~𝐁𝐚𝐧𝐠𝐂𝐡𝐚𝐧~
-Jagi. Nyugodj meg!
-De Chan. Mivan ha nem szeretnek majd a szüleid?-Járkálsz fel-alá stresszesen és kétségbeesetten.
-Nem lesz semmi. Nyugi. Mehetünk?-Kérdezi Chan mosolyogva.
-Oké. Menjünk.*A szüleinél*
-És Y/N. Mikorra várhatunk unokákat?-Kérdezi Chan anyukája.
-Chan és én beszéltünk már erről, de most egyikünk időbeosztása se a legmegfelelőbb egy gyerekre...
-Anya. Mindennek megvan a maga ideje.-Mondja Chan.
-Oké-oké. Értem én. Y/N, egy nagyon aranyos lány vagy. Örülök, hogy Chan veled van együtt.-Mosolygott Chan anyukája.
-Köszönöm nagyon.-Mosolyogtál rá.Végül amúgy mindegyik családtagja szimpatizált veled, és happy end lett.
~𝐋𝐞𝐞 𝐊𝐧𝐨𝐰~
Minho már egy órája vár rád, hogy elkészülj.
-Jagi, azt akarod, hogy itt haljak meg? Mit lehet olyan sokáig csinálni a fürdőszobában?-Kérdezte már türelmetlenül Lee Know
-Szívem, jó benyomást akarok kelteni a szüleidnek!-Mondtad
-Csak ne tegyél fel rengeteg sminket. Nem szeretik.
-Emlékszem. Te mondtad ezt nekem.Gyönyörű korall ruhában jöttél ki, egy visszafogott sminkkel.
-Nos. Hogy áll?-Kérdezted tőle
-Csodálatos vagy! Most pedig menjünk, különben el fogunk késni.-Mondta majd megcsókolt.Amúgy minden jól ment, és a szülei nagyon kedvesen fogadtak téged.
~𝐂𝐡𝐚𝐧𝐠𝐛𝐢𝐧~
-Changbin, édesem! Olyan régen nem találkoztunk, már azt hittem, hogy megfeledkeztél a szüleidről.-Mondja Changbin anyukája
-Anya, ne beszélj hülyeségeket!
-Fiam. Nagyon örülünk, hogy látunk! Amúgy, ki ez a lány?-Kérdezi Changbin apukája
-Anya, Apa. Ő itt a barátnőm, Y/N!-Mutatott be téged mosolyogva
-Jó estét!-Köszöntél nekik illedelmesen
-Helló! Gyere be. Hideg van kint.-Mondta Changbin anyukája.*Beszélgetés Changbin és az apja között*
-Fiam, megértem, hogy szereted... De ő nem Koreai!
-És akkor?! Szeretem őt, és nem fogom elhagyni, oké? Ő azok közé az emberek közé tartozik, akik megértenek és igazán szeretnek!
-Rendben. Elfogadom a döntésedet. Legyetek boldogok!-Mosolygott apukájaVisszament Changbin és apukája a nappaliba, majd elkezdtetek beszélgetni. Nagyon jól éreztétek magatokat, majd végül már teljes mértékben elfogadtak téged.
~𝐇𝐲𝐮𝐧𝐣𝐢𝐧~
Közvetlenül azután, hogy a barátnőjeként bemutatott a szüleinek, Hyunjint felvitték a szülei az emeletre, hogy ne halld a beszélgetésüket.
-Hyunjin. Ez a lány nem való neked.-Mondta Hyunjin apukája
-Tessék? Most ugye viccelsz?-Kérdezte idegesen Hyunjin
-Szerinted úgy nézek ki, mint aki viccel?-Kiabált az apukája.
-Drágám! Ne ordibálj!-Szólt rá az anyukája az apukájára.-Hyunjin, túl egyszerű ez a lány. Jobbat érdemelsz.
-Hát bocsáss meg, hogy nem hoztam el neked az angol királynőt. Szeretem őt, oké? És nem hagyom el, még akkor se, ha a ti ízléseteknek nem megfelelő.
-Mindig is olyan makacs voltál.-Mondta apukája
-Tudom. És most is az leszek. Megyünk haza. Sziasztok!Hat hónappal később Hyunjin szülei gondolkodtak és elfogadtak titeket, hiszen rájöttek, hogy a gyerekük boldogsága mindennél fontosabb.
~𝐉𝐢𝐬𝐮𝐧𝐠~
Mindketten nagyon aggódtatok. De ez természetes.
