Stony | The moment (hun)

7.

--Steve--

   Napok óta semmi hír nem jött a csapdászról, avagy Pepper-ről. Beszéltünk arról, hogy lehet valamit félreértettünk, és az öngyilkos férfi volt a csapdász, hisz a halála után semmi se történt. De ennek elég csekély esélye van, hisz hogyan szerezte volna meg a bombákat, ha nem Pepper-től. Nem vagyunk biztosak semmiben, de egyelőre nincs mit tegyünk. Inkább azon rágódok, hogy hogyan mondjuk el a többieknek, hogy kapcsolatunk van Tony-val. Natasha és Wanda tudják (,na meg Clint, de ő nincs itt), de a többieknek is tartozunk ennyivel. Tony azt mondta, hogy ő nem fog mondani semmit, de ott lesz mellettem és támogat. Igen, Tony Stark kissé berezelt. Nagyjából fél órája gondolkodok az ágyam sarkán ülve, úgy három mondat megalkotásán. Tony meglepetésemre egész idő alatt csendben volt, beszéd helyett inkább engem fixírozott.
-A-azt hiszem m-mehetünk..? - mondtam kérdésszerűen. Tony leült mellém , átkarolt, majd megcsókolt.
-Szeretlek. - mondta mosolyogva.
-Ez zsarolás- mosolyodtam el én is, mire ő a vállamba temette arcát és elkezdett kuncogni. - Én is szeretlek. - öleltem át szorosan.
Elindultunk a nappali fele, hogy összecsődítsük az embereket, ám véletlenül pont, hogy mindenki ott volt. Ez hamar ment.. Elmotyogtunk feléjük egy "Jó reggelt"-et, ők pedig csak mosolyogtak önelégülten és vártak a szavamra. Mintha tudnának valamit. Nagy levegőt vettem..
-Nos, mivel csapattársaink, barátaink, lakótársaink vagytok, és úgyis megtudnátok egy idő után, úgy gondoltuk minden jogotok meg van hozzá, hogy tudjátok..általunk. Tony-val.. kapcsolatunk van - eközben értelmetlenül gesztikuláltam.- szeressük egymást. - zártam le. A többiek elégedetten vigyorogtak.
-Ez csodás - mondta Vízió. Tony unottan Natashára nézett.
-Elmondtátok nekik?- kérdezte. Látszott rajtuk, hogy nem mondtunk újat ezzel.
-Nem. Meg volt a saját cselük. - ekkor összenéztünk Tony-val és nem értettük, hogy miről van szó.
-Tegnapelőtt éjszaka, lényegében hajnalban, átmentem Steve-hez, hogy szóljak, 1 napig távol leszek, és azért mentem hozza, mert tudtam, hogy nem szokott sokáig aludni. Ám Steve nem volt a szobájában, így megkérdeztem PÉNTEK-től, hogy hol van, és azt válaszolta, hogy Mr. Stark szobájában.-mesélte Sam. - Így amikor hazatértem tegnap, elmeséltem mindenkinek, de Natasha és Wanda annyira egyértelműen néztek egymásra, hogy nem volt nehéz kitalálni mi is történt.
-PÉNTEK..-csapott a homlokára Tony.
-Sajnálom Mr. Stark, ön mondta, hogy legyek mindenki segítségére.- zúgta el PÉNTEK. Ezután mindenki csak nevetgélt a szerencsétlenségünkön.

--Tony--

*néhány órával később*
   Egyedül maradtam itthon. Natasha és Wanda elmentek a "dolgukra", nagyon egymásnak teremtette őket a világ. Steve és Sam elmentek valami közeli kondiba, mert az itteniben nincs több boxzsák, és a rendelést csak holnap szállítják le. Rhodey a barátnőjével van valahol, és nagy meglepetésemre még Vízió is itt hagyott. Elment meglátogatni Clint-et EMBERI RUHÁBAN. Szerintem csak azért ment el, hogy ne maradjon kettesben velem. Elmélkedésemet kopogás szakította meg. Ki lehet olyan hülye, hogy eltéveszti a házszámot, és még be is kopog ide?! Komolyan, az emberiség kihalóban van... Unottan odaballagtam az ajtóhoz, amit egyre jobban döngöltek, kinyitottam, és egy éles "MIVAN?!"-ra nyitottam a szájamat, de végül nem adtam ki semmilyen hangot. Tátva maradt a szájam, földbe gyökerezett a lábam, kikerekedett a szemem.
-Tony...- Pepper volt az.

--Steve--

*fél órával Pepper után*
   Épp a "házunk" fele tartok. Otthon hagytam a telefonomat. Na, nem mintha olyan nagy hasznát venném, de jobb ha nálam van. Szerencse, hogy a kondi ennyire közel van. Bár gondolom nem sokáig, nem lehet valami nagy költségvetése, a városon kívül, az erdő szélén. Most is csak Sam, meg én voltunk ott. Meg a tulaj. Benyitottam a házba.
-Csak a telefonomért jöttem- szóltam, semmi válasz. - Tony?
-I-itt vagyok - dadogott. A nappaliban volt. Elég meglepettnek hangzott.
-Valami baj van? - kérdeztem, s megindultam arra.
-Hát..inkább..gyere..ide.-mondta szaggatottan. Beléptem a nappaliba. Megtorpantam, lesokkolt a látvány. Pepper ült a díványon, nyúzott állapotban, arcán teljes kétségbeesés ült meg, szeme többszörösen kisírva, kezei reszkettek, mint a nyárfalevél. Ránéztem Tony-ra, aki ugyancsak kétségbeesetten bámult a semmibe. Elsuttogtam a nevét, mire felém fordult.
-Apa leszek..
-------------------------------------------------------------------------------------------
Jáááj.
Bocsibocsibocsi! Nagyon elcsúszott ez a rész, ráadásul rövid is, meg kaksi is. Ehhez a részhez SEMMI ötletem nem volt, egyszerűen semmi. A kövikhez már van, remélem kicsit visszahozom őket a világba.
Azért is csúszott a rész, mert nagyon el voltam maradva a sorozataimmal (The 100 , Orange Is The New Black), amiket sikerült behoznom, egy kivételével (Arrow). A könyvem se olvassa magát (Marie Lu : Legenda). És a pokémonokat se hanyagolhatom (Igen, ezzel vagy 10 olvasót el is vesztettem, halálra azért ne ítéljetek.). A lényeg az, hogy bejelentem, hogy az utolsó 3 rész következik. Lényegében 2, mert az utolsó az egyfajta előtörténet a következő fic-hez amit írni fogok. (Megsúgom : Spideypool). Remélem azért tetszett a rész, szép napot! :D