Menekülj! Tiltott szerelem /befejezett/

1. rész

<Magon Simpson>

 2017.02.06. (Hétfő) 

Reggel, amikor megvoltam megmosakodtam, elmentem felkelteni Joseph-et. A szobája a folyosó végén volt. Mindig én keltem fel. Valahogy sosem tud magától felkelni. Bekopogtam.

Mivel nem jött válasz benyitottam. Ami ott fogadott teljesen lesokkolt. A bátyám egy lánnyal feküdt az ágyában. És nem volt rajtuk túl sok ruha. Történt köztük valami. Ez volt az első, ami az eszembe jutott. Biztos a suliból ismeri.

Ahogy megláttam valami összetört bennem. Becsaptam az ajtót és visszarohantam a szobámba. Gondolom felébredtek. Talán nem kellett volna becsapnom, de fájt ezt látni. Leültem az ágyamra és meredtem magam elé. Egy pillanattal később Eleredtek a könnyeim. Sírtam. Elővettem a naplót és elkezdtem bele leírni, hogy mit érzek. De ekkor kivágódott a szobám ajtaja. Joseph volt az. A kezemben lévő naplóra nézett, majd rám.

- Mi a franc volt ez Mag?- kérdezte idegesen.

- Csak fel akartalak ébreszteni, de a húzat becsapta az ajtót. - hazudtam.

- Aha..Az mi?

- Semmi - a hátam mögé raktam- csak egy sima füzet.
Soha nem tudhatja, meg mit érzek iránta. Csak tíz napot kell várnom. Utána elmegyek.

- Nem hiszem, hogy semmi, ha ennyire rejtegeted. Add ide.

- M-miért adjam oda? - kérdeztem.

Elindult felém én meg inkább kihajítottam az ablakon. Ez egy hülye ötlet volt.

- Miért dobtad ki?

- Nem akarom, hogy elolvasd.

- Márpedig elfogom. – mondta dühösen és elindult érte.

Én gyorsan ki másztam az ablakon, majd vissza. Eldugtam, majd folytattam a készülődést. De ő nem adta fel. Épp a pólómat akartam felvenni, amikor visszajött.

- Hol van? – kérdezte.

- Mi hol van?

- A füzet.
- Nem tudom. De inkább menj vissza a drága barátnődhöz, mert már vár rád. – mondtam és az ajtóban álló lányra mutattam.

Már nyitotta volna a száját, de én pont kész lettem. Így elmentem mellette. A suliba inkább elkerültem őt. Amikor oda akart jönni hozzám vagy kerestem egy ismerőst és oda mentem hozzá vagy pedig oda löktem neki, hogy "hol a barátnőd?" Vagy, hogy " miért nem a csajoddal vagy?". Ezzel telt az egész nap. Nagyon fájt az, amit reggel láttam. Igaz nem is tudd róla, de lehet, hogy így lesz jó. Ezzel a gondolatokkal szálltam fel buszra. Egész úton, az ablakon néztem kifele és Joseph-en gondolkoztam. Lehet tényleg el kéne mennem, hogy boldog legyen?

Lehet, de előtte szólnom kell a nevelő anyámnak, aki a tengeren túl van. Ahogy haza értem a tegnapi lány elkapta a nyakamat és a falhoz vágott. Éreztem, ahogy a körme bele áll a nyakamba. Nagyon jó. Nekem esett a drága.

Mindig ez van. Általában a bátyám barátnői féltékenykednek rám, ezért sokszor kerülök hasonló helyzetekbe.

- Szia, Magon. Beszélhetünk?

- Hallgatlak. – mondtam, de nem engedte el a nyakam.

- Akkor kezdem. Elolvastam a kis naplódat. Úr isten. Most komolyan? Ki szeret bele a saját testvérébe. De a lényeg... – ekkor elkapta a nyakamtól a kezét és angyali mosolyt öltött. Szia drágám.
Már nem tudtam figyelni. Szédültem és inkább leültem.