Kicsit elmentem sétálgatni, voltam boltba, vettem néhány új ruhát is. Elvégre lány vagyok... Délután 5-6 felé megjött Evelyn is.. Úgyis kell beszélnem vele.
- Szia! - köszöntem neki.
- Szia kicsim! Éjjel nagyon aktív voltál. - kacsintott rám.
Oh, Evelyn miért vagy az exem?
- Ugye tudod hogy nem vagyunk együtt? Be voltam rúgva.. Párszor megbeszéltük már ezt.. - mondtam neki sajnálattal tele.. - Sajnálom.. -
Fogta magát, és kirohant. Nem értem, miért kapja fel a vízet, mikor százszor, ha nem kétszázszor megbeszéltük... Mindegy. Az este folyamán kicsit chill-eztem, hajat mostam, takarítás helyett most a Netflix-et választottam. Olyan este 11 körül megszólalt a mobilom. Anyám hívott. Nem vettem fel, majd ha fontos ír egy SmS-t. Így is lett.
Anya: Szia Kincsem. Neharagudj hogy ilyenkor zavarlak, de tragédia történt... Apád, elment.
Mivan? Apa meghalt? Nem... Az nem lehet... Nem lehet... Anyám mégjobban kifog akadni... Felhívtam, és órákat beszéltünk... Ahogy sejtettem, nagyon ki van akadva.
- Neharagudj anyu, le kell tennem... Valaki jött... Szeretlek, szia! -
Mondtam, majd kinyomtam. Lementem, mivel emeletes a panel, és én a felső részén szeretek lenni.
- Rob, reggel négy van, mit keresel itt? - kérdeztem, de ő csak üveges szemmel nézett rám.
Két percnyi fürkészés után, sem jöttem rá hogy mi a baja. Majd elkezdte össze pakolni a cuccaimat.
- Rob te mégis mi a faszomat csinálsz? -
- Te mit gondolsz magadról? Tudod jól hogy Evelyn szerelmes beléd! Össze jössz vele, és dobod is? Megőrültél? Takarodj ki ebből a lakásból most azonnal! Minket felejts el! Undorító vagy! - megpofozott, és kizárt a házból.
Most mi lesz velem? Kidobott.. Csak anyámhoz tudnék menni, de nemfogok...
