Lotr & Hobbit Oneshot

Thorin & T/n

A nagy sürgés-forgás közepette észre sem vettem, hogy újabb vendégek érkeztek a fogadóba. Utólag tényleg nem értem, hogy a 15 fős törp társaság hogyan kerülhette el a figyelmemet. Mindenesetre sietősen fordultam be a konyhába és markoltam fel 6 korsó sört, majd ugyanazzal a lendülettel vissza is trappoltam az asztalok közé és sorra letettem a vendégek elé az italt. Mikor már azt hittem, hogy egy kicsit fellélegezhetek akkor valaki elordította magát, hogy:

- Hogyan lehet itt sörhöz jutni? - e bájos kérdés egy még bájosabb gazdához tartozott: A törp magas volt fajtájához képest. Feje kopaszon csillogott, de annál dúsabb volt a szakálla. Vastag karjaival pedig felém kezdett integetni.

- Megyek már! - feleltem, és sietős léptekkel megindultam a nagy társaság felé. Közben nekem jött egy részeg férfi, és kibillentett az egyensúlyomból. Szerencsére az ilyen esetek sosem érnek váratlanul, így egyszerűen csak kiléptem oldalra, és mentem tovább.

- Na végre! - csettintett bosszúsan a törp és a társai felé fordult. - Lesz 15 korsó sör és kétszer annyi bor! És minden ami ehető! - röhögött fel, és a beszólását követve néhány társa is csatlakozott hozzá.

Unottan megforgattam a szemem és már mentem volna tovább, amikor megszólalt egy mély hang:

- Ne foglalkozzon vele - nézett csúnyán a társára egy fekete hajú, kék szemű törp. - Fáradtak és éhesek vagyunk. Remélem ezt elnézi nekünk - húzta el a száját és folytatta: - Hozzon nekünk bármit, ami hamar kész van - legyintett, aztán tarkón csapott egy fiatalabb fiút, aki a földről akarta megenni a lehullott kenyeret.

A ifjú törpöt nem viselte meg különösebben a dolog, csak összenevetett egy szőkével és beszélgettek tovább. A jelenetet látva elmosolyodtam és a konyha felé indultam, hogy leadjam a rendelést.

Kis idővel később ki sem láttam a rengeteg korsótól és tányértól, amivel egyszerre egyensúlyozva lépegettem az asztalok között. A törpök elé lepakolva elégedetten fújtam ki magam, és kihúztam a hátam. A többi vendégnek nem volt szüksége semmire, ezért fáradtan rogytam le egy üres székre és körbepásztáztam a fogadót: Nagy helység volt, sok ablakkal és fénnyel. A magas belmagasság miatt akár egy második emelet is elfért volna. Az asztaloknál jókedv uralkodott, és a konyha felől kellemes kalácsillat terjengett. Ekkor toppantak be a muzsikusok. Egy vicces társaság, akik hetente egyszer meglátogatják a vendéglőnket, és órákon át egyre jobb dalokat zenélnek. Mosolyogva intettem nekik, és vártam hogy mivel kezdenek. Amint felcsendültek az első dallamok, a vendégek meglepetten fordultak a hang irányába és tapssal jutalmazták a meglepetést.

A törpök közül néhányan azonnal felpattantak és nevetve körbe álltak hogy táncoljanak. A fiatal törp megpillantott, majd három ugrás után már mellettem is termett. A kezemnél fogva felrántott és a körükbe invitált. Nevetve elfogadtam a felém nyújtott ujjakat, és beálltam táncolni. Bő szoknyám egyre többet pörgött, és a hajamat tartó szalag egy nagyobb ugrás után kicsúszott a tincsek közül. A zene egyre csak gyorsult, én pedig az arcomba csapódó hajam mögül egyre csak nevetve jártam az ismert körtáncot. Aztán egyszer csak vége lett.  A törpök hangosan fütyülni kezdtek és vidáman pacsiztak a másikkal. Tekintetem az asztaluk felé tévedt, és találkozott a pillantásom egy mogorva kék szemmel. Felismertem benne a férfit, aki kisegített a kellemetlen barátja miatt. Óvatosan rámosolyogtam, de az csak unottan elfordult és beleivott a sörébe. Sértettem felhorkantam, és már mondtam volna neki valamit, de az egyik vendégnek elfogyott az itala és újabbat kért. Még mindig a kékszeműn dühöngtem, amikor felcsendült az egyik kedvenc dalom. Vidáman futottam a tánctérre, ahol a törpök az asztalokon ugrálva énekeltek. Nevetve csatlakoztam a daloláshoz és közben akaratlanul is a goromba törpöt kerestem. Ő nem táncolt az asztalokon. Kötényembe törölve a kezem eszembe jutott, hogy elvesztettem a szalagom, és a tarkómra tapadó tincseim is ezt bizonyították. A földet kezdtem pásztázni, és meg is találtam a bordó anyagot. A probléma csak az volt, hogy a sok táncolás közepette pont az az asztal mellé keveredett, ahol a mogorva törp üldögélt.