Fogadás |✔

1. fejezet -Mágnes

Izumi szemszöge

-Izumi! Ordítva hallani a nevem kora reggel elég kellemetlen, lassan felülök az ágyamon és magam előtt látom a kisöcsém.

-Bátyó ideje felkelni, kész a reggeli anya kiabálni fog. 

-Oké öcsi. -Ültem fel kábán. 

Pattantam ki az ágyamból a mosdó felé vettem az irányt ami a szobámmal szemben volt, gyorsan megmostam az arcom és a fogam. Vissza mentem a szobámba elővettem egy szürke pólótt és egy sötét farmert a póló felé még egy kapucnis pulcsit is, aztán lementem a konyhába.

-jó reggelt anya. -Köszöntem és nyomtam egy puszit az arcára.

- Szia kicsim egyél! - Mondta anya.

Gyorsan meg reggeliztem, felvettem az egyszerű fekete cipőmet, és elindultam az iskolába, hát bevallom nem szeretek iskolába járni, nem azért mert nem tanulok vagy ilyesmi csak mondhatni láthatatlan vagyok.

Mellé még meleg is, de ezt félretéve nem olyan szörnyű a helyzet, van egy barátom akivel mindent megoszthatok. Ő az egyetlen aki tudja, hogy meleg vagyok mégsem ítél el, ezt szeretem benne.

Mivel közel van az iskola, talán öt percre, beérve a terembe sehol sem találom Akit, fordulnék meg hogy elinduljak megkeresni, mikor gyors lépteket hallok a hátam mögül, megfordulok.

Aki szőke enyhén hullámos haja bele lóg világos szürke szemeibe, lenézek és látom hogy lábujjhegyen  csimpaszkodik belém.

-szia cica. -Szólal meg vigyorogva.

-Szia Aki, hol voltál kerestelek?- Kérdezem kíváncsian, mire ő elengedte a nyakam. 

- Csak a szokásos, tudod mindenki rohant a kapuhoz mikor Keiichi és a bandája megjelent főleg a csajok, és mivel nem láttalak még a suliban én is mentem bámészkodni. 

- Ahj Aki már megint. -Vontam fel szemöldököm mire ö félre nézet, szemei kitágultak és vissza nézett rám. 

-Emlegetett szamár.-Mondja vigyorogva, ahogy kimondta oda pillantottam és láttam közeledik felénk. Fekete enyhén kócos mégis sexy hajával, ami néha bele lóg mély barna szemeibe, amitől a lányok megőrülnek. Magas de mégis enyhén izmos testalkata miatt vonzott mindenkit bevallom engem is. 

Helyes de nekem valahogy a természete nem tetszik, túl el van szálva magától, ahogy nézem meglepödve észre veszem, hogy Keiichi rám néz. És mint akit egy mágnes, vonzott mély barna szeme, néztük egymást egy darabig. A szivem hevesen dobogott, és levegőt is alig birtam venni. Néztük egymást egy darabig, míg nem elhaladt mellettünk, ezzel megszakítva tekintettünket.

-Izumi? itt vagy mit bámulod annyira? -kérdezte Aki értetlenül.

De nem szóltam semmit csak megindultam a terem felé.

Keiichi szemszöge

Már megint reggel van alig aludtam valamit, körbenézek aztán nagy nehezen kimászok az ágyamból, megmosom az arcom és lemegyek a konyhába már kész a reggeli. Sóhajtok egyet,

gondolom megint Teressa a házvezető csinálta, kedves nőszemély mondhatni ő az anyám mindent ő csinál, a szüleim állandóan úton vannak a munka miatt. Van, hogy 2 vagy 3 hónapig haza se jönnek.

-Teressa! -Kiáltom el magam.

-Igen úrfi? -Jön be mosolyogva 

-Gyere Teressa reggeliz velem. -Mutattam az asztalra,mire egy nagy mosoly kíséretében leült.

Igazából csak vele vagyok kedves , sokat törődik velem anyám helyett anyám, még a nőkkel való dolgaimat is neki mondom el .

-Köszönöm Teressa a reggelit. -Mosolyogtam rá elégedetten.

Felmentem a szobába, és kivettem a szekrényből egy trikót, egy inget meg egy fekete farmert ami passzolt hozzám. A hajamba beletúrtam az újjaimal és indultam is, szerintem elég jó életem van, a csajok oda vannak értem, talán még a pasik is. Sok haverom van így hát mindenem megvan, a gondolataimat egy pittyegés törte meg.

EIKO: Szia babu ma nem szeretnél találkozni suli után?

ÉN: Nem meg mondtam, hogy már vége?

EIKO: Az nem számít te az enyém vagy, vagy már találtál egy ribancot?

ÉN: Még ha találtam is semmi közöd hozzá.....

Fuuuu ez a nő nem bírja felfogni, hogy vége meguntam és szakítottam vele, én ilyen vagyok nem veszem komolyan a kapcsolatokat a szerelmet meg főleg, nem hiszek benne. Kiléptem az ajtón és elindultam a suli felé, szerencsémre csak 15 perc séta az út, így nem kel buszoznom. 

Gyorsan a sulihoz értem és meghallottam a csajok visítását, körbenéztem aztán megláttam a haverjaim akiken a csajok már javában másztak . Oda szóltam nekik, nagy meg könnyebbüléssel törték át a tömeget.

-Cső! -Pacsiztunk le egymással aztán elindultunk befelé a folyóson, mikor az egyik terem előtt megláttam egy fiút. Sötét barna haja volt ami elöl bele logót egyik szemébe, ezért csak egyik oldalt láttam méregzöld szemeit.  

Kis apró termetével, és kipirult arccal engem bámult, néztem rá furcsán de mintha észre se vette volna, tekintette csak engem figyelt. Beletúrtam hajamba és belementem a játékába így már egymást néztük, addig még el nem haladtam mellette.

Ez az első történetem és nagyon kezdő vagyok az írásban bocsánat az össze visszaságért és a vesszőkért
Megprobálom kijavitani legközelebb. 😶😶 de azért remélem nem olyan szörnyű jó olvasást!! 😍