Fall from Grace

III.Fejezet-A furcsaságok kezdete

Újra hétfő. Újfent az osztályteremben ülök és várom az óra kezdetét,de még van húsz perc. Egyre jobban szétfeszít a megszokás érzése. Suli,munka,munka,tanulás és újra iskola. Kezdek fáradni,mint lelkileg és testileg is.Bár az elmúlt két napot végig aludtam,mégis valahogy lemerültem. A hétvége további részében nem találkoztam sem Drew-val,sem Maggs-sal. A barátnőm a szüleivel töltötte az időt,ami miatt folytonos irigységet éreztem. Sosem volt anyukám és apukám,akik hétvégi programot szerveztek volna nekem. Nem. Nekem ez nem járt. De nem volt okom panaszra,hisz itt van mellettem Maggs. Nála jobb gyámot sose kívánhatnék. Életem legjobb napja volt,mikor magához vett.
A hétvége semmi extrát nem nyújtott számomra,s mire észbe kaptam már hétfő reggel lett,s itt vagyok. A furcsa álmomtól nem tudok szabadulni. Olyan valóságos volt,még a billog is.
-Hé flepnis!-szólt hozzám Mick hirtelen ezzel kirángatva engem a merengésemből. Felé fordítottam a fejem.-Drew.-mutatott a háta mögé,ahol a barátnőm kézzel lábbal integetett,hogy menjek ki az osztályteremből. Gondolkodás nélkül indultam meg felé,s karon ragadva húztam el a teremtől.
-Neked is jó reggelt Maze. Milyen kedves,hogy megkérded hogy vagyok.
-Drew beszélnünk kell.-néztem komolyan rá,mire ő is fel vette a stílusomat.
-Kérdeznem kell valamit és fontos,hogy válaszolj. Péntek este..
-Oké bocs én voltam,de addigra már totál készen voltunk és nem is tudtam mit csinálok..-kezdett el mentegetőzni,mire én lesokkolódtam.
-Te billogoztál meg!?-kiáltottam fel hihetetlenül. Szóval nem álom volt.
-Mi nem dehogy!-kiáltott ő is fel-Meg billogoztak?
-Na ácsi!-emeltem felé tenyerem jelezvén neki,hogy témát váltunk.-Mit csináltál velem?
Drew meredt szemekkel nézett rám,majd legyintett egyet.
-Semmit,semmit. Hol van?-nézett végig rajtam keresvén a szimbólumot.
-Eltünt..vagyis lehet,hogy csak álmodtam,de...találkoztunk fura bandával?
Drew elgondolkodott.
-Nem,nem hiszem. Nem emlékszem. Hogy érted,hogy eltünt?
-Miss Greyson!-csendült fel egy férfi hang a hátunk mögül. Idegesen fordultam hátra,mert tudtam ki szólt hozzánk. Mr.Harris a terem ajtajában állt,s várt rám. Enyhe remegéssel néztem rá,hiszen a pénteki büntető órát ellógtam.
-Befelé! Kezdeném az órát.-adta parancsba,s én rögtön megindultam,anélkül,hogy Drewnak köszöntem volna. Már majdnem beértem a terembe,amikor a férfi megragadta gyengéden a karomat és vissza húzott. Ekkor a derekamnál a bőröm elkezdett szörnyen égni,mint az álmomban. Oda kaptam a kezem,s felszisszentem. Kérdőn nézett rám,s tenyerét a fájó ponthoz vezette.
-Jól érzi magát Ms.Greyson?
Rávezettem a tekintetem arcára s a szemébe néztem. Hirtelen fogott el egy nyugtató érzés,amelyet eddig még soha nem éreztem. A nyugalom,ami rámszállt békét hozott a lelkemre,s az égető érzés már a múlté volt. Gyorsan léptem el tőle,így a keze maga mellé hullott.
-Igen Tanárúr jól vagyok.
A férfi hitetlenkedve nézett rám,mintha meg akarna fejteni,majd megköszörülte a torkát.
-Meg kell kérdeznem Ms.Greyson volt bármilyen oka,hogy kihadja a büntető órámat?
Szemlesütve feleltem neki.
-Nem Uram.
-Akkor ma háromkor várom. Lehetőleg ne menjen helyette mulatni.-tárta ki az ajtót,s maga elé engedett. A helyemre kullogtam,s mikor elővettem a füzetem akkor jöttem rá,hogy háromra a munkahelyemen kell lennem. Egy étkezdében dolgozom,mint pincérnő,háromtól kilencig. Utánna szaladok a második munka helyemre,egy bárba,tíztől hajnal háromig. Szerencsére a héten csak ma kell dolgoznom. Nem hiszem,hogy kibírnám a hetet ennyi energiával. Tompának érzem magam,s most még jobban haza akarok menni elbújni a világ elől. Hogy fogom megoldani,hogy egyszerre két helyen legyek? Frusztráltan vettem elő a tollamat,s kezdtem el dühösen rajzolni a füzetembe. Kizártam mindenkit. Az osztályt,Mr.Harrist,mindenkit. Rajzolgatás közben eszembe jutott a billog. Teljesen összezavarodtam. Valóság volt vagy álom? De megtörtént,akkor hogy tünhetett el és az a férfi a szobámban.... félelem járt át. Valaki járt a házamba és rám mászott...
-Ms.Greyson!-csattant fel a töri tanár hangja. Ijjedten kaptam fel a fejem.
-Igen?
-Hozzá tud szólni a témához?
Köpni nyelni nem tudtam. Miről volt szó? Mindenki engem nézett.
-Ami..-kopogtattam a tollammal-...mi..is volt?
-Angyalok.-mondta ki Mr.Harris,s hangjában némi büszkeséget éreztem.
-Csak az alapokat tudom Tanárúr. Nem tudok hozzá szólni.
Mr.Harris kimérten lépdelt felém. Tekintetét le sem vette rólam. Mikor a padomhoz ért megszólalt.
-Mi van a nephilimekkel?
Furcsán nézhettem rá,mert kérdőn vonta fel szemöldökét.
-Talán valami problémája van a kérdéssel Ms.Greyson?-tette fel sejtelmesen a kérdést,mintha beugratós kérdés lenne.
-Nem Tanárúr,csak eddig még nem hallottam róluk.
Mr.Harris összehúzott szemekkel méregetett. Szólásra nyitotta ajkait,de a csengő jelzett. Vége az órának. Elfordult tőlem,de még hátraszólt.
-Ha kérhetem ne készítsen illusztrációt a tananyaghoz.
-Micsoda?-suttogtam magam elé értetlenkedve,s a füzetembe néztem. Egy angyalt rajzoltam,akinek épp a szárnyait démonok tépik le,ezzel bukásra késztetve a mennybéli lényt.

