5.

3.3K 227 22
                                    




TORI

A pillanat szép is lett volna, ha nem a mostoha testvérem barátjával tenném mind ezt.

- Itt hagytam a... Bocs a zavarásért – vigyorodik el az ajtóban Mike, mi pedig azon nyomban elválunk egymástól.

- Mike – szól utána Luke. – Ne mondd el senkinek.

- Lakat a számon. Ennyi idő kellett, hogy túllépj a ribancon? – fogja meg a vállát, a kérdése miatt elnevetem magam.

- Fogd be!

- Oké – védekezés képen felemeli a kezeit. – De siessetek.

- Nem tudom ez mi volt – néz rám Luke. – Muszáj volt.

- Ugyan, mindenkinek vannak félre lépései – rántom meg a vállam.

- Ez nem csak egy félre lépés, Tori – rázza meg a fejét.

- Figyelj, a nővéremmel vagy együtt – forgatom meg a szemeim. – Lehetetlen ez az egész.

- Nem az.

- Hidd el az – lassan az ajtó felé kezdek el sétálni. – Megyünk?

- Persze, menjünk.

Az ajtót kinyitottam, majd próbáltunk minél hamarabb a színpadhoz érni, a fiúk próbája egy ideje elkezdődhetett már. Bár bandakánt összetartva megvárták egymást, csak azután kezdtek el próbálni, amikor mi is odaértünk. Arzaylea a színpadhoz legközelebbi széken ült, míg én elindultam hátrébb.

Semmi kedvem nem volt itt lenni, nem az én világom ez az egész, de mindenkinek kell egy változás az életébe. Ami azt illeti, az enyémbe kezd beleférkőzni. Itt vagyok, egy koncert előtti próbán, visszacsókoltam egy olyan embernek, akinek barátnője van, és az a lány mondhatni a rokonom. Ha otthon maradtam volna a kis szobámban, mindennek nyoma se lenne.

De most van nyoma. Túl sok is.

Oké, egy csók mondhatni nem számít megcsalásnak, de... de nehéz lesz bele néznem a szemébe. Nem mondhatom el neki, hogy Héjj! A pasid lekapott az öltözőben, és elmondhatatlanul élveztem.

Érzem, hogy a további életem meg lenne határozva, ha ezt valahogy elmondanám. Egy sírban lennék, reggeltől estig. Hajnaltól hajnalig. Szimplán halott lennék. Elásna a hátsó kertben Bunny háza mellett.

Tori kilép a házból, egyből hülyeségeket gondol.

A fiúk belekezdtek egy dalba, majd még egybe, és még egybe. Nehéz volt végig ülni, bevallom. Nem ismertem a zenéjüket, sőt a stílus se volt a kedvencem.

- Szia – ül le mellém egy lány. Csak úgy felbukkant.

- Szia – köszönök neki én is.

- Bocs, hogy csak így ide rontottam, de szüneten vagyok, gondoltam megnézem őket – biccent a színpadra.

- Itt dolgozol?

- Igen, jegybeszedő vagyok – húzza el a száját. – De ilyenkor, takarítanom kell.

- Az szívás. Tori vagyok – mosolyodok felé.

- Aria – mosolyog vissza. – Egyszer se láttalak még erre felé.

- Magán tanuló voltam. Nem sokat mozdultam ki otthonról.

- Oh, bár Los Angeles elég nagyváros.

- Eléggé – nevetek fel.

- Csak nekem rossz a szemem, vagy Luke tényleg téged néz? – biccent a színpadra.

- Az lehetetlen – nevetek fel.

- Téged néz.

Onnan fentről tényleg engem nézett.

Engem...



Vajon mi lesz velük? 😅 Hemmo-nak ma van a szülcsi napcsija... Ezért ti kaptatok egy részt 😁 De itt is, ugyan úgy boldog születésnapot kívánok neki, mint kb mindenhol 😄

Éééés kaptam egy díjat pszicho_tudorka -tól, itt is köszönöm ❤️

My Stepsister ❣ hemmings •Befejezett•Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