hogy fél óra múlva a suliba kéne lennem. Haza rohantam és magamhoz vettem a táskám majd bementem bátyóhoz, hogy megkérjem vigyen el suliba. A húgom szerencsés mert meg van fázva.
- Bátyus!- léptem be kopogás nélkül. Alex az asztalánál ült és a laptopján ügyködött.
-Neked is jó reggelt Korina...-dörmögte-
-Hehe....Szia.....Iiiiiizé...Be tudnál vinni a suliba?
- Mért nem kéred meg aput?
- Dolgozik. És mondtam már, hogy ne hívj Korinának.- ő erre csak sóhajtott majd felállt.
- Én meg mondtam már, hogy szerezd meg a jogsid....Na gyere, be viszlek. De most utoljára.- S ezzel megindult a garázs felé. Én bepattantam az anyós ülésre majd elindultunk.
- És mi a helyzet a fiúkkal?- Kérdezte hirtelen bátyus.
- aaaajj Alex...tudod hogy nincs időm velük foglalkozni.- Tértem ki a válasz elől.
-A vagy hugicámat inkább a lányok érdeklik?- Nevetett.
- Hülye!- Mondam majd intenzív bámulás közben hondolkozni kezdtem. "Talán igaza van. Hisz eddig egyáltalán nem érdekeltek a fiúk..." Eme gondolat menetet megzavarta a tény, miszerint elértül a sulit. Kiszálltam a kocsiból és elköszöntem Alextől majd megindultam az iskolának nevezett fegyház felé....de az érzéstől mintha figyelnének még mindíg nem szabadultam. És ez az érzés egész nap nem hagyott nyugodni. Mikor végre vége lett az óráknak megindultam hazafelé az osztály ügyeletes ribanca állta utam.
- Helloka Kori.- Vigyorgott.- Azt hittem végre felakasztottad magad.
- Azt csínéd ugye te lekényeztettet picsa? Mint látod itt vagyok és itt is leszek amíg el nem ballagunk.- Erre neki tátva maradt a szája.- Ja és ha meg akarsz bántani jobbnak kell lenned és kicsit magasabb IQ-val kéne rendelkezned mint 2.- Erre az osztály felnevetett és én elhagytam az osztályt és haza ballagtam. Nem volt otthon senki még Lina se aki "nagy beteg". Leültem az ágyamra majd gondolodtam. Elővettem az egyik szellemekkel és kísértetekkel foglalkozó könyvet és fellapoztam.
- Aaaaha szóval egy kísértet követ. Hmmm ez még előnyömre válhat.- kuncogtam majd olvastam tovább.
-Ahhoz hogy szerződést tudj kötni egy kísértettel....fel kell áldoznod egy hozzád közelálló személyt majd a vérével rajzolt pentagrammal megidézni. Ezután felajálhatod neki a lelked bármiért cserébe ......hmmm...érdekes...
Lassan közeledett az öt óra. Kerestem egy gumikeztyűt és egy éles kést amit elrejtettem a táskámba majd elindultam. Betty már a kapujukban várt.
- Jó estét, tanárnő!
- Helló Bettykém. Szóval miből kell korrepetálni?
- Jöjjön be megmutatom!- Kuncogott majd bementünk és nekiláttunk tanulni. Egy óra után megszólaltam.
- Tudnál hozni egy pohár vizet?
- Persze!- ugrott fel majd kiment. Én ekkor felvettem a gumikeztyüt majd a késsel a kezemben beálltam az ajtó mögé és csendben vártam. Mikor visszaért mögéléptem majd egyik kezemmel befogtam a száját a késsel pedig elvágtam a nyaki verőeret. A vér szökőkút kénts spiccelt a nyakából, kezemem elnyomta sikolyait próbált szabadulni de végül megszűnt az ellenálás. Sikolya elnémult, nem rugkapált többé, lelegzete elakadt, teste össze rozskadt. Tudom furcsa kimondani, de élveztem hogy elvehettem az élelét. Vérével pentagrammot rajzoltam a fa padlóra majd megkezdtem az idézést.
- Hús a húshoz, vér a vérhez,
gyere haza megidézlek.
