Zwei und halb

3. fejezet

Elsőként a főszervezők mutatkoztak be nekünk.
-Sziasztok, a nevem Zita, a tábor egyik szervezője vagyok 3 másik főszervezővel, Zolival, Lacival és Verával, illetve 10 diák szervezővel, akik a későbbiekben fognak bemutatkozni nektek. Szeretném ha legelsőként letisztáznánk azt, hogy egyes CSK-k (csapikapi), melyik országok felelőse lesz és kezdetét venné a közös munka.
Anglia: Adél. - a lány felállt és intett nekünk. - Kanada: Dávid - ő is hasonlóképp cselekedett mint a társa. Sorban elmondta, hogy ki hova kerül. - Görögország: Laura, India: Panna -ekkor felállt a lány aki annak a srácnak a hátán lógott. Szép lány volt, napbarnított (szolis) bőr, szőke egyenes hosszú haj, jó alak. Biztos nagyon népszerű, és valószínű a srác akin lógott a barátja lehetett. - És végül Olaszország: Ádám.
Felkaptam a fejem amikor meghallottam, hogy Olaszország. Az első pillanattól amikor ránéztem tudtam, hogy ő volt az a fiú, vagyis annak a mellkasnak a gazdája, amibe jó szerencsémhez híven beleütköztem. Ráadás következik...
Ő volt az a srác akinek a barátnője egy székkel odébb ült. Panna, szőke haj, jó alak, menő tudjátok az előbb volt róla szó.
Így megkaptuk Ádámot.

Komótosan odasétált hozzánk, a társaságunk tagjain egytől egyig végignézett, elmosolyodott, intett egyet, majd leült a fiúk közé.
-Hé, szerinted is kurva jól néz ki? -kérdezte Dorka, akinek mellesleg van barátja.
-Mindedj hogy néz ki, van barátnője. -mondtam.
-És tételezzük fel, hogy nincs barátnője.
-Na jó. Ha nem lenne barátnője, és ha nem lenne ennyire bunkó, akkor lenne rá esély, hogy bejönne.
A következő pillanatban odalépett mellénk, és csak remélni tudtam, hogy nem veszi a lapot, hogy róla beszéltünk.
-Hé, bocs hogy neked mentem.
-Áhh nem gond, jól viselem, ha belémjönnek. -mondtam, majd elkerekedett szemmel néztem, ahogy egy pervez mosolyt villant, amivel előbújtak a gödröcskéi.
-Az jó....-mosolyodik és a kelleténél tovább néz engem.
Majd miután ezt megunta, visszamegy a fiúkhoz. És most visszanéztem Pannára, aki szúrós szemmel méregetett. Majd az egyik szervező csaj odasúgott neki valamit. Gyanítom miről lehetett szó... Elfordítottam a fejem és tovább figyeltem az este történéseit.
-Most hogy mi bemutatkoztunk, ti is mondjatok magatolról pár szót. Kezdjük Angliával. -mondta egy másik szervező.
A csapattagok egyesével bemutatkoztak, elmondták a nevüket és hogy honnét jöttek, majd kis idő elteltével mi következtünk.
-Sziasztok a nevem Lora. Debrecenből jöttem. -kezdtem.
-Mesterségem címere...-kiáltotta valaki be hátulról.
Elnyomtam egy mosolyt majd újra megszólaltam. -Ez jó volt. De a viccekre lesz még idő. Most átadom a szót a többieknek.
Egyesével benutatkoztak. Majd bemutattuk a kapott országot. Olaszországot. A végeredmény egész jól sikeredett. A végén kaptunk egy amolyan kötelező tapsot és folytatódott az est további része.
Miután mindenki befejezte a bemutatkozást kimentem egy kicsit kiszellőzetni a fejemet.
A sötét udvaron talaltam egy helyet ami fákkal volt körülvéve, középen pedig 3 pad volt. Kettő egymással szemben, egy pedig közöttük.
Kis hezitálás után úgy döntöttem a bejáratnak háttal levő padot választom. Jól esett a friss levegő. Bentről hallani lehetett, hogy elkezdődött a nyitó buli, ugyanis megszólaltak a hangszóróból a különböző témájú számok. Volt köztük amit ismertem, és szerettem is, de volt amit nem is hallottam. Az egyik eléggé megtetszett így elővettem a telefonomat és benyomtam a Shazam-ot. Pár másodperc után kidobta a számot. Úgy döntöttem nincs kedvem netezni, így vissza csúsztattam a telefonom a zsebembe.
-Azt hittem egyedül vagyok jelenleg aki az antiszociálisok klubbját erősíti. -jött mellém egy srác. Akit a sötét végett nem láttam, de ha hang alapján tippelhetnék Ádám volt az. -Lora ugye?-kérdezte helyet foglalva mellettem. Igen, Ádám volt az.
-Igen. Bár pont nem úgy nézel ki, mint aki annyira magányos lenne. - még a sötétben is látszott ahogy felfelé kunkorodik a szája széle.
- Vagyis, a baratnőd biztos elszórakoztat. Nem unatkozhatsz.
-Nagyon aranyos amikor zavarba jossz.
-Mi dehogy vagyok aranyos! Sőt! Meg nem is vagyok zavarba! Amúgy is sötét van, honnan látnád?
-Most árultad el magad.- mondta lazán majd rágyújtott.
Elkerekedett a szemem, amit ő nyilván nem látott.
-Nem is gondoltam, hogy Siófokon olyan srácok a legnevesebbek akiknek cigaretta lóg a szájából. Nem is tudom, sportoló vagy?
-Igen az vagyok. Tudom a cigi mellett sportolónak lenni lehetetlen. De nem szoktam rágyújtani. -kezdte. -Kivéve amikor a barátnőm nem szórakoztat. -idézte fel a szavaimat végig mosolyogva.
-Áh, hát persze. -kezdtem kellemetlenül érezni magam.
-Mégegyszer bocs. -kérdőjel fordultam felé. -Amiért neked mentem. Nem igazán indult jól ez a nap.
-Semmi baj.
-Bár ha tudtam volna, hogy egy ilyen lánynak megyek neki, akkor biztosan nem rohantam volna el olyan gyorsan.
Tette hozzá, nekem pedig egy pillanatra  elakadt a lélegzetem.
-Hát annak a barátnőd nem örült volna.
-Bizonyára. Bár majd megkérdezem tőle is.
-Hé! Ne füstölj rám. Még elájulok. Nem akarok passzív dohányos lenni.
-Szerintem ha elárulnál, akkor az nem a cigitől lenne. -mondta komiszan.
-Nagyon rossz napod lehetett. Ennél rosszabb csajozós szöveget még nem hallottam.
-Ki beszélt itt csajozásról? -mondta kedvesen, ironizálva, de ezzel beégetve engem.
-Egy élmény lesz együtt dolgozni. -fújtam ki a levegőt egy sóhaj után.
-Ebben biztos lehetsz. -mondta magabiztosan és bár nem láttam jól azt hiszem kacsintott egyet.
-Ádi, itt vagy? -kérdezte egy női hang.
-Azt hiszem hív a baratnőd.
-Tényleg? -kérdezte, mintha nem hallotta volna. Újra szólt a hang.
-Jövök már! -kiáltott vissza.
-Lara, egy élmény volt. Holnap várlak este ugyanitt. Csalódott leszek ha nem jössz. -mondta és lazán elsétált.