Összetört lèlek ^Befejezett^^Átírt^

Prológus

17 évesen odáig jutni, hogy az okoz boldogságot ha szenvedsz nem valami bizar dolog. Fél éve lassan, hogy rohamosan csökken a súlyom a szüleim semmit nem vettek észre ebből a bátyám pedig leszarja a fejem felőlük meg is halhatnék, próbálkoztam már de csak azt értem el, hogy egy hétig a kórházban feküdtem. Az emberek furcsán méregetnek és megjegyzést tesznek a külsőmre főleg az osztálytársaim akik kiközösítenek amit már megszoktam de azért jó lett volna valaki akinek elmondhatom a gondjaim és ő is nekem.

Hó fehér bőröm már már rikítóan hat a sok lebarnult ember között, ma kezdem az utolsó évem a gimiben és utána végre szabad leszek.

Elfoglaltam a leghátsó helyet a teremben majd vártam, hogy bejöjjön a tanár. Pár perc múlva az osztályfőnökünk és egy barna hajú srác jött be a terembe.

Ohh szóval új osztály társ lesz ez remek...
Két hely volt a teremben egy mellettem és egy a legkényesebb csaj mellet. Az idegen fiú felém indult meg, csak ezt ne valaki lőjön le!!!
- Szia Brad vagyok.
- Örülök.
- Neked mi a neved?
- Jobb lenne ha nem szólnál hozzám ha nem akarsz számkivettet lenni!
Többet nem beszéltünk én a tanárra figyeltem Brad pedig valamit írt a füzetébe.