&

Hajnali kettőt ütött az óra a bárban lévő szerkentyű szerint. Fáradtan fújtam ki a levegőt. A párás alkoholos szagtól szinte már nem is jutottam oxigénhez. Hosszú nap volt,s holnap még hosszabb lesz tekintve,hogy ellógtam a büntető órát.A pult alól kihalásztam a táskámat,s kiestek belőle a levelek,amiket még délután vettem át a postán. Számlák voltak többnyire,de az utolsón megakadt a szemem. A banktól jött Maggs-nek. Lassan bontottam ki. Fizetés felszólítás! Állt a papíron cirkás betűkkel. A levélben az állt,hogy több hónapnyi elmaradásunk van és amennyiben nem rendezzük a tartozást a házat árverezésre bocsátják.
-A francba Maggs.-suttogtam magam elé. Hajnal kettőkor nem szívesen szembesül azzal az ember lánya,hogy elvehetik a házát.
-Itt a fizetésed Mazikeen.-állt mellém Dylan,a bár tulajdonosa. A harmincas évei közepén járt,jó képű és sármos volt. A világon a legjobb főnök. Mintha az apám lenne.-Baj van?
-Betudsz írni dolgozni holnap és holnapután meg azután..szóval a hétre?-tettem a homlokom a hideg pultra,de el is vettem onnan,mert a fa szerkezet bűzlött a piától.
-Nem úgy volt,hogy elmész egy hét szabira?
-Kell a pénz.-kezdtem el egy rongyal sikálni a pultot.
-Mi a baj Maze?-tette vaskos kezeit vállaimra?Abba hagytam a pótcselekvést.
-A bank....árverezné a házat.Van két hetem bedolgozni négy számla árát.
-Adok kölcsön,majd ledolgozod.
-Nem szó sem lehet róla. Majd megoldom.
-Te? Ez nem a te részed megoldani. Ott van Maggs. Ő tud róla?
-Nem és nem is fogja megtudni. Most pedig megyek Dylan,holnap találkozunk.
Kikerültem a főnököm és otthagytam. Megoldom egyedül. Maggs pálya kezdő volt,amikor magához vett, miattam és a jó szíve miatt nem tud anyagilag helyre állni. Ez számára egy nevelési kudarc lenne.
Már majdnem a kijáratnál jártam,amikor is a szimbólum helye újra felizzott. Fájón kaptam a derekamhoz,s hipergyorsan felrántottam a felsőm.
-Ne...ó jajj..ne..