Dragon Ball Galaxy: A Múlt Árnyéka Lettem

Negyedik Fejezet: A Negyedik Szintű Noruta és Savior harca

Noruta állatias hangján elordította magát. Ereje egyre csak növekedett. A teste egyenletesen megváltozott. Először zsugorodni kezdett, majd egy hibrid humanoid formát vett fel, ami az emberi, és a majomformájának a keveréke. Haja hosszabb lett, testének nagyobb részét vérvörös bunda borította. Most pedig ott állt Savior előtt, kezét a nyakára szorítva. Vegita és Goku örültek a sikernek, most lesz esélyük. Noruta levette Savior torkáról a kezét.

Noruta:Látod ezt Savior? Már közel kerültem a szintedhez. Talán a végén még túlszárnyallak.  

Vigyorodott el vérmesen.

Savior:Nem számít, hogy ezen a szinten vagy. Azok ketten nem értek ellenem semmit, te mit tehetnél ha?

Noruta: Harcoltam már veled, nem vagy akkora szám.

Savior:Hát, ha így gondolod, mutasd, mit tudsz.

Savior és Noruta kiengedték magukból az erejüket. A két különböző aura szinte egybeolvadt, és elsöprő energiák szabadultak fel. Végezetül egymásnak estek. A hegy, ami mellettük volt, nagymértékben elkezdett rongálódni. Az ütések, amik célt tévesztettek, a lökés hullámuk a hegyet, és a környező területet rongálták. Savior megfogta Noruta karját, és félre dobta, de az a dobás pillanatában eltűnt, és a háta mögött jelent meg. Már úgy érkezett mögé, hogy Savior hátába akart intézni egy rúgást.  Azonban Savior előbb észre vette. Noruta csak a hűlt helyét rúgta meg, majd egy pofon érte az arcát. A nyálát is kiköpte, de gyors lendülettel viszonozta Saviornak ugyan ezt. Savior ütött volna még egyet, de Noruta elkapta az öklét. Ütött volna, de Savior figyelme sem hagyott alá. Felfele repülve fitogtatták erejüket, melyik kerekedik a másikon fölül. Egyre magasabbra kerültek a fellegekbe, amikor Noruta sikeresen gyomron térdelte, és zuhanó repülésben estek lefele. Savior háttal, Noruta pedig, Savior ruhájába kapaszkodva ütötte az ő arcát. Ütötte Savior arcát továbbra is ahogy zuhantak lefele. Savior viszont megragadta Norutát, és megfordította az állást. Immár Noruta volt, aki zuhant háttal, és kapta az ütéseket. Savior vadul ütötte. Esés közben néha meg is pördültek, és neki zuhantak a hegyoldalának, ami Norutának kedvezett. Ismét Saviort ütötte, míg a földbe nem zuhantak. Hatalmas port kavart a becsapódás. Noruta hátra ugrott. Várta, hogy Savior majd fölkel.

Noruta:Csak nem kifáradtál?

Majd vért köpött, ami a szájában felgyülemlett. Savior lassan felült. Letörölte a vértől az arcát.

Savior:Ugyan, még meg sem izzadtam.

Noruta:Cöh. Mondj, amit akarsz, de én rohadtul élvezem! A végén még nem tudom megállni, hogy meg ne öljelek.

Savior:Vagy úgy, tudod, nekem nem kell visszafogni magam...

Noruta:Visszafogni? Ki beszélt itt visszafogásról? Mivel valóban olyan erős vagy, semmiképp sem kell visszafognom magam...azonban ne bízd el magad. Ez csak az előjáték volt.

Savior: Hát rajta.

Noruta egy apró gömböt idézett meg a kezében. Lassan formálódott, alakult, majd a végén alakot öltött. Egy színtiszta energiából álló kardot idézett meg. Oldalra suhintott vele a levegőbe, amivel kettévágott egy hegyet, pedig még csak hozzá sem ért.

Noruta:Talán a végtagjaidat még tudod nélkülözni.

Noruta megindult, majd vágott a karddal, mintha ketté akarná vágni Saviort, de az elhajolt a támadástól. Noruta egy fordulással Savior lábait célozta, de felugrott, és átszökkent Noruta háta mögé. Noruta megpörgette a kardot, majd szúrt. A kard keresztül ment Savior vállán. Savior pedig gyorsan egy KI sugárral lökte félre Norutát. A sérült vállára tette a kezét, majd dühében remegett az egész teste.