kilencedik

1K 112 16
                                    

Steve kinyitotta Brooklyn előtt a bejárati ajtót, majd előre engedte a lányt. Kicsi, de egész otthonos lakás volt első pillantásra.

Steve lesegítette Brooklynról a kabátját, majd felakasztotta azt a mellettük lévő fogasra. Aztán Steve tovább ment a házban, Brooklyn pedig követte, egészen addig, míg Steve meg nem állt a nappaliban. Az előttük lévő krém színű kanapén terpeszkedett el a Brooklynnak már szintén ismert férfi, Sam Wilson, vagyis Sólyom.

Jelenlétükre felfigyelt és egy kíváncsi tekintettel nézett végig Brooklynon, majd Steve felé pillantott.

- Sam, ő itt Brook... egy régi jó barátom. – állította be maga elé Brooklynt Steve, azzal, hogy maga elé tolta. Tudta, hogy Brooklyn félénkebb már, mint volt.

- Egy régi barátod? Neked vannak barátaid Rogers? Ezt jó tudni. – viccelődött Sam, mire Steve kacagva megrázta a fejét. – Szia Brooklyn, üdv nálunk. – áll fel, és fordult Sam a lány felé.

- Szia, Sam. – mosolygott rá a lány. Steve eközben szintén mosolyogva méregette Brooklynt oldalról.

Még mindig alig hitte el, hogy itt van a legjobb barátja. Annyi mondani valója lenne neki, de nem akarja elkapkodni.

- Kérsz esetleg valamit? Natasha szerintem éppen a konyhában van, és vacsorát készít. Nagyon rákapott a főzésre. De hidd el, jobb, mint a gyorskaja. Már nagyon untuk. – mondta Sam, majd a konyha felé indult, Brooklyn pedig követte. Natasháról is hallott már, hiszen jelen van a hírekben.

Ahogy Sam mondta, Natasha a konyhában volt, és éppen zöldséget szeletelt. Hátra fordult, mikor mind a hárman beléptek a konyhába, majd Brooklynt meglátva kérdően nézett a fiúkra.

Sam Natasha mellé ment, majd ellopott a vágódeszkáról egy szelet répát, mire Natasha rácsapott a kezére. Sam fájdalmat színlelve szorította magához kézfejét, de pár másodperc múlva még egy répát vett el a deszkáról, Natasha pedig már csak csúnyán nézett rá.

- Sam, ha meg mered enni a zöldséget, nem kapsz vacsorát. – fenyegette Natasha, majd Steve és Brooklyn felé fordult. – Kit hoztál Steve? – kérdezte.

- Ő itt Brooklyn, egy barátom. – Steve megint ugyanazt a kifejezést használta. Végtére is az is Brooklyn... a többi részletet talán később.

- Ó, csak a barátod? Már kezdtem örülni, hogy végre valaki-

- Nat, ne. Ne is kezdj bele. – vágott közbe Steve, Brooklyn pedig enyhén kínosan érezte magát.

- Csak jó barátok vagyunk Steve-el. Gyerekkorunk óta ismerjük egymást. – mondta Brooklyn, majd miután kimondta a mondatot, vissza is akarta szívni.

- H-hogy mi? – kérdezte egyszerre Sam és Natasha nagy szemekkel.

Steve nagyot sóhajtva ránézett Brooklynra, aki csak annyit tátogott neki, hogy „sajnálom".

- Mi lenne, ha vacsora közben magyaráznánk el mindent? – ajánlotta fel Steve, Brooklyn pedig bólintott egy nagyot.

- Ezek után ide nem leves kell, hanem egy nagy tál popcorn. – kommentálta Sam, Brooklyn pedig felkuncogott.

- Most üljünk le, mert ez hallani akarom. Teát már csináltam, de a vacsora még nincs kész... - mondta Natasha, majd kihúzta a konyhában lévő kis asztal körülötti székeket, és helyet kínált Brooklynnak, aki el is foglalta azt. Miután hozott mindenkinek teát, és Sam készített magának egy szendvicset, hiszen már túlságosan is éhes volt, hogy várni tudjon még egy kicsit, majd ő is leült.

brooklyn ✧ steve rogersWhere stories live. Discover now