Ne mond el, hogy ki vagy! Hagyj találjam ki!
Egy érdekes tánc, a szembetalálkozás maszk nélkül, hogy láthassák egymás igazi valóját. Vajon készen állnak már rá?
Ezzel a novellával tartozom a WP-s olvasóimnak, mert már jó egy hete, hogy megírtam és közzétettem blogspoton, csak telefonról nehezebb volt ide is megírni, így most, hogy sok a szabadidőm és végre itthon vagyok, ti is elolvashatjátok ezt a (szerintem) aranyos és cuki kis Ladynoir/Adrinette történetet.
Jó olvasást és a fent linkelt dalt muszáj és kötelező hallgatni, mivel Mari és Adrien erre táncolnak :)
xoxo Lucia
________________
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A fekete pillangó elhagyta a szárított virágot, de egyből menekülni akart, vissza a gazdájához. Katica dinamikus mozdulattal elhajította a jojóját, ami fényesen világított, magába szívva a ronda és kártékony bogarat. Amint rázárult a jojó teteje, Katica visszahúzta magához, majd megérintette egy apró mozdulattal, de ezúttal egy ártalmatlan sárga pillangó távozott. Pár pillanatig csak figyelte, ahogy a bogár szárnyai segítségével egyre messzebb kerül. Ebben a pillanatban csak Katica volt. Párizs hőse. És nem Marinette, a hétköznapi lány, akinek jól kell teljesítenie a suliban és nem az, akinek párt kell magának kerítenie a nyári bálra. Minden porcikájával arra vágyott, hogy Adrien elhívja, de ahhoz már kevesebb volt, hogy ezt ő kérdezze meg a fiútól.
– Szép munka! – állt meg mellette Macska. Öklét a lány felé tartotta, aki visszarázódott a jelenbe és a sajátját a társáéhoz érintette. Macskában ott volt az a kérdés, amit egy kerek hónapja fel akart tenni a lánynak, de félt az elutasítástól. Mégis erőt vett magán, megfogta a piros ruhás lány kezét, és nem engedte el azt.
– Minden rendben? – kérdezte a lány, akit váratlanul ért a fiú mozdulata. Macska megköszörülte a torkát és tett egy lépést a lány felé, mielőtt megszólalt.
– Szeretnélek elhívni egy bálba – hadarta. Belenézett abba a gyönyörű zafírszempárba, amiben képes lett volna elveszni. A lányon döbbenet jelei suhantak át, de hamar magához tért.
– Milyen bál? – Ez volt az első kérdése. Tudta, hogy Macska nem habozna, ha felhozná a „Ki vagy a maszk alatt" témát. De Katica mégis félt egy kicsit ettől. Ő nem olyan, mint Marinette. Mindig mindent elront, kétbalkezes és ráadásul táncolni sem tud. És azt is tudta, ha Macska arra a bálra hívja meg, amelyik az ő iskolájában van, akkor nagyban lecsökken a lehetőségek száma.
– Az iskola, ahova járok minden nyár végén bált szervez, és arra gondoltam, hogy téged hívlak el, mivel ez egy álarcosbál, így nem kell félned, hogy mások rájönnek ki vagy – Macska megszorította a lány kezét. A szíve a torkában dobogott amíg a lány válaszát várta. Adrienként akár a suli összes lány elment volna vele a bálba, de ő épp nem Adrien volt. Nem az a srác, akinek olyan tökéletes az élete, mint saját maga. Aki a magazinok címlapján és plakátokon szerepel. Most Macska volt, aki Katica társa, aki szabad és vicces és aki követhet el hibákat.
