Eljutni Japánba,már az egy álmom volt,de hogy még koncertet is ott hallgassak meg...Kiugrik a szívem a helyéről!
Még 2óra a koncert kezdetéig.Ruháim igazából nincs,de a fiúk megnyugtattak,hogy ők elintézik nekem.Nem tudom hol vannak.A hajamat már délután becsavartam,körmömet levágtam-kifestettem.Le is zuhanyoztam már.
-Megjöttünk!-hallom meg Jamie hangját.Odarohanok hozzájuk a ruhát keresve. - Csak a szobádban nyisd ki.
Meglepődtem,de hát rendben van.A dobozt szinte feltépem a kíváncsiságom miatt. Egy sötétkék alapon színes virágos yukatát tartok a kezemben .
- Uram atyám,Jamie! Ez gyönyörű . Lélegzetelállító...!
-Húzd fel. Biztosan jól áll .
- Nem tudom hogy kell. - nézek Koura,aki segítőkészen felpattant a helyéről és bejött velem a szobába.Nagyjából 30 perc alatt készen is voltunk.Segített megcsinálni a hajamat,kifesteni kicsit magam.Mindeközben Jamie is elkészült.Mint kiderült,külön megyünk a helyszínre.Ő taxiba ült és "elrohant",én viszont Kouval bekocsikáztam kényelmesen.Úgy hagytuk el a házat,hogy nem is láttuk egymást.
-Ne aggódj.-szólalt meg útközben-Gondoskodtam róla,hogy ne legyen semmi bajod.A táskádban van egy bizonyos gyógynövény,amit csak be kell venned és a szádban tartani addig,amíg el nem olvad.
-Gondolom nem lesz túl jó íze...
-Nem.-mosolyog.
Lassan odaérünk.Kinyitja az ajtót,a kezét nyújtja felém.Kisegít.
-Nagyon szép vagy.- súgja a fülembe,mert mindenki megbámul a ruhám miatt.Elmosolyodok.Meglátom James-t,aki épp felénk tart.Szmokingban.Én meg így kiöltözve.Huh?!
-Innen átveszem,köszönöm.Gyere. -megfogja a kezemet,majd egy óriási terembe vezet.Szinte már minden hely foglalt.De ő nem lefelé a lépcsőn vezet,hanem felfelé.
-Nem mondod,hogy mi páholyból nézzük? - kérdezem elhűlten.De ő nem mondd semmit.Pont leülünk a helyünkre és már kezdődik is a koncert. Gyönyörű az egész.A hegedűsök ahogy a vonót húzzák,az ütős mögöttük,a fa- és rézfúvósok.Fantasztikus.Csak egy baj van. A köhögés.Ha nem lenne,akkor még élvezni is tudnám.De így? Azon csodálkozom,hogy nem fulladok meg.Csak legyen már szünet,könyörgöm!! Francba!Nem bírom.Hol az a cucc,amit Kou adott?Be kell vennem.Ennek borzasztó íze van,de legalább kibírom a félidőig,remélem.
-Kisasszony,jól van?- kérdezi egy mellettem ülő idős férfi.
-Mindjárt jobban leszek,köszönöm. - erőltetek magamra egy kis mosolyt.Francokat.
Ez az!Irány kifelé.
Legalább 5 percembe került mire ide,a mosdóba beértem.Nem segített a gyógyszer. Blahhhh... Még a beleimet is kihányom a végén. Hol van Január?! Ki kell mennem hozzá.,hisz olyan gyorsan jöttem el,hogy teljesen megrémült. Itt van.
- Jól vagy ,Roxy? - temeti az arcomat a tenyerébe.
-Nem igazán ... Ha elájulok,megfogsz ?- kérdezem ,de mar elveszítem az egyensúlyom. Minden fekete kezd lenni.Hallom,ahogy hívogat ,de egyre halkul. Semmit sem hallok. A szívem,mintha ....leállt volna... hangos zúgás... mint egy helikopteré... Gondolom kórházba megyünk . De legalább végre
Repülhetek
YOU ARE READING
Életem végéig
Romance" Meg van az az érzés ,mikor minden ,de szó szerint MINDEN tönkre megy? Én megtapasztalom most. A történetemet leírom nektek , persze nem minden szösszenetet , de mást megkaptok. Az életem leírását el tudom kezdeni... Viszont egy pont után már nem...
