My Beautiful Hard Life with Him. {Befejezett}

Kilenc.

           

A tegnapi nap csodásan telt, mind Hanna –val mind Minttu –val remekül elbeszélgettem, a gyerekeik tündériek. A srácok is jól elvoltak és mikor épp lányos téma volt terítéken ők elvonultak. Max –től rettentő édes volt, hogy megszervezte ezt a találkozót, Sebastian- nak pedig nem lehetek elég hálás, amiért bemutatott a feleségének és a gyermekeinek a szavát megtartva.

-        Mit kapok, ha megnyerem a futamot? –vigyorog rám Max. Én épp a box- ban ülök rajta pedig már az overalja, hamarosan kezdődik a futam.

-        Monacóban nyerni a negyedik helyről? –nevetem el magamat- Itt előzni is alig lehet szivi. De, ha nyersz –húzom magamhoz, én épp egy tárolón ülök – akkor kaphatsz valamit cserébe. –kacsintok rá.

-        Szavadon foglak. –csókol meg.

-        Sok sikert. –engedem el.

A verseny első pár perce tele volt izgalommal. Charles autója technikai hiba miatt feladta a küzdelmet ő pedig nem tudott időben kiállni vele, aminek köszönhetően a két érkező Ferraris egymásnak ment, szerencsére az autóknak komolyabb baja nem lett, de mivel lelassultak Max és a mezőny többi tagja simán eltudott mellettünk menni. A box –ba mentek, ahol be kellett egymást várniuk. Kicserélték Kimi szárnyát és új gumit is kapott, Sebastian bal hátsó defektjét is orvosolták. Így körhátránnyal neki vághattak a mezőny üldözésének.

A dobogón végül Max állt az első helyre, mögötte csapattársa Daniel és Bottas álltak.

-        Na? –ölel át miután a csapat már gratulált neki és a sisak is lekerült róla.

-        Nyertél. –csókolom meg –Büszke vagyok rád.

-        Ha nem bánja kisasszony elrabolnám Maxet. –mosolyog rám Nico Rosberg aki az interjúkat készíti. A trófeákat Albert herceg és felesége adják át. El sem hiszem, hogy ott vannak előttem és élőben látom őket!

Az ünneplés után Max pihenőjébe megyek, mert tudom, hogy miután a sajtósával végeztek úgyis ide jön. Így a telefonom nyomkodása és a róla készített kép posztolása közben toppan be.

-        Na, lesz ünneplés? –mosolygok.

-        Hát persze –ölel magához, tudja, hogy úgysem bánom. –Kár, hogy nem maradhatsz. De szóltam a srácoknak, hogy kiviszlek Nizza –ba és aztán jövök.

-        Nem kell. –vágom rá –Maradj csak, majd ki visz egy taxi. –javasolom.

-        Nem. Én, viszlek ki, mert azt akarom. A buli meg vár.

-        Biztos? –bújok hozzá.

-        Száz százalék. –csókol meg. Érzem, hogy a vágy eluralkodott rajta és igaz nincs sok időnk, de pont annyi rendelkezésünkre áll, hogy ő meg én itt és most egymáséi legyünk.

A lakásában össze szedem a holmim, ami hamar meg van így Max segítéségével a kocsiba pakoljuk őket. A ház előtt állunk ezúttal, Jos és újdonsült barátnője és Victoria Jane is itt vannak.

-        Örülök, hogy megismertelek Anna- ölel át a szőke nő.

-        Én is. –mosolygok, rá- Remélem, még találkozunk. –pillantok futólag Jos-ra aki csak elvigyorodik ezen.

-        Anna- biccent Jos.

-        Jos. –teszek én is így és a kezemet nyújtom, amit meg ráz. Hát igen, tőle nem vártam sokra.