Hús a húshoz, tőr a szívhez,
gyere hozzám pokol lénye.-
Amint ezt kimondtam egy árny jelent meg előttem. Olyan volt mint egy csontváz, csupa csont és bőr. Szemei helyén fekete lyukak tátongtak, bőre sötétszürke volt alteste nem volt, csak lebegett előttem. Egy idejig bámultuk egymást majd megszólalt. Hangja mély sziszegős és kissé vízhangos volt.
- Mitakarsz halandó?- picit megszeppenve de magabiztosan rávágtam.
- Szertődést kötni!
- Eldobnád halandó lelked?
-Igen! Azt akarom hogy életem végéig szolgálj! Cserébe halálom után tiéd a lelkem!- A lény egy darabig csendben volt majd újbol megszólalt.
- Legyen hát! Lépj közelebb!- Odaléptem hozzá, mire az elkapta a fejem és hosszú karmával egy fehéd keresztet vésett a ball szemembe.- A szerződés megkötetett! Mit parancsolsz hát gazdám?
- Egyenlőre semmit.-vigyorodtam el.- Most hazamegyünk!- S ezzel elhagytuk a házat.
Mire hazaértem már mindenki otthon volt. Felmentem a szobámba majd elterültem az ágyon.
- És hogy szólíthatlak?-néztem a kísértetre.
- Kriss vagyok.
- Értem, szóval Kriss. Megtennéd hogy elfordulsz míg átöltözök?- a lény hátatfordított így én átöltözhettem majd hanyatt fekve az ágyon elaludtam

~pár órával később~

Az éjjszaka közepén egy furcsa érzésre keltem. Úgy éreztem újra gyilkolnom kell. Ezen gondolattól vezérelve felvettem egy normális ruhát majd a gumikeztyűt és lementem a konyhába és magamhoz vettem egy bárdot és a kést amivel Betty-t megöltem. Felmentem a húgom szobájába. Édesen aludt. Fölémásztam és egy párnát nyomtam az arcára majd a késsel átszúrtam a tüdejét. Még csak fel se ébredt. Légzése lelassult végul megállt. Méghallottam az utolsó szívdobbanásait majd elhagytam a szobát. Átmentem Alexhez. Lassan kinyitottam a fa ajtót és beléptem. Az asztalánál aludt. Ez csak megkönnyítette a dolgom. Fogtam a bárdot és a magasba emeltem majd lesúlytottam. A penge halásos pontossággal vágta ketté a csontokat és izmokat mire bátyó feje elvált a testétől. Mikor benéztem a szüleim szobájába realizálódott bennem hogy anya nincs itthon, apa pedig épp a tüzet rakja. Hang nélkül mögélopóztam. Meglöktem mire a feje a lángok közé lökődött. Mielőtt azonban kihúzhatta volna a fejét én rávágtam az ajtót. Ezt még párszor megismételtem mire elájult. Mikor ez megtörtént a bárddal párszor a hára vágtam hogy biztos legyek a halálában. Mikor végeztem Kriss-hez fordultam.
- Duld fel a szobákat! Nincs sok időnk. Én addig csomagolok ruhákat meg pénzt és elintézek valami.- Adtam ki a parancsot mire ő egy szó nélkül eltünk és a másik szobában hallottam a csörömpölést. Ártohantam a szobámba majd gyorsan összepakoltam mindent ami kellhet nomeg egy kis pénzt(konkrétan az összeset amit otthon találtam: 5000$ ) majd combon szúrtam magam és szétkentem a vért mindenfelé. Találtam egy szemfedőt amit fel is vettem hogy eltakarja a ball szemem. Mire végeztem Kriss is megjelent. Felkaptam a bőröndöt majd az ablakon kugorva elindultam az erdei házhoz. Már épp elértem a célom mikor éreztem hogy túl sok vért veszítettem. Mielőtt összeestem láttam két alakot pár méterre. Nem láttom pontosan őket de az igen hogy az egyiken citromsárga kabát és fehér maszk a másikon pedig narancssárga szemüveg és szájmaszk van. Ezek után elvesztettem az eszméletem.