11. fejezet - Buja!

7.6K 430 41
                                    

Izumi szemszöge

Miután Eiko kimondta hogy elmehetünk, Keiichi megfogta a kezem és Eikot majdnem fellökve kirohant engem maga után húzva, mentünk egy darabig szótlanul mire kiértünk még időm se volt körbe nézni valaki a nyakamba ugrott, ránéztem és Aki rajtam csimpaszkodott.

-Izumi annyira aggódtam! Mondja de közben sír mint egy kisgyerek.

-Semmi bajom, hála Keiichinek és persze nektek! Nézek közbe Kentára neki is megköszönve.

-És sajnálom látom ti is megsérültetek, gyertek hozzám lefertőtlenítem a sebeiteket! Mondom hálásan.

Gyorsan haza is értünk, nem volt itthon senki szokás szerint. Szépen lassan mindenkit lefertőtlenítettem utána megnéztünk egy filmet, de Aki és Kenta elaludtak a film alatt, tök aranyosak voltak Aki feje Kenta vállán volt így szuszogtak, nem akartuk felébreszteni őket így csak betakartam mindkettőt.

-Úgy látom itt alszanak! Mosolygok rá.

-Te is itt alszol? Kérdeztem Keiichit lesütött szemekkel.

De nem szolt semmit, így felnéztem rá vörös arccal, és Keiichi meglepődött tekintetével találtam szembe magam, egy enyhe pírral keveredve.

-Ne haragudj ha olyat mondtam, ott az öcsém szobája most nincs itthon nem muszáj az én szobámban aludnod, csak gondoltam megkérdezem! Mondtam hebegve habogva, közben lesütött szemekkel. 

Az állam alá nyúlt, és teljesen közel húzott arcához aztán belenézet szemembe azokkal a gyönyörű mély barna íriszeivel, amik most vágytól csillogtak.

-Megleptél, nem gondoltam volna hogy ilyen bátor vagy! Mondta egy huncut mosollyal az arcán.

-És anyukád?  Kérdezi kíváncsian.

-Ó írok neki egy üzenetet, meg ne ijedjen hajnalban a két majomtól. Mondom kuncogva.

-Anyukád ilyen sokat dolgozik? Érdeklődve kérdezi.

-Hát sajnos muszáj, nehéz neki két gyereket felnevelni egyedül, de kijárom ezt a sulit és megyek dolgozni hogy segítsek anyunak! Mondom lesütött szemel.

-Ezt nem kell szégyellni fantasztikus anyukád van, szeret titeket és ilyen sokat dolgozik értettek, az én szüleim gazdagok nem tagadom, de sosincsenek velem és nem is törődnek velem, azt hiszik ha pénzt adnak és mindenem megvan akkor elvan rendezve a szeretetük, irigy vagyok rád Izumi szuper anyukád van! Mondja kedves mosollyal az arcán.

-És a tesód, öt még nem láttam ? Kérdezi kíváncsian.

-Jun nak hívják 15 éves focizik benne van a sulija csapatába, most meg 2 hétre elmentek edzőmeccsre, de holnap délután már jön haza aztán jövőhéten lesz egy meccsük, ha szeretnél eljöhetsz velem! Mondom mosolyogva.

-Látom nagyon szereted az öcsédet, olyan aranyos vagy! Mosolyog rám.

Szavai hallatán, éreztem arcom fúl vörös lesz és hogy ne lássa félre kapom a fejem, de ezt észre véve elkuncogja magát.

-ÁH! Mindegy hol szeretnél aludni? Kérdezem már zavaromba, össze vissza nézelődve.

-Veled! Jött a rövid válasza, amitől a szívem egy hatalmasat dobbant. Lassan ránéztem, éreztem még vörösebb lettem mint eddig, és nagy nehezen kiböktem.

Oké! Gyere megmutatom hol a fürdő, szeretnél fürdeni? Kérdezem rá se nézve.

-Igen köszi! Mondja teljesen nyugodt hangján.

Fogadás |✔Where stories live. Discover now