HÁROM !
Taehyung elhatározta, hogy beszélni fog azzal az emberrel, akiben a legjobban megbízik.
"Szóval azt mondod, hogy jellegzetes érzés jár körül, mikor Jungkookkal vagy?" nyújtott át Suga egy palack vizet Taehyungnak, mielőtt leült mellé.
Épp szünetet tartottak a két órás gyakorlás után. A többiek a földön fekve próbáltak szunyókálni; míg Suga Taehyunggal az ajtó közelében ült és Taehyung random megkérdezte, hogy "Hyung, vannak megnevezhetetlen érzéseid, mikor egy bizonyos személlyel vagy együtt?" Suga egy darabig Taehyungot vizslatta, majd felállt. "Úgy érzem ez egy hosszú beszélgetés lesz. Hozok magamnak vizet és folytatjuk." Taehyung mosolygott.
"Szóval mi van Jungkookkal?" kérdezte Yoongi, miután visszajött.
Taehyung köpni-nyelni nem tudott.
"Honnan tudtad, hogy róla van szó?" kérdezte hitetlenkedve.
"Taehyung, Jungkookot kedveled a legjobban. Vele töltöd a legtöbb idődet... Nem olyan nehéz ezt kitalálni." somolygott Suga és gyengéden megütögette Taehyung fejét. "És milyen ez az érzés?"
"Nem tudom hogy írjam le... Mindig boldog vagyok, ha vele lehetek. Még ha nem is vagyok boldog." magyarázta Taehyung. "Nem tudom egyáltalán van-e értelme ennek."
Végignézett a padlón. Jungkook a hátán feküdt, fülében fülhallgató volt, valamit énekelt és mozgatta a kezét, mintha a koreográfiát adná elő. Taehyung újra ugyan azt az erősödő érzést tapasztalta.
"Most is azt érzed, igaz?" Yoongi ránézett Jungkookra, majd vissza Taehyungra.
"Igen." tette kezét a mellkasára. "Ez nagyon fura. Mi ez? Mit kéne tennem?"
"Beszélj vele, természetesen." mondta Suga.
"Haha, vicces vagy, hyung." veregette meg a vállát Taehyung. "Kizárt, hogy beszélni fogok vele erről. Még azt sem tudom mi ez..."
Eközben Jungkook felült, Taehyungra nézett, rámosolygott és integetni kezdett. Taehyung visszaintett és közben vigyorgott.
"Komolyan, beszélj vele." bökte oldalba Suga. "Nem hinném, hogy te vagy az egyetlen, aki így érez."
Jungkook felállt és Yoongiék irányába indult.
"Megbolondulok." zúgolódott Taehyung.
"Hyung, kölcsön kérhetem az öledet?" Jungkook került Taehyung mellé s azonnal lefeküdt az ölébe.
"Miért kérded, ha úgyis megteszed?" panaszkodott Taehyung, de kezét egyből Jungkook selymes hajába vezette.
Suga rájuk nézett és javaslóan felemelte a szemöldökét. Felállt, elvette az üvegét, majd Jimin irányába indult.
"Miről beszéltetek Yoongi-hyunggal?" kérdezte kíváncsian Jungkook és felnézett Taehyungra.
"Random dolgokról." simított ki egy hajtincset Jungkook hajából az idősebb. "Álmos vagyok."
"Próbálj meg aludni. Felköltelek, mikor folytatjuk a próbát." ajánlotta fel a maknae.
"Nem, te alszol." rázta meg a fejét Taehyung.
A szíve így is hevesen vert, de még jobban elkezdett, mikor tekintete összekapcsolódott a nála két évvel fiatalabbéval.
"Tae." szólalt meg Jungkook, majd a fiú arca felé emelte a kezét és óvatosan elhúzta rajta ujjait. "Összekented magad."
Taehyung érezte, ahogy pofija egyre forrósodik, főleg ott, ahol Jungkook megérintette őt.
"Jól vagy?" ült fel a fiatalabb és közelebb hajolt. "Piros az arcod."
Taehyung azt hitte szívrohamot kap.
"M-meleg van." suttogta.
"Ühüm." bólintott Jungkook, majd elvette Taehyung üvegét s inni kezdett belőle. Az idősebb meg volt győzödve, hogy ilyen érzés egy szívroham; de nagyon szerette, mikor Jungkook így nézett rá. Még akkor is, ha a szíve ki akart ugrani a helyéről.
