Hogyan írjunk?

#1 Ne siess!

Ne siesd el az írást! 

Ülj le, gondold ki és gondold végig. Tömérdeknyi időd van alkotni valami csodálatosat és minél jobban átgondolt annál jobb.

Elkövetjük azt a hibát, hogy csak pár elemnyi vagy résznyi ötletünk van és ezekből a pici darabkákból próbálunk elindítani egy egész történetet. Ilyenkor jönnek a bajok, hogy ki kell találnunk valamit, amivel kitölthetjük a hiányzó darabkákat. Ez elég nehéz és sokszor azt gondoljuk, Áh hagyjuk a fenébe! Nem tudok írni' Pedig lehet remek kis történetet agyaltál ki, de nem adtál elég időt magadnak, hogy kitölts a könyv többi részét is.

Vegyél magadhoz egy füzetet és írd össze azokat a dolgokat, amikre építkezni szeretnél. Ezek után próbáld meg kitölteni a többi, üresen maradt részeket és történéseket. Írj magadnak egy kis vázlatot. Ameddig ez nincs meg ne kezd el megírni a történetet. Mindig legyen a fejedben az a történet, amit le szeretnél írni.

Ez azért fontos, mert ha úgy kezded el megírni (és kirakni a részeket), hamar összekeverhetnek az elemek. Írhatsz bele olyat is, ami teljesen más felé viszi a könyvet és már nem tudod beilleszteni azt a kis részt, amit szerettél volna.

Én is bele estem ebbe a hibába. Megvolt az alap történetem és elkezdtem megírni úgy, hogy nem volt meg a fejemben az egész történet. Túl sok szálon indítottam a könyvemet, túl sok titokkal, érdekességgel és egyéb ilyen dolgokkal. Teljesen más irányba kezdtem el vinni a történetet, mint amerre szerettem volna.

Ne siettessük a történetet sem. Erről bővebben fogok írni egy másik részben, viszont abba a hibába is könnyen bele lehet esni, hogy már annyira várjuk, hogy meglepjük az olvasóinkat vagy csak szeretnénk már elérkezni ahhoz a részhez, ami miatt megszületett a könyv, hogy emiatt mindent elsietünk és átugrunk. Gyorsan átpörgetünk átugrunk mindent, csakhogy végre ahhoz a részhez érkezzünk. Ezt sem tartom túl szerencsésnek, hiszen át tudunk úgy is ugorni a következő nagy történésre, hogy nem sietünk el semmit.

Szóval maradj nyugodt és próbálj arra törekedni, hogy minél több időt adj magadnak. Írd meg szép lassan, gondold át, fogalmazz hosszan. Próbálj úgy írni, mintha el kellene érned egy résznél egy bizonyos számot, amit a szavak száma ad majd meg. Nem muszáj pont annyinak lennie, de ez egy jó cél lehet arra, hogy hosszan írj és ne siess el semmit. Az olvasóid is sokkal nyugodtabban fognak olvasni, ha nem siettetik őket a történetben.

Példa: Nem szabad azt az érzést kelteni az olvasóidban, mintha valaki állna felette és siettetné, hogy gyorsan olvassa el. Ez is olyan, mint amikor kiállsz a tábla elé az iskolában és el kell mondanod egy szép verset. Eltudod mondani úgy is, hogy érdekelje a közönséget és nyugtatóan hasson rájuk és eltudod hadarni úgy is, hogy semmit ne értsenek belőle.

Ezt természetesen nem rosszból mondom, ez csak az én véleményem. Mindig próbálj úgy írni, hogy nyugodt vagy és ne siettess semmit

Sokkal élvezhetőbb egy könyv, ha minden részletesen le van írva. Belerakhatsz olyan elemeket is, amiknek semmi jelentősége sincsen, hiszen ha jó helyre jó elemet illesztesz be rossz nem lehet.

Sokszor olvashatjuk, hogy az író pár mondatot szentel az időjárásra, egy utca ábrázolására vagy épp egy tárgyra. Néha nehéz ilyeneket is beleilleszteni a történésekbe, félre értés ne essen én is siettettem már el egész részeket, sőt, szerintem a könyvem eleje csak hadarásból áll, pont azok miatt a hibák miatt amit leírtam.

Szóval ez a kis rész azért született mert megszerettem volna osztani veletek az én kis bénázásomat és szeretném, ha ebből mások is tanulhatnának. Nem kell sietni, nem kell kapkodni. Lassíts le és kész tervekkel kezdj neki az alkotásnak. Nyugodt író nyugodj olvasókat hoz 😊