Falling for you?

2. Rész

Rohadtul felhúzott ez a kis görcs. Először tönkre teszi a pólóm aztán meg fiatalabb létére úgy beszél vele mintha minimum 2 évvel idősebb lenne pedig szerintem ez fordítva igaz. Idegesen összeszedtem a pólóm vagyis inkább a maradványát és a pulcsit magamra véve kiszáguldottam a suliból. Dobtam egy üzenetet Jiminnek hogy ne keressen mer haza mentem, ahogy ismerem tuti meg akarna keresni mert annak ellenére hogy néha milyen valójában nagyon törődő tud lenni. Úgy siettem ahogy tudtam. Az kéne még hogy valaki így meglásson, főleg ha az a valaki pont annak a kis pondrónak a haverja. Rekord sebességgel értem haza és vágtam be magam után az ajtót. Egy hangos "megjöttemmel" jeleztem mindenkinek hogy haza értem és már mentem is a szobámba. A szobámba lépve becsuktam magam után az ajtót és bedőltem az ágyba. Nincs is jobb egy hosszú és szar nap után mint feküdni az ágyon és élvezni ahogy szinte egybeolvadok a finom puha ággyal. És ez az illat.....na várjunk. Minek van ilyen illata? Jaaaj hát persze még mindig Jungkook pulcsija van rajtam és annak az illatát érzem. Nem tudom mi az anyám kínja ez de kicseszett jó illata van. Oldalra döntöttem a fejem hogy még jobban érezzem. Lehunyt szemekkel vettem mély levegőket mélyen beszívva az illatot. De mint minden nyugodt pillanat ez se tartott sokáig ,ugyanis beugrott a pulcsi tulajdonosának képe meg az a hülye vigyor amit vágott. Azon nyomban levettem magamról és a székre dobtam a kölcsön kapott ruhadarabot. Mivel már itthon voltam és nem volt hideg plusz lusta is voltam így nem vettem magamra új pólót csak visszafeküdtem az ágyra. Telómat elővéve láttam hogy Jimin válaszolt.

Jimin:

-Mi a szarér mentél haza?-épp válasz íráshoz készültem mikor a telefon rezegni kezdett. Jimin az.

-Hogy képzelted hogy csak úgy lelépsz? -kiabált a vonal túl oldaláról ahogy felvettem.

-Neked is szia. Amúgy meg elég hosszú és fárasztó sztori szóval majd személyesen elmondom.-gondolom sejtette hogy úgy se tud belőlem kiszedni többet ezért nem is kérdezett többet. Még beszélgettünk kicsit aztán neki menni kellett én pedig telóztam tovább. Néha saját magamat se értem mit tudom annyit csesztetni a telóm. Még csak nem is igen beszélek senkivel. Jiminnel, Hoseokkal és Jinnel szoktam de ennyi. Ekkor mint derült égből villámcsapás kaptam egy üzenetet. Meg se néztem ki az csak megnyitottam mondván hogy úgy is az előbb említett 3 ember közül lesz valaki de tévedtem.

-Szia porcelán baba.😏-olvastam az üzenetet. Persze rögtön leesett ki az és hogy miért kérte el a nevem.

-Mit akarsz?-írtam vissza minden köszönés nélkül kicsit bukóbban mint akartam.

-Hát most nézze meg az ember még köszönni se tud.😯Amúgy meg szerintem neked kellett volna írni nem nekem.

-???

-Tudod nálad van a pulcsim.....😐-és igen. Itt esett le hogy hát nekem azt még vissza kéne vinnem neki és elkerülhetetlen hogy újra találkozzunk.

-És hogy juttassam vissza?🙍

-Hozd át.😁

-Most komolyan?😓

-Igen, drága. Ha lehet akkor holnap. Köszi.😘

Ezek után még gyors leírt a címét én pedig csak sokkosan néztem a képernyőt. Ő most komolyan egy számára tök idegen embert invitált meg magához. Normális ez? Jó az is igaz hogy nem okozna különösebb problémát neki hogy elintézzen de hát akkor is. Mióta ismerjük egymást? 2 órája? Ebből a kb 2 órás ismeretségből is lejött hogy nála nincs minden rendben az emeleten de most még be is igazolja az állításom. Idióta. Ledobtam a telefont az ágyra és úgy döntöttem egy gyors zuhany után inkább lefekszek és próbálok nem a holnapra gondolni. Aha meg azt ahogy én elképzeltem. Fürdés után akármennyire akartam aludni csak vergődtem jobbra-balra mint egy partra vetett hal. A kis gombóc a gyomromban nem hagyott nyugodtan. Nem arról van szó hogy izgulok csak szimplán elfog az idegesség ha belegondolok, hogy egy olyan gyerekhez megyek holnap aki kb el tudna taposni mint tank a libaszart és még csak nem is ismerem max a nevét tudnám felírni azon dolgok listájára amit tudok róla. Két órán keresztül forgolódtam amíg sikerült elaludnom, de nem volt kellemes éjszakám mert ügyesen felkeltem óránként. Ezeknek köszönhetően úgy néztem ki reggel mint akit megnyúztak. Nagyokat pislogva léptem ki a szobámból és mentem egyenesen a konyhába hogy egyek valamit mert tegnap a vacsora is kimaradt. Ahogy becsoszogtam anyával találtam szembe magam.