Motoros szerelem /BEFEJEZETT/

8.rész

Kerek két hét telt el azóta a nap óta. Zajlik az élet, nem kell mondanom. Elkezdődött az iskola, megakartak erőszakolni, visszautasítottak, persze az utóbbit szavak nélkül. Lassan totyogtam be reggel a fürdőszobába, amikor meghallottam Tina hangját. Nem álltam még készen kora reggel, erre az energia bombára. Teljes nyugodtsággal folytattam a reggeli rutinomat, amikor kicsapódott a fürdő ajtaja és a szőke barátnőm hatalmas mosoly kiséretében nézett rám.

- Jó reggelt Drága Stephaniem! Ugye milyen csodálatos reggelünk van? – mondta továbbra is mosolyogva.

- Mi bajod van? – néztem rá szúrós pillantással.

- Brandon és a motorosok kempingezni mennek és engem is magukkal hívtak. Nem mellesleg téged is.

- Nem élnék a lehetőséggel, de azért köszönöm.

- Ugyan már drágám. Azért mert az a kupac gané elutasított nem áll meg a világ. Kihúzod magad és megmutatod neki mit veszített. Ez az én parancsom. Na?

- Nem. – mondtam és megmostam az arcomat.

- Steph... Légyszi. Csapunk egy hatalmas lány bulit. Lesz pia is. Nagyon ránk férne már. Kirúgunk holnap este a hámból.

- Holnap? – néztem rá kikerekedett szemekkel.

- Ne aggódj a bátyád is jön. Nagyon nagy buli lesz.

- Az erdőben?

- Igen.

- Megyek, de csak,mert jön a bátyám...

- Oh... ez kedves. – mondta az egész jelenetet végignéző egyetlen idősebb testvérem, aki mosolyogva dőlt az ajtónak. – Ez kedves tőled húgi. Én is szeretlek.

- Ha ezt így letisztáztuk, akkor magamra hagynátok? Ma még suli van és szeretnék végre elkészülni, hogy nyugodtan elmehessek abba a romhalmazba, amit a tanárok iskolának neveznek. Lehetne? – mosolyogtam rájuk, ők pedig elnevették magukat.

Tíz perces csúszással elkészültem és végre elindulhattunk a suliba, majd sikeresen végig szenvedtem az egész tanítást. Hazaérve, pedig mind a kettő ott volt velem és „segítettek" bepakolni. Ők ezt állították, szerintem inkább helyettem pakoltak be, vagyis csak a ruhákat. Az egyetlen, amit magam rakhattam el, az a fogkefém volt meg az ilyenek.

- És hol fogunk fürdeni? – kérdeztem, reménykedve, hogy lesz rá alkalmunk.

- Brendon azt mondta, hogy lesz a közelben egy tó, ahova, majd elmehetünk megfürdeni, mert tiszta a vize.

- Király, akkor tusfürdőt nem rakok. Inkább szúnyog és kullancs riasztót. – fogtam a kezembe a két üveget.

- Ez nem jó. Nekem van szagtalan. Ez nagyon büdös. Még a fiúkat is elhessegeted magad körül.

- Pont az a lényeg.

- Akkor sem! Majd én erről a részről gondoskodom rólad.

- Remek. – sóhajtottam és bepakoltam az engedélyezett cuccaimat a hátizsákomba, majd kimentem. Életemben először ültem a bátyám motorján és hihetetlen volt. Ahogy a szél belekapott a hajamba és az elsuhanó táj, nagyon felemelő volt. Menet közben a többiek is csatlakoztak hozzánk. Nagyon menő volt. Mintha egy madár raj lettünk volna. Elnevettem magam, elengedtem a bátyámat és kitárt karokkal élveztem a szelet. Viszont amikor elsuhant mellettünk egy fekete motor és beállt a csapat elejére összehúztam magam és szorosabban kapaszkodtam a bátyámba, aki megrázta a fejét és gyorsított. Nem akarta utolérni a vezetőt, inkább csak felakarta venni vele a versenyt.

Lassan megérkeztünk a parkolóba, majd a cuccunkat megfogva elindultunk az ösvényen befelé. Igyekeztem nem Seant figyelni, de sajnos ő ment elől és ő vezetett minket. Pontosan tudták hova megyünk, de inkább Seanre bízták magukat. Vezette őket, mint egy farkas a falkáját, ami elég nagy volt. Elmosolyodtam, hiszen mellettem a fiúk elkezdtek ökörködni. A bátyám eltűnt valahol a haverjaival. Én, pedig ott maradtam egyedül ugyanis Tina a barátjával hátul jött. Ők voltak a sereghajtásával megbízva. Vettem egy mély levegőt és megpróbáltam nem kétségbeesni. Nem vagyok egyedül, csak összekellene barátkoznom velük, de hogy kell barátkozni. Ilyen gondolatok futottak át a fejemen, amikor egy srác átkarolta a vállamat én, pedig megijedtem és kicsavartam a karját, majd elengedtem és elnézést kértem tőle.

- Bocsánat ne haragudj, csak megijesztettél.

- Semmi baj. Erős vagy. – mondta és fájóan megfogta a kezét. – Te tényleg Steven húga vagy. – Nevetett.

- Hát igen van, ami le sem tagadható. – jött oda egy másik, majd mire legközelebb feleszméltem már vagy tízen voltak körülöttem és engem beszéltek ki. Csak vettem egy mély levegőt és mosolyogva próbáltam válaszolni nekik minden kérdésükre.

Ha tetszett csillagozz💖💖