My Beautiful Hard Life with Him. {Befejezett}

Tizenegy.

-        Készen állsz csajos? –nézek a barátnőmre, aki történetesen Max húga.

-        Persze, na és te? –mosolyog felém.

-        Tudod, mióta várok egy ilyen túrára. –kacsintok rá. A volán mögé vetem magamat, Max Aston Martinja egy csodás autó, amiben száz százalékig megbízom, míg Max bennem bízik, hiszen a kezeim közé meri adni. – Akkor irány San Remo? –pillantok Vic-re, ahogy rátérünk az autópályára.

A kocsiban kellemes hűvös van, így nem érezzük a júliusi meleget. Hajamat laza kontyba fogtam és egy kényelmes szettet viselek. Adidas sportcipő, egy trikó és farmer rövidnadrág van rajtam. San Remo- ba hamar oda érünk és megnézünk 1-2 látványosságot, ami összesen max két órát vesz igénybe.

Utunkat így gyorsan folytatjuk és egy elég nagy kitérőt téve egyenesen Milánóba megyünk, ami az Olasz divat fellegvára. Természetesen úgy gondoljuk, hogy nem maradhat ki a vásárlás így jó pár híres boltba betérve költjük a pénzünket, rettentő jól jön az egy hétvégi gázsi, amit a Red Bull csapata fizetett. Mivel már keményen délután van és még nem ettünk rendes kaját így beülünk egy étterembe is, ahol degeszre esszük magunkat tésztával. Mivel mára bevállalom a vezetést, így Victoria Jane egy helyi bort is megkóstol, ugyan csak egy pohárkával én maradok a víznél, amit a legjobbnak vélek ebben a meleg időben. Már késő délután van, mire tovább indulunk. De szerencsére a szállásunk közel van, ami a Garda tó partján található. Az egész tó csodás látványt nyújt. A szállodában becsekkolunk és elfoglaljuk a két ágyas tóra néző szobát. Kellően elfáradtam és melegem van így egyből a zuhany alá állok amit Vic nem bán, ő addig felhívja az édesanyát telefonon. Mikor végzek, cserélünk és én Max –et hívom, aki arról érdeklődik, hogyan éreztük magunkat az első közös napunkon és milyen volt az utunk. Tájékoztatom, hogy a húga és én remekül érezzük magunkat, sokat nevetünk és a vacsora után a tó partján készülünk sétálgatni és, ha úgy adódik természetesen vásárolgatni is. Max elmondja, hogy neki mennyire megerőltető hétfője volt, mert egésznap forgattak és valószínűleg holnap is ez vár rá, mert egy reklám filmet forgatnak a pályán. Szerdán pedig ide –oda fog rohangálni így rá érünk csak este oda érni, mert egyedül csütörtökön fog csak fellélegezni. Mosolyogva intem le, miszerint a húga és én pont így terveztük a szerdai napunkat is.

Mire letesszük addigra Victoria Jane teljes harci szerelésben sürget, így gyorsan magamra kapok egy csinosabb nyári ruhát a meleg miatt. Mivel még egyikünk sem éhes így nem a szállodában vacsorázunk. Szerencsére az olaszok is csak későn szoktak és hajnalig nyitva vannak az éttermek. A Garda tó egy olyan hely, amit egyszer látnia kell az embernek. Képeket készítünk és csecsebecséket veszünk. Igaz csak kisebb tárgyakat ajándékba, én főképp a szüleimnek.

Egy kis étterembe térünk be vacsorázni, ahol Victoria valamilyen halas tésztát rendel, de én maradok a lassagnenál. Már hajnali egy is elmúlik, mire vissza érünk a szállodába és tudjuk, hogy így holnap reggel nehezen fog menni a felkelés. Főképp, hogy kellő képen elfáradtunk.

Tíz óra van, mire felkelek, Victoria Jane is épp ébredezik. Együtt szenvedünk, végül én veszek erőt magamon és indulok meg zuhanyozni, ami felfrissít. Hajamat átmosom, az izzadság miatt. Amit végül vizesen kiengedve hagyok, egy hosszított felsőt veszek fel, ami virágmintás, alá pedig egy igazán forró nacit, ami kényelmes pamut anyagból van. Míg Victoria zuhanyozik, össze szedem a holmimat, míg az övé már kész így azokat kiviszem az autóba.

Együtt reggelizünk meg, kávét iszunk és gyümölcslevet. Mindketten a bagel mellett döntünk, amihez helyi sonkákat és sajtokat eszünk. A reggeli után kifizetjük a szállásunkat és kocsiba pattanunk.

Sokat gondolkodtunk, hogy Verona- ba vagy Velence- be menjünk, de tekintve, hogy Verona elég romantikus hely Velence győzött.

Hajóval megyünk be és mivel tüzetesen végig akarjuk járni a helyet, az egész napunkat rászánjuk. A kis zegzugos utcák, a Sóhajok hídja, a Szent Márk tér, a Gondolák.. Minden látnivalót megnézünk, áthajózunk a másik szigetre, gondolával bejárjuk a csatornákat, a sóhajok hídja előtt és azon is fotózkodunk, ahogyan a Szent Márk téren is.

Az éjszakát egy Velencei szállodában töltjük. Mindkettőnk kiakarja próbálni milyen is a híres Velencében aludni, amit szinte csak a fák tartanak fent a vízen.

Reggel aztán frissen vágunk neki a ránk váró maradék útnak. Szerda van, ma este végre újra Max-el lehetek, ami hatalmas örömmel tölt el. Összesen hét órát kell már csak utaznunk, ami elég hamar meg lenne így Speilberg előtt beugrunk Graz- ba az egyik vásárló központba, ahol a kedvenc boltomat egyből megrohamozom, és össze vissza vásárolok mindent, hiszen olyan olcsók a ruhák és mind annyira tetszik. Így abszolút felruházva tesszük meg a maradék utunkat Speilberg városába, ahol az Osztrák Forma 1-es pálya is megtalálható, más néven a Red Bull Ring.

Végül este hatkor parkolok le a szálloda előtt, ahol a hétvégét töltjük. Ahogy oda érünk sok ismerős arcot látok, hiszen nincs sok szálloda a kis városban.

-        Kit látnak szemeim? –hallom meg az ismerős hangot a hátam mögött- Ezt a feneket ezer közül is felismerem.

-        Ugye tudod, hogy abszolút nem viselek feszülős gatyát? –fordulok meg szememet forgatva.

-        A tudat, hogy ott van alatta a popod is elég. –kacsint rám.

-        Ne fűzögesd a csajomat ember. –az az édes hang, amit meghallok, megmelengeti a szívemet, egyből felé pillantok és futva vetem magamat karjai közé –Szia, baby. –csókol meg szenvedélyesen.

-        Hé, menjetek szobára! –kiabál ránk Sebastian.

-        Bazdmeg seggarc! –kiáltok neki vissza és tovább csókolom Max-et.

-        Naaaa.. Nyuszikáim imádlak titeket. –szól vissza. Tipikus Sebastian.

-        Te Seb mi lenne, ha hagynánk őket.. –csak hangfoszlányok vannak meg Victoria Jane mondandójából, a többit már nem hallom, mert nem is érdekel. Csakis az előttem álló és engem csókoló Max.

Sziasztok!
Egy egészen picit sikerült alkotnom.
Remélem elnyeri a tetszéseteket!❤️
xx, Mercii