Truly, Madly, Deeply [L.T.] //átírás alatt//

7.rész

Tengerpart, pihenés és imádnivaló idős lakótárs. Tökéletes. Mégis mi ronthatja el ezt?

Két szó. Harry Styles.

A negyedik, egyben utolsó előtti napunkat töltjük Mrs. Stylesnál aki, ahogy Louis mondta, csodálatos nő. És természetesen nem vak és buta. A második nap után rájött, hogy az ég világon semmi közöm sincs az unokájához. Kicsit megszidta Harryt, hogy hazudott neki, de seperc alatt elfelejtette az egészet és minden ment tovább, mintha mi sem történt volna. Engem pedig a tenyerén hordozott. Megtanított eper tortát sütni, ami mint kiderült Styles kedvence.

Ha már Harrynél tartunk. Egy seggfej. Továbbra is. Viszont az utóbbi időben feltűnően sokszor kezel úgy, mint azokat a lányokat, akiket fel akar szedni. Bókok, apró érintések és levakarhatatlan gödröcskés Harry vigyor.

Hogy megbántam-e az utazást? Is-is.
Örülök, hogy megismertem Mrs. Stylest, viszont gyűlölöm magam azért, amiért faképnél hagytam Louist és most azt hiszi Stylest választottam helyette. Nem írt, nem keresett egyszer sem, amióta eljöttem.

Utolsó szavai hozzám még mindig a fülemben csengenek:
"Nem vagyunk együtt, nincs közöm hozzá kivel mit csinálsz."

Elmélkedésem Harry szakította félbe, mikor kopogás nélkül rámrontott a szobámban.

-Már megint depis vagy Tommo miatt? - dőlt neki az ajtófélfának.

-Menj ki Harry. -néztem rá könyörgően. -Egyáltalán miből gondolod, hogy szomorú vagyok? És miért lennék pont Louis miatt? -kérdeztem, mintha nem érteném miről beszélne.

-Kislány,  Ed Sheerantől hallgatod a Happiert, miközben Tomlinson pulcsiját ölelgeted. Egyáltalán miért van nálad? -húzta fel a szemöldökét.

-Lenyúltam tőle még az első randink után. -vontam meg a vállam.

-És ő ezt tudja?

-Nem. -mondtam, majd elfordultam és a kezemben tartott fekete ADIDAS pulóverre szegeztem tekintetem.

-Te aztán nem vagy kispályás. -nevettet fel az ajtóban álló fiú. -De hagyd fel pár óráig az önsajnáltatással ugyanis buliba megyünk. Amúgy sem értem mi a problémád. A ti kapcsolatotok Louisval olyan átkozottul klisés, hogy még a Szerelmünk lapjai címet is felülmúljátok. -forgatta meg a szemét. -Még a hülye is látja, hogy mindketten rózsaszín felhők között repkedtek és a végén úgyis összejöttök.

-Akkor sem megyek veled sehová. -jelentettem ki határozottan.

                     *Pár órával később*

-Hozok magunknak inni. -próbálta túlüvölteni a zenét Harry, mikor beléptünk a veszélyesen nagy házba, ahol a bulit rendezték. Egy házba, akinek nem ismerem a tulajdonosát és azt sem tudom végülis miért bólintottam rá, hogy bulizzunk ma este.

Ja igen. Harry megfenyegetett, hogyha nem emelem fel a seggem az ágyról, akkor most azonnal felhívja Louist és elmondja neki, hogy napok óta nyavajgok amiatt, hogy nem keresett.

Két részeg fiú zökkentett vissza a valóságba, amikor fogták a kezükben lévő italt és nemes egyszerűséggel rámöntötték. Hogy direkt vagy véletlen volt az nem érdekelt, csak a tény, hogy a kedvenc fehér toppom bűzlik az alkoholtól.

-Remek. -morogtam, majd elindulta megkeresni a konyhát. Csak találok ott valami rongyot, amivel megtisztíthatom a felsőm.

Az említett helyiséget hamar megtaláltam és az ott tartózkodó Harryt is.

-Hát te? -kérdezte meglepődve, kezében két poharat tartva.

-Két idióta leöntött. -mutattam a pólómra. Harry szemei kikerekedtek, amint a felsőmre nézett. A fehér vékony anyag teljesen átázott és rám tapadt, tehát a csipkés melltartóm tökéletesen átlátszott. - A rohadt életbe már. -fújtattam.

Ekkor Hazz a kezembe nyomta az egyik poharat. Értetlenül néztem rá, majd intett hogy hajtsam fel.

Vonakodva, de megtettem. Elvégre azért vagyunk itt, hogy jól érezzük magunkat, eddig viszont csak idegeskedtem. Ideje megfeledkezni a problémákról.

Az első feles után jött a második és a harmadik, s mikor már azt sem tudtam hol áll a fejem Harry megragadta a karomat, s magával húzott.

-Táncoljunk. -vigyorgott. Besétáltunk a sok vonagló ember közé, s hozzájuk hasonlóan mi is elkezdtünk mozogni.

Styles közelebb húzott magához, kezeit a csípőmre helyezte, lehelletét a nyakamon éreztem.

Jó pár dal után eltoltam magamtól, s ránéztem. Mit művelek? Ez nem helyes.

A szemébe nézek, aztán a szájára. Vajon milyen lehet vele csókolózni? Ha megpróbálnám lekapni ellökne magától vagy visszacsókolna?

Miért gondolkodok én ezen? El kell tűnnöm innen mielőtt olyat teszek, amit megbánok.

Mielőtt cselekedhettem volna, Harry lehajolt hozzám, s száját az enyémre tapasztotta.