Toddal bepattantunk a három leghátsó ülésre, én pedig hatalmas vigyorral a fejemen köszöntem a többieknek, és bemásztam a bal oldalon lévő legszélső ülésre, az ablak mellé. Teo bevágta az ajtót maga mögött, majd nemes egyszerűséggel elfeküdt a megmaradt két ülésen, a fejét az ölembe hajtva.
- Szia Pszicho, remélem fölébresztettünk. - nézzet rám mosolyogva Raul a visszapillantóból.
- Áh, készültem rá, nincs ekkora mázlitok. - ráztam meg a fejem mosolyogva.
- Kár, pedig már reméltem, hogy a legszebb álmodból keltünk fel. - vigyorgott rám Ruben hátrafordulva.
- Miért, mégis melyik a kedvenc álmom? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Természetesen az, amelyikben Theodorával henteregsz. - közölte halálosan komoly arccal, úgy, mintha csak az időjárásról cseverészne.
- Miért henteregne Vans egy ásványvízzel? - kérdezte Raul a szemöldökét ráncolva.
- Hogy megelőzze a "szárazságot", wahhaahaa! - válaszolta Benny, Anasz pedig fájdalmasan felsóhajtott.
- Nem az ásványvízzel, izomagyúkám - nézett oldalról Raulra - Teora értette. - Anasz a szemét forgatva ezek után a mobiljának szentelte figyelmét.
- Te most tényleg közölted, hogy arról álmodozom, hogy vele hempergek? - mutattam rá a legjobb barátomra, aki épp bekancsalított, hogy lássa, ahogy megnyalja az ajakkarikáját.
- Jah. - bólintott.
- Jah. - bólintott Teo is. Erre csak értetlenül néztem rá.
- Mi? - kérdeztem.
- Mi? - kérdezett vissza.
- Mii? - kérdeztem.
- Micsodaa? - kérdezett vissza ismét.
- Csak a hangok? - kérdeztem összeráncolt szemöldökkel, értetlenül mosolyogva.
- Hangok. - bólintott, aztán röhögve összekoccantottuk az öklünket.
- Látjátok, erről beszélek. - közölte unottan Ruben, mi pedig értetlenül neredtünk rá.
- Mégis miről? - kérdeztük tökéletesen egyszerre, mire megint öklöt kociztunk.
- Arról, hogy akkora összhang van közetetek, amilyen az egypetéjű ikrek közt se. - válaszolta Anasz, fel sem nézve a telefonjából.
- Jó, de attól még nem vagyunk szerelmesek, csak legjobb barátok.
- Na persze. - szólt oda Benny, nekem meg elegem lett. És mi történik, ha Vandának elege lesz? Elkapja a röhögőgörcs.
Szóval én előre hajlongva Teo mellkasát csapkodtam, és közben a könnyeimet törölgettem, így fantasztikus módon szétfolyt a sminkem. Az a minimális is, ami rajtam volt.
- Ajjajj, már megint rohamot kapott? - Raul mosolyogva ingatta a fejét, és szórakozottan nézett a visszapillantóba.
- Jaja, már veszem is. - vigyorgott Ruben, és a telefonjával elkezdte felvenni ahogyan a nagy röhögésem közepette Teot csapkodom, aki fájdalmasan kapkod a mellkasához, de mind tudjuk, hogy egyátalán nem fáj neki, én pedig komolyságot erőltetve az arcomra kiegyenesedtem az ülésen. Ez tartott egészen 3 másodpercig, majd vulkánszerűen robbant ki belőlem újra a röhögés, így minden nyálam az ölemben fetrengő Todra hullott.
- Jézusom! - kelt föl hirtelen, de én a röhögőgörcsöm közepette épp lehajtottam a fejem, így Tod úgy állba fejelt, mint a huzat, aminek következtében elharaptam a számat, ami felrepedt, és folyni kezdett belőle a vér, le az államon. A pillanatnyi sokk után újból elkezdtem röhögni, és közben a csuklómat a számhoz szorítva figyeltem, ahogy Teo a fejét fogva feltápászkodik, és előszed egy papírzsepit.
- Nesze, te normáltalan. - nyomta a kezembe. - Azért jól vagy? - kérdezte kedvesen.
- Persze hogy jól vagyok, engem sose félts, Teddy. - a vállára hajtottama fejem, és mosolyogva szorítottam a zsepit a még mindig vérző számhoz.
- Tutira jól vagy, Vans? - fordult hátra Aszti és aggódva nézett.
- Jól hát, Teo vigyáz rám. - válaszoltam szerintem aranyosan.
- Ha Teon múlik legközelebb betörik az orrod. - közölte a legjobb barátnőm, majd visszafordult.
- Az hát, manapság vigyázni kell a veszélyes ásványvizes palackokkal. - mondta bólogatva Ruben.
- Halálvágyad van, haver? - kérdezte Tod Benny-t felvont szemöldökkel.
- Mondom én, ezek közveszélyesek! Beperelem a Theodorát, ha csak egy palack is megtámad. - közölte idegesen Ruben, majd 3 másodpercnyi néma csend után kitört belőlünk a röhögés.