Amint átlépted Jisung szülői házának küszöbét és bemutatott Jisung téged, az anyja azonnal elvitt téged, hogy beszélgessetek.-Y/N, mondd. Csak a pénz miatt vagy a fiammal?-Jött a kérdés hirtelen Jisung anyukájától
-Bocsánat, micsoda?-Kérdezted meglepődve
-Igen vagy nem? Sajnálom, hogy így rád támadok. De volt Jisungnak egy barátnője még annó, aki a pénz miatt volt vele. A pénzét szerette. Nem a fiamat. Ezért támadtalak le...-Mondta szomorúan anyukája
-Ne aggódjon. Amikor Jisunggal elkezdtünk beszélgetni, még nem is tudtam, hogy ő idol.-Mondtad
-Ez remek. Akkor számíthatsz a kapcsolatotok jóváhagyására!-Mosolygott anyukája.
-Köszönöm!-Mosolyogtál~𝐅𝐞𝐥𝐢𝐱~
-Jó napot! Felix barátnője vagyok! A nevem Y/N.-Mutatkoztál be nekik
-Szia kedves! Felix, hogy ismerkedtetek meg?
-Egyik koncerten. Véletlenül ráöntöttem a kávémat a ruhájára. Onnan kezdődött az egész.
-Így igaz. Egyébként ki kellett dobnom a ruhát. A kávéfolt nem akart lemenni.-Nevetted el kissé magad
-Y/N, mennyire tartod komolynak a kapcsolatodat Felix-el?-Kérdezte anyukája
-Tudja, nekem néha úgy tűnik, hogy Felixet jobban szeretem mint magamat, vagy akár bárki mást. Azért, hogy ő egy idol, nem találkozunk gyakran, és ezért gyakran aggódom a jóléte miatt. Nagyon szeretem őt.-Mondtad
-Lányom, te tökéletes vagy neki!-Mondta anyukája büszkén, mosolyogva, majd megölelt.
-Köszönöm!-Mosolyogtál majd visszaölelted.~𝐒𝐞𝐮𝐧𝐠𝐦𝐢𝐧~
Bármennyire is furcsa, azonnal elfogadtak a szülei téged, ahogyan átlépted a ház küszöbét. Seungmin tudta ezt nagyon jól, hogy el fognak fogadni, mert túlságosan jól ismerte őket. De csak akkor mondták el úgy igazán a szülei neked, hogy szeretnek, amikor indultál haza.
-Y/N, nagyon aranyos lány vagy. Örülünk, hogy Seungmin téged választott, ezért befogadunk téged a családba!
-Nagyon szépen köszönöm!-Mondtad majd megölelted az anyukáját és az apukáját is.~𝐉𝐞𝐨𝐧𝐠𝐢𝐧~
Jeongin jobban aggódott, mint te. Te is ideges voltál ez tény, de próbáltad leplezni, és nyugtatni Jeongin-t, hogy minden rendben lesz.
Amikor megérkeztetek a szüleihez, Jeongin izgalma kicsit csökkent, a tiéd pedig épp ellenkezőleg. De szerencsére sikerült összeszedned magad.-Jó napot! Y/N vagyok, Jeongin barátnője!
-Helló, kedves! Gyere ide, hadd öleljelek meg!-Mosolygott anyukája
-Szép napot, Y/N! Örvendek!-Fogtál kezet az apukájával, miután megölelted az anyukáját.
-Anya, Apa. Kérlek fogadjátok el a döntésemet!-Mondta Jeongin.
-Fiam, ez csak természetes! Y/N egy nagyon aranyos lány. Úgyhogy elfogadjuk, persze!
-Nagyon köszönöm.-Mondtad nekik mosolyogva.-----------------------------------------------------------
Itt az újabb rész. Remélem tetszeni fog nektek!❤
YOU ARE READING
𝙎𝙩𝙧𝙖𝙮 𝙆𝙞𝙙𝙨 𝙍𝙚𝙖𝙠𝙘𝙞ó𝙠
Random𝙄𝙜𝙖𝙯á𝙗ó𝙡 𝙫é𝙜𝙧𝙚 𝙧á𝙨𝙯á𝙣𝙩𝙖𝙢 𝙢𝙖𝙜𝙖𝙢 é𝙨 𝙚𝙡𝙠𝙚𝙯𝙙𝙚𝙠 í𝙧𝙣𝙞 𝙚𝙜𝙮 𝙞𝙡𝙮𝙚𝙩. 𝙊𝙡𝙫𝙖𝙨𝙨á𝙩𝙤𝙠 𝙨𝙯𝙚𝙧𝙚𝙩𝙚𝙩𝙩𝙚𝙡 𝙢𝙖𝙟𝙙. 𝙁𝙞𝙜𝙮𝙚𝙡𝙢𝙚𝙯𝙩𝙚𝙩é𝙨: -𝙆á𝙧𝙤𝙢𝙠𝙤𝙙á𝙨𝙩 𝙩𝙖𝙧𝙩𝙖𝙡𝙢𝙖𝙯 -𝙇𝙚𝙝𝙚𝙩 𝙗𝙚𝙣𝙣𝙚...